Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-25

39S 25. országos ülés június 8. 1869. bizottság niarcz. elején alakíttatott meg. Tudvalevő dolog, hogy midőn idegen országba ily hivatalos bizottság küldetik ki, arra az illető kormány beleegyezése kívántatik meg. Erre nézve részünkről a külügyi ministerium utján az olasz kormány megkéretett és az ezen beleegyezést egész előzékenységgel meg is adta. De ez néhány heti időt vett igénybe, ugy hogy a bizottság csak april 6-án indulhatott meg. April hó folyamában a tanulmányozásokat megtette és hazaérkezte után nagyon alapos, kimerítő és minden tekintetben dicséretreméltó véleményt adott be, mely — mint mondám — nagy szorgalommal ós szakértelemmel volt kidolgozva. Ennek a rövid tartalma oda megy ki, hogy a Fell-rendszer szerinti ópités fél költségbe kerül ugyan, de az üzleti költség felénél többe kerül, és hogy mindamellett is csak egy harmadannyi szállittathatik az így épített vasúton, mint a rendes rendszer szerinti vasúton. E bizottság tehát tisztába hozta a dolgot annyiban, hogy a Fell-rendszer ily nevezetes világforgalmi jelentőségű útra, mint a fiumei, nem alkalmazható. Ezen bizottság jelentése, mely a múlt hó 29-én az interpellatióra adott válaszom után adatott be, azt mutatván, hogy a Fell-rendszer ily világforgalmi jelentőségű vasútnál nem alkalmazható: a kormány, azonnal elhatározta, hogy az mellőztessék és az építés iránt az előbbi alkudozások és tárgyalások újra felvétessenek. Ennélfogva a csőd ki is hirdettetett a Károlyvárostól Fiúméig terjedő vonalra nézve, és a jelentkezésnek határnapjául a jövő Julius hó 15-ke tüzetett ki. Tiszteltképvisetőtársam — előre bocsátva azt, hogy a déli vasut-társaságnak mily ellenkező érdekei vaunak, a nagy-várad-fiurnei-től, és hogy ezen hatalmas társaság nem mulaszt el egy alkalmat sem, melyben a fiumei vasút érdekei ellen sikerrel működhetik — kívánta tudni: hogy kikből alakíttatott ezen bizottság? Ezen bizottság tagjai voltak először Paulus Rezső, az alföldi vasút aligazgatója, tehát épen a fiumei vasút érdekeit képviselő egyén; a második volt Becker Lajos főfelügyelő a cs. Ferdinand-féle ész. vasútnál; a harmadik volt ííeinhart Pál az államvasut-társaság főfelügyelője és a kereskedelmi osztály főnöke. Az első mint vasúti építész, a második mint gépész, a harmadik mint a kereskedelem és forgalom tekintetében elismert tapasztalt egyén, választattak meg. Ennélfogva láthatja a t. ház, mily gondosan kerülte ki a kormány azt, hogy oly valaki jusson e bizottságba, a ki legkevésbbé is gyanúsítható lenne, hogy a fiumei vasút érdekei ellen a déli vasúttársaság érdekeit képviseli. T. ház! én ezeket bátor voltam ugyan előadni, de különben legczélszerübbnek vélném, ha a. t. ház a múlt országgyűlés példájára egy 15 tagú vasúti bizottságot választani, és azt az akkor gyakorolt hatáskörrel felruházni méltóztatnék. Én majd a bizottság előtt mindazokat, miket itt szóval elmondottam, okmányokkal és adatokkal ki fogom mutatni. (Helyeslés.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Ezen interpellatió tárgyalás alá kerülvén, mindenekelőtt az interpelláló képviselő urat illeti meg azon jog, | hogy felette véleményét kimondja. Miután azonban Fiume t. képviselője e tekintetben nem nyilatkozott, szükségesnek tartom, e tekintetben véleményemet kimondani s pedig annál inkább, mert sajnosán kell megvallanom, hogy a közlekedési miniszter ur nyilatkozata által megnyugtatva nem vagyok. A múltkor tett nyilatkozatában a közlekedési miniszter ur ugyanazokat monda, a miket jelenleg, t. i. kimondá azt, hogy a károlyvárosfiumei vonal iránt ugyan történnek intézkedések, de hogy az úgynevezett Fell-rendszernek alkalmazása terveztetett akkoriban; tétettek tanulmányozások is, és kiküldettek szakértők külföldre, kik e tekintetben bővebb felvilágosítást szerezvén maguknak, azt a kormánynak beterjesztendők voltak. E tekintetben jól méltóztatnak emlékezni, hogy még 1867. Julius 1-én a ház határozatilag kimondotta azt, hogy az úgynevezett alföldi vasút, mely Váradtól Fiúméig terjed, olyan, hogy annak eszközlését az ország érdekei első sorban követelik. * Majd egy évre rá a kormány által, egy erre vonatkozó engedélyi tervezet nyújtatott be, mely igaz, hogy e vasútvonal egy részére vonatkozott, hanem csak egy részére mondom, mert e vasút csak Váradtól Eszékig terveztetett egy szárny vonallal, t. i. a baranyavár-villányi szárnyvonal. Akkor aggodalmak merültek fel; ugyanis kimondatott több részről az, hogy e vasút-vonal nem fog megfelelni az érdekeknek, és hogy élénkea óhajtják, hogy e vasut-vonal egészen ugy, mint azt az országgyűlés ezelőtt egy évvel meghatározta, építtessék ki: t. i. hogy a kormány az erre vonatkozó intézkedéseket tegye meg. Az igen t. közlekedési miniszter ur távolléte folytán Hollán Ernő képviselő ur, mint a közlekedési miniszter államtitkára nyilatkozott, és többi közt, különösen az általam kifejezett aggodalmakra azt monda, (Halljuk!) miszerint arra nézve megnyugtathat, hogy a minisztérium az illető vonal fölépítésére vonatkozó intézkedéseket függőben nem tartja, sőt hogy ő, t. i. az államtitkár ur, határozottan kijelenti, miszerint e vonalat illetőleg a művezető személyzet rendezve, és minden intézkedés az építés folytatására meg van téve, a tervezeteken egész télen át dolgoztak, és a munkálatok annyira haladtak, hogy az