Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-25
25. országos ülés június 8. 1869. 399 építkezési tárgyakat pályázat utján a kormány kiadhatja, vagy — mint az államtitkár ur reményű — legközelebb eoncessió utján nagyobb társulatnak fogja átadathatni. Nem akarom e vasút vonal fontosságát kereskedelmi, vagy akár politikai okokból felemlíteni, mert azok mindenki előtt eléggé ismeretesek és mindenek által méltányoltatnak (Ugy van!); és csak azt az egyet akarom megemlíteni, hogy minden állam, melynek tengeri kikötője van, a legnagyobb áldozatokkal és a legnagyobb készséggel meg tesz mindent, hogy ezen tengeri kikötőnek a kereskedelemre való befolyásátemelje. Nekünk csak egy tengeri kikötőnk van, és én nem akarok e tekintetben senkit sem vádolni vagy gyanúsítani, hanem csakugyan meg kell vallanom, hogy ezen tengeri kikötőnknek érdekeit eddig nagyon is elhanyagoltuk (Ugy van ); és éppen azért távol legyen tőlem az, hogy én a kormányt mulasztásról vádoljam vagy gyanúsítsam, mert erre okom nincs; mégis ki kell nyilatkoztatnom, hogy minden halasztás által, mely ez irányban történik, a. déli vaspálya érdekei hozatnak előtérbe. Ez pedig annál inkább káros reánk nézve, mezt ez veszélyes versenytárs; ennek tehát hatalmát emelni igen káros, de káros az összes kereskedésünkre nézve is, mert nem fog megfelelni ezen vonal a benne helyezett várakozásnak, hogy ha ezen vasút teljesen ki nem építtetik. Igaz, voltak nehézségek annak idejében is, a melyekre figyelmezett is a ház, 1867-dik július havában hozott határozatában, és e tekintetben fel is hatalmazta a kormányt, hogy ez tegye meg a kellő lépéseket, mely szerint a sziavon és horvát érdekeket figyelembe véve, saját felelőssége mellett ezen vonalra nézve intézkedjék. Ezen nehézségek most már nem léteznek, igen t. honfitársaiidi e tekintetben nyilatkozhatnak, és annál inkább nem teendnek nehézségeket, mert az ő érdekeik a magyar állam érdekeivel azonosak, mert ők is ugyanazt óhajtják, hogy minél biztosabb és egyenesebb utón, és minél könnyebb és olcsóbb módon szállíttassanak az áruczikkek a kikötőbe. Itt tehát arról van szó, hogy az alföldi vasút építtessék ki teljesen és tökéletesen, ós azért én részemről nem tartom czélszerünek, hogy egyedül arról intézkedjék a kormány, miszerint a károlyváros-fiumei vasút építtessék ki: mert csatlakoznom kell a múlt országgyűlés abbeli határozatához, hogy az eszék-fiumei vasút egészen kiépíttessék. Ez volna tehát e tekintetben az óhajtás, és pedig — hogyha szükséges — még a vasúti államkölcsön igénybe vételével is, és pedig lehetőleg ugy, hogy egy társulatnak adatnék az engedély. Mert ha több társulatnak adatnék ki ezen vasút építése, akkor az ügykezelés is drágább és külimböző tarifa is lesz; és szóval a nehézségek a szállításra nézve nagyobbak, ami csak káros befolyású lehet e vonalra nézve. Megvallom azért, hogy az igen t. közlekedési miniszter urnák azon nézetében nem osztozhatom, miszerint egy vasúti bizottmány volna megválasztandó, mely e felett határozzon, (Felkiáltások: Nem határozzon, hanem véleményt adjon!) tehát véleményt mondjon; nem osztozom azért, mert nézetem szerint ezen vasúti bizottság csak két tekintetben nyilatkozhatik. Az első tekintet az lehetne, hogy nyilatkoznék a felett : vajon szükséges-e ez a vasútvonal vagy nem? En azt gondolom, erről szó sem lehet, mert mindenki meg van arról győződve, hogy ez csakugyan szükséges. A másik, amire a vasúti bizottság nyilatkozhatik, az, hogy mi módon és mily eszközökkel történhetik meg engedélyezése? En ezt nem tartanám czélszerünek, mert meg vagyok győződve, hogy a minisztérium e tekintetben a kellő adatokkal bírván, sokkal ezélszerübben fogna intézkedni. Nem is volna jó, ha vasúti bizottság megválasztása és illetőleg vélemény adása által a felelősség, melylyel a minisztérium tartozik, tőle el vonatnék. Bocsánatot kérek, e tekintetben nekem egy régi megyei praxis jutott eszembe: t. i. ha nem tudtak valami tárgy felett határozni vagy nem akartak — a mit a jelen esetben nem akarok állitani — akkor mindig azt mondták, hogy küldessék ki egy deputatió és ezzel a dolog el volt halasztva ad calendas graecas. En ezt a dolgot nagyon sürgősnek tartom. Képesnek tartom a minisztériumot, hogy ő egyedül — minden vasúti bizottság nélkül — saját felelősségére e tekintetben intézkedjék; (Helyeslés) azért ezen vasúti bizottságnak e czélra történendő kinevezését fölöslegesnek tartom annál inkább, mert akkor lehet a vasúti bizottság működésének helye, a midőn az illető tervet, vagy a törvényezikket, vagy az engedélyezési okmányt a ház asztalára le fogja tenni a minisztérium. Ezen törvényczikknek, és az engedélyezési okmánynak a szakértők általi megvizsgálása, ez lenne feladata azon bizottságnak. Annál fogva tehát én csak azt óhajtom, hogy az igen t. közlekedési minisztérium a 67-iki határozathoz képest, tegye meg mindazon intézkedéseket, a melyek szerint az alföldi vasút egészen Eszéktől fogva Fiúméig, mielőbb a legolcsóbb módon kiépíttessék; és ennek következtében igen kérem a kormányt, hogy még ez ülésszak tartama alatt a kellő lépéseket megtéve, az erre vonatkozó törvényjavaslatot a ház asztalára letegye. (Helyeslés a bal oldalon.)
