Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-25

25. országos ülés jnnius 8. 1869. 401 rel alkalmazni, mert három akkora emelkedetségü, mint a fiumei hegyek, ezen körülményből még nem következik, az hogy a Fiume és Károlyváros közötti hegységeken sem lehetne azt alkalmazni, kivált, ha azt a Lujza-országuton viszik. Nem tagadom, hogy iszonyú nehézségekkel van összekötve, a mennyiben tunneleket és hidakat kell e vonal építésénél készíttetni, és e miatt a vonal nagyon sokbakerül; de ott, a hol a haza jövőjének érdekei forognak főn, ott az anyagi áldozatokat kímélni nem lehet. Vegyünk példát az osztrák kormányon. Ez midőn észrevette, hogy a Lloyd-társaság a nagy áldozatokat, melyek a semmeringi vasútvonal kiépítésével jártak, viselni nem képes, sietett azt — hogy a vonalnak életbe léptetését lehetővé tegye — két millióval segíteni, csak azért, hogy életet leheljen a Lloy-társulat vállalatába, mely az ő segítségével óriássá nőtte ki magát Magyarország vesztére. Tudjuk nagyon jól, mint ezt részben el is beszélte Simonyi képviselő társam, hogy ezen vonal fontossága nem lehet többé a vitatkozás tárgya, és hogy e szerint az ügyet nem is lehet többé deputatiókra bízni. Megjegyzem csupán azt, hogy 1867-ben már az országgyűlés egyhangúlag elhatározta, miszerint Pesttől Fiúméig vasutat kell építeni. Meg is igértetett, hogy 1868-ban előterjesztetnek a vasúti törvényjavaslatok, s itt a pest-framei vasútról szó sem volt többé és az alföld-fiumei vasútnak, de sőt még a neve is megváltozott: nagyvárad-eszéki lett belőle. Tudjuk, hogy a vasútra, nézve legnagyobb akadály Károlyváros és Fiume közt van. Az bizonyos, hogy talán háromannyiba kerül, mint más vasút; de épen azért, miután azon 23 mértföldnyi vasút sokkal többe kerül, mint más bár mily része azon vonalnak, ugy kellett volna a vonalok építését eszközölni, hogy a sokkal kevesebbe kerülő vasutakon a tarifák magasabb tételei által az aránytalanság kiegyenlittetett volna. Azonban mi történt? Ugyanazon közlekedési miniszter ur, a ki hivatalos munkájának végén azt mondja, hogy kiépítendő vasúti rendszerünk közt első helyet foglal el az alföld-fiumei vonal, melynek indokolását az ország átalános közóhajtása fölöslegessé teszi, még is e vonalat három részre szakítja: u. m. nagyváradeszéki, eszek-károly városi és károly város-fiumei vonalra. Fájdalom! hogy a vasuttörvény-javaslatok tárgyalásánál, privát és provinciális érdekekből, akkori előadásaimat nem pártolták, mert minden vidék azon volt, hogy neki vasútja legyen. Hisz az jó. De ha mindig olyan vonalakat építünk, melyek csak a bei-gazdaságot emelik, akkor fejős tehenei leszünk Ausztriának. Azzal biztatnak, hogy van az eszék-sziszeki vonalra egy másik társulat, ugy mond, várjuk KÉPV. H. NAPLÓ. 1814. I. be azt. Igen t. Ghyczy Ignácz ur akkor azon módosítást tévé, hogy ha igy van a dolog, miután életkérdés a fiumei vasút, ne engedtessék meg azon nagyvárad-eszéki vasút társulatnak Eszéktől Baranyaváron és Villányon keresztül magát a pécs-barcsi vonallal s általa Pragerhofnál a bécs-triestivel hatni Pragerhofba, míg ez ki nem építtetik. Egy 1867-ben tett interpellatióra, mint talán említtetett is, miniszter ur megígérte nem csak azt, hogy a trassirozást elkezdeti, de azt is, hogy már az építéshez is, mielőbb az bevégeztetnék, hozzá fognak. Máig sem történt benne semmi, sőt csodálatos, hogy e vonalat egyátalában a közlekedési miniszter ur újra trassiroztatta, mert hiszen azt már régebben trassiroztatta, 1865-ben az osztr. kormány, és most újra trassiroztatja a közlekedési miniszter ur. Es pedig ki által? A délkeleti vasúttársaság ingenieur-jei által, kiknek érdekei, hiedelmem szerint, homlok egyenest ellenkeznek a mi érdekeinkkel, és most már ki is van mutatva, hogy azon 23 mértföldön az emelkedés 1 és 50-re rug, midőn az osztrák kormány által végrehajtott tracirozás szerint csak 1 — 75 volt az emelkedés, a mi sokkal több nehézséget okoz, mint a mily várható volt. Mi szándékoltatik ez által? Kérem ne méltóztassék azt hinni, hogy gyanúsítgatok; de ki kell mondanom, hogy: vagy szándékoltatik azon kérdésnek elodázása, miszerint Fiume visszakebelézésének kérdése el nem döntetik, vagy pedig csakugyan megtörténhetik az, a mitől félek, hogy tudniillik valósul azon eszme, mely szerint Fiume kerülete külön testületté alakittatik; vagy külön és akkor ugy építtetik ki a károlyváros-fiumei vasút, hogy ártalmára nem lesz, se a nagyvárad-eszéki, se a délkeleti társulatnak. Ehhez nem kell szakértő tudomány. Magyarországnak oly szerencsés geographiai helyzete van, hogy a világkereskedelem ki nem kerülheti. Keressen az összeköttetést akár a déli, akár a nyugati tengerrel, akár közvetve Indiával, vagy a suezi csatornával, mindig Magyarországon keresztül kell mennie. Minden vonalnak — kivéve a belgrádit, mely tán el is fog enyészni — Magyarországon kell keresni útját. A kereskedelmi világ csaknem légyottot kénytelen adni magának a károlyváros-fiumei vonal sínéin. Már most kérem, ha így vitetik a dolog tovább is, mint ez eddig történt, midőn a károlyvárfiumeí vasút a kormány által építtetvén, ez szünetelt, midőn építtetnie kellett volna, és épített más vonalakat, ugy pl. a hatvan-miskolezi vonalat, akkor veszébyezve van a kereskedelem. Miért ? Mert e vonalnak Eszéktől Károlyvároson keresztül egyenesen Fiúméig bár 20 mértfölddel rövidebb az útja, mint. Eszéktől Baranyaváron, Villányon, Pécsen, Pragerhofon keresztül Triestig, minek51