Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

5. országos ülés april 30. 1869. 25 tandó bíróságokhoz ? és mivel fölötte sajnálatos lenne, ha ezen ideiglenes osztályokat oly teljes hatalommal ruházta volna fel a múlt képviselőház, hogy a választások felett jogérvényes ítéletet mondjanak; végre mivel nem lehet, sőt nem is szabad ily hatáskört tulajdonítani az osztályoknak: igen hajlandó vagyok a 18. §. bevezetését, természetesen egy *kissé erőtetett magyarázattal, {Derültség) oda magyarázni, hogy igenis az osztályok jelentései a ház által tárgyalhatók. Nem akarom mondani, hogy a ház most megalakulása előtt ítéletet mondjon a felett, hogy érvényes-e béltartalom vagy kiállításra nézve valamely választási jegyzőkönyv vagy nem érvényes: mert az az elv szent, és szokatlan dolog is volna, hogy a ház, megalakulása előtt, ily Ítéletet mondjon ; hanem én azt gondolom, hogy ott, a hol e szabályok nem szólnak világosan, ott, a hol a szabályok képtelenségre vezetnének, ott a háznak kell módot találni arra, hogy valamiképen megmeneküljön a képtelenségektől, és azt gondolom, hogy ez a mód az volna, ha a képviselőház, ha nem tárgyalhatja is az osztályok jelentését, legalább azon kijelölési joggal élne, hogy eme vagy ama választások érvényessége felett megalakulása után akar nyilatkozni. Ha ezt kimondja a ház, akkor megtörténhetnék, hogy a kérdésben forgó választást a ház megalakulása után újra tárgyalás alá venné, s akkor mondaná ki, hogy ezen választási jegyzőkönyvek a c) pont alá sorolandók: mert akkor sem mondhatna ki a ház egyebet, miután az érvényesség felett a bíróság ítél. Azt gondolom, hogy nem megyek nagyon messze Tisza Kálmán képviselőtársam indítványától, ha azt hozom javaslatba, mondja ki most a ház, hogy ezen kérdés felett, t. i. vajon a c) pont alá sorolható-e vagy nem ezen választási jegyzőkönyv v a megalakulás után kíván határozni. Szakácsy Dániel: Ha valamely testületnek joga van választmányt vagy osztályt kiküldeni, és az osztályoknak kötelességük jelentésűket ama testülethez visszaterjeszteni, nagyon természetes, hogy ama testület jogosítva van, az osztályok véleménye fölött tárgyalás utján határozni ; de itt ezen tanácskozás és beszélgetés ideje alatt tapasztaljuk már azt, hogy ez nagyon is szükséges, mert épen egyik osztály tiszt, előadója egy képviselőt egészen kihagyott jelentésének felolvasásából. (Felkiáltások: Nem hagyta ki!) Inditványoztatott, tárgyaltatott, ennek következtében a kihagyott képviselő a jegyzékbe fel is vétetett. (Felkiáltások: Nem hagyta ki!) Mindegy; tehát a felszólalások és tárgyalások folytán bebizonyult, hogy neve benfoglaltatik ugyan, de az előadó elvétette az olvasásban. Most inár nem történhetik-e az meg, hogy kettő, három is egéKÉPV. H. NAPLÓ. 1814. I. szen kimarad, és az ellenfél oldalán felállított elvnél fogva nem lehet hozzá szólani az osztályok jelentéséhezi Szerintem igen következetesen, sőt szükségképen hozzá lehet és kell szólani. Miután tehát kiderült, hogy, az illető osztálynak beadott véleménye daczára, egy kifogástalannak véleményezett képviselőválasztásnál a jegyzőkönyv törvénytelen, lehetetlen a háznak e felett nem határozni. A természetes logikai következetességnél, a törvénynél, rendszabályaink szelleménél fogva, Tisza Kálmán képviselő ur indítványát pártolom és e kérdés felett határozatot kérek. Deák Ferencz: T. képviselők! Hogy ezen mai ülést magunk sem épen olyan ülésnek tekintjük, mi a minők a megalakulás utáni ülések, mutatja azon körülmény, hogy derüreborura kétszer-háromszor is hozzá szólunk a kérdéshez, mi a szabályok szerint nem volna szabad. Egyébiránt a kérdésre vonatkozólag, a felett nem forog köztünk vitatkozás, hogy pl. Pásztélyi jegyzőkönyve kifogástalan-e vagv nem ? hogy pl. Klapka képviselő ellen lehet-e még 30 nap alatt kérvényt beadni vagy nem? ez nem tárgya mostani tanácskozásunknak; hanem tárgya mai tanácskozásunknak az, hogy az osztályok által beadott jelentések tárgyaltatván, mi történjék ? Előre bocsátom, hogy azon utón és eszközzel, melyet egyik, ha nem csalódom, baranyamegyei képviselő, érdemes ur előadott, hogy most ebbe a ház, nem lévén határozatképes, mert nincs alakulva, nem bocsátkozhatik, hanem alakulás után kérdés alá veheti a most kifogástalanoknak nyilvánított jegyzőkönyveket is, megvallom, furcsa circulus vitiosusba jutnánk. Mert a ház szabályai szerint a kifogástalan jegyzőkönyvüek által alakul a ház. Már most, ha valakinek jegyzőkönyvét utóbb veszszük kifogás alá, akkor az már hogyan törültetik ki a képviselők sorából, mikor már a ház alakulásában részt vett? Más az, a ki ellen kérvény van: mert a házszabály világosan kimondja, hogy ha kérvény van is ellene, de a jegyzőkönyv rendben van, a ház alakulásában részt vesz. Ellenben a kinek a jegyzőkönyve kifogás alá esik, szabály szerint nem vehet részt a ház alakulásában. Mi lesz abból, ha az alakulás után sorban vizsgáljuk a jegyzőkönyveket? Azt mondják, csak azokat, melyek ellen kifogás van. Kit illet a kifogás a választások ellen ? Első joguk van kifogást tenni a választóknak. Ha a választók akarnak kifogást tenni, kérvényt adnak be; ha nem adnak b§, nem akarnak azon joggal élni, hogy kifogást tegyenek. A ház egyes tagjai azt mondják, hogy ők, azon urak, szintén tehetnek kifogást. Mi ennek eredménye? Hogy megalakultunk lp-