Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

26 5. országos ülés april 30. 1869. fogástalan képviselőkből és kérvénynyel sebzett jegyzőkönyvüek számából, kiknek jegyzőkönyve rendben van. Hanem akkor azon theoria szerint újra elő kell vennünk minden jegyzőkönyvet, mert nem tudhatjuk, hogy az osztály egyik vagy másik jegyzőkönyvvel helyesen járt-e el? akkor újra elkezdünk igazolni végtelenig, és azon czélt, melyet el akartunk a házszabályok készítésével érni, hogy a ház ne legyen tartóztatva, ne le­gyen kellemetlenségeknek kitéve, ha ezen igazo­lási kérdések vitatásában az alakulás után újra eljárva, végig megyünk rajta, épen nem ér­jük el. Azt mondják, hogy az osztályoknak azon hatalma, hogy ők a kifogástalan jegyzőköny­vekre nézve, tehát a melyek rendben vannak, el­döntő hatalommal bírjanak, valami rettenetes do­log; de kérem, 1848-tól fogva mindig igy volt. Méltóztassanak visszaemlékezni: magok a szabályok szerint is a ház addig nem alakulha­tott , mig az absolut többség kifogástalan nem volt; még pedig azok se folytak be, kik ellen kérvény volt, habár jegyzőkönyveik rendben vol­tak is. Az osztályok bejelentették, és az elnök min­den további határozat hozatala nélkül bejelen­tette: ennyi képviselő van, kinek jegyzőkönyve is rendben van, s ki ellen kérvéry sincs, tehát kifogástalan az absolut többség; a ház megala­kult, s ezek választási jegyzőkönyvét utdbb sem vette soha a ház semmi krízis, kérdés, tanács­kozás és határozat alá. Ez mindig igy volt, tes­sék megnézni az actákat, én ma vizsgáltam át azokat. De visszatérek magára a kérdésre, arra, a mit Komárom városa érdemes képviselője elő­adott. Hogy megállapodásnak kell köztünk létre jönni, az igaz, hanem a megállapodást reducálni kell a diíferentiára. Mi például azt állítjuk, hogy a 18. §. sze­rint az osztályok jelentései a ház által tárgyal­tatván, a korelnök a kifogástalan megbizó leve­lek bemutatóit igazolt képviselőknek jelenti ki. A másik rész azt mondja, hogy addig nem je­lentheti ki, mig ezen kifogástalan megbizó leve­lek felett a báz nem határoz. Ez az első és lényeges különbség köztünk. Mi azt hiszszük, a házszabályok szerint ezt kijelenteni a korelnök kötelessége, és a megbizó leveleket ujabb vizs­gálat alá venni nem tartozik a képviselőház köréhez, mely még alakulva nincs. A másik fél azt hiszi, hogy a kifogástalan megbizó levelek bemutatóit igazolt képviselőknek csak akkor jelentheti ki a korelnök, ha a ház azok felett már Ítéletet hozott, azokat újra átvizsgálta és ha­tározata által helybenhagyta. Ez köztünk a különbség. Ha tehát a kérdés felteendő lesz, ak­kor ezen pontra nézve az a kérdés: kivánja-e a ház, hogy a 18-ik §. értelmében a kifogásta­lan megbizó levelek bemutatóit a korelnök azonnal igazolt képviselőknek jelente-e ki, vagy ne? Mert, ha a ház ezt nem kívánja, akkor ujabb discussio alá kerül, hogy mit és mennyiben ve­szünk, vizsgálat alá. Ez az első, A második kérdésnél, t. i. azon választások tekintetében, melyek ellen kérvény van, nem lesz nézetkülönbség. Ha a harmadiknál lesz, azt elővehetjük; de ugy hiszem, hogy ebben sem lesz: mert ezen pont a legnagyobb világossággal kijelenti, hogy azon választási jegyzőkönyvek érvényessége fe­lett, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház ala­kulása után fog intézkedés történni. Legelőbb azt kell tehát eldönteni, kiván­juk-e, hogy a korelnök az osztályok jelentései­hez csatolt, azon jegyzékben elősoroltakat, mely­ben a kifogástalan megbizó levelek bemutatói foglal­tatnak, igazolt képviselőknek jelentse ki, vagy nem ? Erre nézve a ház nyilatkozhatik. Ez nem oly nyilatkozat lesz, milyen a megalakult ház határozata; hanem abban igazsága van azon képviselő urnák, a ki mondotta, hogy minden­esetre tudni kell, hogy mit akar tulajdonkép a többség. Ha nem is vagyunk megalakult ház. ha csak magán társulat volnánk is, ha csak tanács­kozáskozáskép jönnénk is össze: azt felteszem mégis mindenkiről, hogy látván, mily vélemény­ben van a többség, annak subordinálni fogja magát, és midőn arra szólítanak fel, hogy ezt látni akarják, ezt nem lehet megakadályoztatni. Reménylem, név szerinti szavazásra nem kerül a dolog. Tehát kérem a korelnök urat, tegye fel azon kérdést, kivánja-e a ház, hogy a kifogásta­lan megbizó levelek bemutatói igazolt képviselők­nek jelentessenek ki, vagy nem ? {Helyeslés.) Ha a ház ezen kérdésre igennel felel, akkor tovább megyünk; ha nem, akkor tovább tanácskozunk­Korelnök: Kivánja-e a ház, hogy a 18-ik szakasz értelmében az osztályokhoz uta­sított kifogástalan megbizó levelek bemutatói igazolt képviselőknek jelentessenek ki? A kik kí­vánják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége kívánja. Ezennel tehát kijelentem, hogy a Ill-ik osztály által a) betű alatt előso­rolt képviselők igazoltaknak tekintetnek; a b) alatt elősoroltak tagsági jogaikat gyakorolni fog­ják; a c) alá sorozottak pedig a ház alakulása után fognak tárgyaltatni. Királyi Pál előadó (olvassa a IV-dih osztály jegyzőkönyvét, mely szerint a 111-dik osz­tályba sorozottak közül: a) kifogástalanok: Éber Nándor, Gromon Dezső, Kállay Emánuel, Püaszanovics J., Cserna­tony Lajos, Sréter Lajos, Hajdú Ignácz, Zeyk

Next

/
Thumbnails
Contents