Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-21

21. országos ülés június 1. 1869. 319 lomtól ép oly kevéssé kell félnünk, mint félt ak­kor az országgyűlési többség, midőn alaptörvé­nyeinket megváltoztatta. Királyi t. képviselőtársam azt mondja, hogy a sérelmi politikát nem akarja folytatni, mert sérelmi politika ezelőtt a rendi gyűlések által űzetett. Ha itt sérelmek előterjesztéséről volna szó, akkor vele egyetérthetnék, mert a sérelmi pohtikát én se akarom folytatni. Mondotta ugyanis azt, hogy a kormány ellen panasz foglaltatik a válaszfeliratban, ezt én azonban tagadom, mert nem panasz az, hanem csak a tényállásnak őszinte előadása és kimutatása annak, hogy hol van a baj, miként kell azon segíteni, és miként kell azt orvosolni. Ez épen feladata a válaszfelirat­nak, s midőn ezt sérelmi politikának nevezi a t. képviselő ur, felfogásom szerint nem helyesen kereszteli a gyermeket. Zichy Nándor képviselőtársam azt mondja, hogy a közjogi kérdés kielégítő megoldást nyert, mert ezt a teljes szabadsággal választott képvi­selők többségének véleménye igazolja. De, hogy az mennyire kielégítő alap, azt ismételni nem akarom, de ki kell nyilvánítanom azt, hogy a mostani választások alkalmával gyakorlott sza­badsággal bizony nincs mit kérkednünk: mert voltak olyan választó-kerületek, hol a szabad vá­lasztás ugyan gyakoroltatott; de alig ha volt csak egy is, melyben a szabad választás gyakor­lata iróniává, keserű gúnynyá ne tétetett volna; mert a hol királyi biztosok működnek és a vá­lasztókra oly nyomást gyakorolnak, hogy a kik nem az ő intézkedésük, nem az ő rendelkezésűk ós akaratjok szerint szavaztak, azoknak hivata­lukban is alig lehetett megmaradniuk; a hol ki­rályi biztosok működnek, kik a választókat elfo­gatják, elzáratják, lehet-e ott a szabad választás gyakorlata keserű gúnynál egyéb? Egyébiránt minek ecseteljem én mindezt bővebben? Hiszen ott van Heves megye esete, mely tárgyban egyik képviselő társam által a ház asztalára interpel­látió is tétetett le, a melyben felhozott tények, miután a dolgok valósággal akként történtek a mint ott előadatnak, állításaim igazságát bizo­nyítják, s melyre reménylem, a kormány rövid időn felelni fog. A hol ily módon választatnak a képviselők, azt pressio nélküli választásnak egy­átalában nevezni nem lehet. Ezt a jobb oldal­nak azon állítására nézve kívántam megjegyezni, hogy a képviselő választások szabadon, pressió nélkül történtek. Szándékoztam még többet is mondani, t. ház, de nem akarom előadásommal tovább terhelni a t. házat, melynek türelme úgy is már eléggé ki van merítve. Csak oda nyilatkozom, miszerint — hogy azzal végezzem el beszédemet, mivel kezdtem — pártolom a 48-as párt által készí­tett felirati javaslatot. (Helyeslés a szélső hal o Idaion.) Eördögh Frigyes: Tisztelt ház! miután a válaszfelirati kérdés az előttem szólott urak elő­adása által már lehetőleg kifejtve, és minden irány­ban teljesen ki van merítve, én ahhoz hosszasab­ban érdemileg szólani nem akarok; hanem indít­tatva érzem magamat, röviden csak annyit jelezni, miszerint Békés megyének azon vidéke és illető- • leg a nemzetnek azon része, melyet ez úttal én vagyok szerencsés képviselni, közelebbről, azaz a múlt országgyűlésen képviselője által a közös minisztériumra és a delegatiókra szavazott ugyan, azóta azonban bővebb megfontolás után „consi­lium mutando in melius" azon intézkedéseket nem csak hogy nem akarja fentartani, hanem azokat, mint önállóságunkra károsakat és veszélyeseket megszüntetni kívánja; kívánja pedig azért, mert hiszi, hogy léteznék az ugy nevezett közös viszo­nyok rendezésére más, alkalmasabb, czélszerűbb mód is. Mi lenne azon mód, azt ezúttal fejtegetni bizony haszontalan dolognak tartom, (Felkiáltá­sok: Pedig épen az lenne Mvánatos!) haszontalan dolognak nem csak az igen tisztelt többség ismert hangulatánál fogva, hanem azért is, mert egy igen kitűnő állású túlsó oldalon ülő képviselő ur, t. i. Buda városa érdemes képviselője, igen tisztelt közoktatási miniszter ur, minapi beszédében min­den más mód fölött a priori pálczát törni és ana­themat mondani méltóztatott. Az általam képvi­selt kerület ezen jobb meggyőződósét, részint saját észlelés, részint szabadelvű hírlapok olvasása, de legfőképpen jóakaratú informatióból merítette. Uraim! így szaporodott a baloldal, nem pedig „erkölcsi vesztegetés" utján, a mint azt a túlsó oldalon Majláth képviselő ur igen ferde okosko­dással mondotta. Minthogy pedig, uraim, a dele­gatioról és a közös minisztériumról a t. ház több­ségének válaszfelirati javaslatában semmi említés sem tétetik; ellenben mindezen dolgokról a Tisza Kálmán t. képviselőtársam által előterjesztett vá­laszfelirati javaslat terjedelmesen és igen bőven nyilatkozik : nagyon természetes , hogy azt pártolom; annyival is inkább, mert ezen felirati javaslatot a belreform kérdéseiben sokkal libera­lisabbnak találom, és minden esetre többet várok tőle, mint a ház másik oldaláétól, illetőleg a bi­zottság által benyújtott javaslattól. Kollár Antal: T. ház! Én sem akarván a ház türelmével visszaélni, kijelentem, hogy én is a Tisza Kálmán képviselőtársam által benyúj­tott javaslat mellett szavazok, és erre vonatkozó érvelésemről lemondok. (Éljenzés.) Zámory Kálmán: T. képviselőház! Az absolutismusnak és pressionak sok neme van. A pressionak egy nemét látom abban is, hogy a t. túlsó oldal további érveléseitől elállván, bennün-

Next

/
Thumbnails
Contents