Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

24 5. országos ölés aprit 30. T869. mert azokban ben kellene foglaltatni, hogy az országgyűlés megnyitása, tehát az osztályok megalakulása után történt választások többé az osztályokba be nem oszthatók. De miután a házszabályok az tartalmazzák, hogy minden niegbizó levél, mely a ház megalakulása előtt, mielőtt az osztálvok tanácskozásaikat befejezték, érkezik be, az osztályokhoz utasíttassák, tehát a határozott szabálynál fogva a temesvári jegyzőkönyvet nem lehet még az időre nézve sem kifogás alá venni. Én tehát arra hivom fel a korelnök urat, jelentse ki, kik azok. kik a Il-ik osztályban kifogás alá nem esnek, s kik azok, kik a b. és c. pontok alá foglalandők. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ghyczy Kálmán: Mint kijelentettem, t, ház, én nem ugv mint az előttem szólott, a kérdés érdeméhez akarok szólani, hanem csak a fölteendő kérdéshez. (Nem lehet! Nincs szavazati kérdés!) A kérdés érdemére nézve már ezelőtt nyilatkoztam; a felteendő kérdéshez pedig azon tekintetből óhajtanék szólani, mert figyelembe kell venni, hogy az ország, Európa szine előtt tanácskozunk, s ily módon a tanácskozást, mint azt megkezdettük, nem folytathatjuk. Az mondatik, hogy ezen tanácskozásainkra vonatkozó szabályaink nincsenek. En azt gondolom, tisztelt ház, hogy bár nem vagyunk is megalakulva, és ha nem is határozhatunk minden kérdés felett, mely elénk terjesztetik^ de azon tanácskozási rend, mely a ház szabályaiban a képviselő házra nézve meg van állapítva, e mostani tanácskozásainkra nézve is kötelező. E tanácskozási rend szerint a megk^dett tanácskozást be kell valami módon fejeznünk; hogy pedig az megtörténhessék, bátor vagyok a kérdéseket, melyek előfordulhatnak, elősorolni. Tény az, hogy alll-ik osztály beterjesztette jelentését a reá bízottakról. Az első kérdés tehát az lehet: elfogadtatik-e az osztálynak jelentése, vagy nem? (Nem lehet!) Némelyek el kivánják fogadni, mások pedig azt mondották, hogy az osztály véleménye el nem fogadható. Fölmerült egy másik vélemény is: az, hogy a ház nincsen jogosulva arra, hogy e tárgyban határozzon. Ezek lennének a kérdések, melyek felett a háznak nyilatkozni kell. A ház nyilatkozatának nyilvánulása pedig, akár mit mondjon valaki, a világ minden tanácskozó testületeinél fenálló rendszabály és szokás szerint, máskép, mint szavazás által el nem érhető. Én tehát azt vagyok bátor indítványozni, tétessék fel első kérdésül az, vajon elfogadtatik-e a harmadik osztálynak véleményes jelentése? Ha ez elfogadtatik, a többi kérdés elesik. Ha el nem fogadtatik, akkor menjünk sorban a többi kérdésekre, jelesül arra, van-e joga a háznak e tárgyban határozni vagy nem ? De máskép dönteni e tárgyban, mint szavazás utján, nemlehet, mert utoljára még azon kérdést is, hogy vajon szavazhatunk-e e tárgyban vagy nem ? csak is szavazás útján lehet eldönteni. Felkérem tehát a t. korelnököt, méltóztassék e kérdéseket az általam előadott rendben fölállítani. Dietrich Ignácz : T. ház! Akármely szempontból vizsgálom a fenforgó kérdéseket, és tekintem a házszabályokat, lehetetlen ki nem mondanom, miként akármelyik indítványt fogadja el a ház, egészen" correcte a házszabályoknak meg nem fog felelni. Ennek oka a házszabályok tökéletlenségében fekszik, és igen sajnos, hogv azok 96. §-a értelmében már a megalakult ház sem lesz hivatva és jogosítva most egyelőre ezen szabálvokon változtatni: mert azon módosítások, melveket a ház fogna tenni rajtok, csak a jövő országgyűlésen fognának életbe lépni. Ha Deák Ferencz t. képviselő urnák nézetét veszem vizsgálat alá, ki a 18. §. c) pontjára hivatkozva azt állitá, hogy ezen szakaszban az volna kimondva, miszerint a választási jegyzőkönyvek érvényessége felett, akár a tartalomra, akár a kiállításra nézve, a ház csak megalakulása után fog intézkedni, és ha a ház alakulása után az igazolási eljárásról szóló czimet elolvasom, nem találom benne azon szakaszt, a mely intézkednék arról, miképen kerül a ház vizsgálata, miképen kerül a ház tárgyalása elé eg-v oly választási jegyzőkönyv, melyet már az osztályok kifogás alánéin vettek. . Deák Ferencz: Ottvanaz27. szakaszban! Hietrich Ignácz : Én itt csak a 27-ik szakaszt vehetem tekintetbe, és ebben az mondatik, hogy: „azon megbízó levelek, melyek ellen kérvény nem adatott ugyan be, de melyek akár tartalmokra, akár kiállításukra nézve az osztályokban kifogás alá vétettek, azokhoz soroztassanak, a melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be." Egyedül ezer. egy intézkedés foglaltatik a házszabályokban, a melvrői 18. szakasz c) pontja szói : de szerintem ezen intézkedés csupán azon jegyzőkönyvekre szorítkozik, melyeket az osztályok már kifogás alá vettek. Hogv miképen történhessék az, hogy a ház később hozzászól a tartalom és forma tekintetében a válasz tási jegyzőkönyvekhez a megalakulás után : azt én a házszabálvokból kitanulni nem voltam képes : és így kénytelen volnék akkor elfogadni. hogv a mit az osztályok jónak tartanak, az már jogérvényességgel bír. Ha így értelmeztetnek a házszabályok, akkor legfölebb csak sajnálatomat kellene kifejeznem az iránt, hogy igen tökéletlenek a házszabályok, hogy az igazolást egy egészen ideiglenes bizottságra bizták és hogy többé ezen kérdéshez hozzászólni nem lehet. Mivel azonban azt még sem fogadhatjuk el, hogy a házszabályok a háztól el akarjak venni a választások feletti jogérvényes Ítéletmondást, t. i. annak kijelentését, hogy mely, kifogás alá eső képviselők megbízó levele utasíttassák a ház által alaki-