Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-5
26 5. országos ülés april 30. 1869. fogástalan képviselőkből és kérvénynyel sebzett jegyzőkönyvüek számából, kiknek jegyzőkönyve rendben van. Hanem akkor azon theoria szerint újra elő kell vennünk minden jegyzőkönyvet, mert nem tudhatjuk, hogy az osztály egyik vagy másik jegyzőkönyvvel helyesen járt-e el? akkor újra elkezdünk igazolni végtelenig, és azon czélt, melyet el akartunk a házszabályok készítésével érni, hogy a ház ne legyen tartóztatva, ne legyen kellemetlenségeknek kitéve, ha ezen igazolási kérdések vitatásában az alakulás után újra eljárva, végig megyünk rajta, épen nem érjük el. Azt mondják, hogy az osztályoknak azon hatalma, hogy ők a kifogástalan jegyzőkönyvekre nézve, tehát a melyek rendben vannak, eldöntő hatalommal bírjanak, valami rettenetes dolog; de kérem, 1848-tól fogva mindig igy volt. Méltóztassanak visszaemlékezni: magok a szabályok szerint is a ház addig nem alakulhatott , mig az absolut többség kifogástalan nem volt; még pedig azok se folytak be, kik ellen kérvény volt, habár jegyzőkönyveik rendben voltak is. Az osztályok bejelentették, és az elnök minden további határozat hozatala nélkül bejelentette: ennyi képviselő van, kinek jegyzőkönyve is rendben van, s ki ellen kérvéry sincs, tehát kifogástalan az absolut többség; a ház megalakult, s ezek választási jegyzőkönyvét utdbb sem vette soha a ház semmi krízis, kérdés, tanácskozás és határozat alá. Ez mindig igy volt, tessék megnézni az actákat, én ma vizsgáltam át azokat. De visszatérek magára a kérdésre, arra, a mit Komárom városa érdemes képviselője előadott. Hogy megállapodásnak kell köztünk létre jönni, az igaz, hanem a megállapodást reducálni kell a diíferentiára. Mi például azt állítjuk, hogy a 18. §. szerint az osztályok jelentései a ház által tárgyaltatván, a korelnök a kifogástalan megbizó levelek bemutatóit igazolt képviselőknek jelenti ki. A másik rész azt mondja, hogy addig nem jelentheti ki, mig ezen kifogástalan megbizó levelek felett a báz nem határoz. Ez az első és lényeges különbség köztünk. Mi azt hiszszük, a házszabályok szerint ezt kijelenteni a korelnök kötelessége, és a megbizó leveleket ujabb vizsgálat alá venni nem tartozik a képviselőház köréhez, mely még alakulva nincs. A másik fél azt hiszi, hogy a kifogástalan megbizó levelek bemutatóit igazolt képviselőknek csak akkor jelentheti ki a korelnök, ha a ház azok felett már Ítéletet hozott, azokat újra átvizsgálta és határozata által helybenhagyta. Ez köztünk a különbség. Ha tehát a kérdés felteendő lesz, akkor ezen pontra nézve az a kérdés: kivánja-e a ház, hogy a 18-ik §. értelmében a kifogástalan megbizó levelek bemutatóit a korelnök azonnal igazolt képviselőknek jelente-e ki, vagy ne? Mert, ha a ház ezt nem kívánja, akkor ujabb discussio alá kerül, hogy mit és mennyiben veszünk, vizsgálat alá. Ez az első, A második kérdésnél, t. i. azon választások tekintetében, melyek ellen kérvény van, nem lesz nézetkülönbség. Ha a harmadiknál lesz, azt elővehetjük; de ugy hiszem, hogy ebben sem lesz: mert ezen pont a legnagyobb világossággal kijelenti, hogy azon választási jegyzőkönyvek érvényessége felett, melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés történni. Legelőbb azt kell tehát eldönteni, kivánjuk-e, hogy a korelnök az osztályok jelentéseihez csatolt, azon jegyzékben elősoroltakat, melyben a kifogástalan megbizó levelek bemutatói foglaltatnak, igazolt képviselőknek jelentse ki, vagy nem ? Erre nézve a ház nyilatkozhatik. Ez nem oly nyilatkozat lesz, milyen a megalakult ház határozata; hanem abban igazsága van azon képviselő urnák, a ki mondotta, hogy mindenesetre tudni kell, hogy mit akar tulajdonkép a többség. Ha nem is vagyunk megalakult ház. ha csak magán társulat volnánk is, ha csak tanácskozáskozáskép jönnénk is össze: azt felteszem mégis mindenkiről, hogy látván, mily véleményben van a többség, annak subordinálni fogja magát, és midőn arra szólítanak fel, hogy ezt látni akarják, ezt nem lehet megakadályoztatni. Reménylem, név szerinti szavazásra nem kerül a dolog. Tehát kérem a korelnök urat, tegye fel azon kérdést, kivánja-e a ház, hogy a kifogástalan megbizó levelek bemutatói igazolt képviselőknek jelentessenek ki, vagy nem ? {Helyeslés.) Ha a ház ezen kérdésre igennel felel, akkor tovább megyünk; ha nem, akkor tovább tanácskozunkKorelnök: Kivánja-e a ház, hogy a 18-ik szakasz értelmében az osztályokhoz utasított kifogástalan megbizó levelek bemutatói igazolt képviselőknek jelentessenek ki? A kik kívánják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége kívánja. Ezennel tehát kijelentem, hogy a Ill-ik osztály által a) betű alatt elősorolt képviselők igazoltaknak tekintetnek; a b) alatt elősoroltak tagsági jogaikat gyakorolni fogják; a c) alá sorozottak pedig a ház alakulása után fognak tárgyaltatni. Királyi Pál előadó (olvassa a IV-dih osztály jegyzőkönyvét, mely szerint a 111-dik osztályba sorozottak közül: a) kifogástalanok: Éber Nándor, Gromon Dezső, Kállay Emánuel, Püaszanovics J., Csernatony Lajos, Sréter Lajos, Hajdú Ignácz, Zeyk