Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-21
21. országos ülés június 1. 1869. 319 lomtól ép oly kevéssé kell félnünk, mint félt akkor az országgyűlési többség, midőn alaptörvényeinket megváltoztatta. Királyi t. képviselőtársam azt mondja, hogy a sérelmi politikát nem akarja folytatni, mert sérelmi politika ezelőtt a rendi gyűlések által űzetett. Ha itt sérelmek előterjesztéséről volna szó, akkor vele egyetérthetnék, mert a sérelmi pohtikát én se akarom folytatni. Mondotta ugyanis azt, hogy a kormány ellen panasz foglaltatik a válaszfeliratban, ezt én azonban tagadom, mert nem panasz az, hanem csak a tényállásnak őszinte előadása és kimutatása annak, hogy hol van a baj, miként kell azon segíteni, és miként kell azt orvosolni. Ez épen feladata a válaszfeliratnak, s midőn ezt sérelmi politikának nevezi a t. képviselő ur, felfogásom szerint nem helyesen kereszteli a gyermeket. Zichy Nándor képviselőtársam azt mondja, hogy a közjogi kérdés kielégítő megoldást nyert, mert ezt a teljes szabadsággal választott képviselők többségének véleménye igazolja. De, hogy az mennyire kielégítő alap, azt ismételni nem akarom, de ki kell nyilvánítanom azt, hogy a mostani választások alkalmával gyakorlott szabadsággal bizony nincs mit kérkednünk: mert voltak olyan választó-kerületek, hol a szabad választás ugyan gyakoroltatott; de alig ha volt csak egy is, melyben a szabad választás gyakorlata iróniává, keserű gúnynyá ne tétetett volna; mert a hol királyi biztosok működnek és a választókra oly nyomást gyakorolnak, hogy a kik nem az ő intézkedésük, nem az ő rendelkezésűk ós akaratjok szerint szavaztak, azoknak hivatalukban is alig lehetett megmaradniuk; a hol királyi biztosok működnek, kik a választókat elfogatják, elzáratják, lehet-e ott a szabad választás gyakorlata keserű gúnynál egyéb? Egyébiránt minek ecseteljem én mindezt bővebben? Hiszen ott van Heves megye esete, mely tárgyban egyik képviselő társam által a ház asztalára interpellátió is tétetett le, a melyben felhozott tények, miután a dolgok valósággal akként történtek a mint ott előadatnak, állításaim igazságát bizonyítják, s melyre reménylem, a kormány rövid időn felelni fog. A hol ily módon választatnak a képviselők, azt pressio nélküli választásnak egyátalában nevezni nem lehet. Ezt a jobb oldalnak azon állítására nézve kívántam megjegyezni, hogy a képviselő választások szabadon, pressió nélkül történtek. Szándékoztam még többet is mondani, t. ház, de nem akarom előadásommal tovább terhelni a t. házat, melynek türelme úgy is már eléggé ki van merítve. Csak oda nyilatkozom, miszerint — hogy azzal végezzem el beszédemet, mivel kezdtem — pártolom a 48-as párt által készített felirati javaslatot. (Helyeslés a szélső hal o Idaion.) Eördögh Frigyes: Tisztelt ház! miután a válaszfelirati kérdés az előttem szólott urak előadása által már lehetőleg kifejtve, és minden irányban teljesen ki van merítve, én ahhoz hosszasabban érdemileg szólani nem akarok; hanem indíttatva érzem magamat, röviden csak annyit jelezni, miszerint Békés megyének azon vidéke és illető- • leg a nemzetnek azon része, melyet ez úttal én vagyok szerencsés képviselni, közelebbről, azaz a múlt országgyűlésen képviselője által a közös minisztériumra és a delegatiókra szavazott ugyan, azóta azonban bővebb megfontolás után „consilium mutando in melius" azon intézkedéseket nem csak hogy nem akarja fentartani, hanem azokat, mint önállóságunkra károsakat és veszélyeseket megszüntetni kívánja; kívánja pedig azért, mert hiszi, hogy léteznék az ugy nevezett közös viszonyok rendezésére más, alkalmasabb, czélszerűbb mód is. Mi lenne azon mód, azt ezúttal fejtegetni bizony haszontalan dolognak tartom, (Felkiáltások: Pedig épen az lenne Mvánatos!) haszontalan dolognak nem csak az igen tisztelt többség ismert hangulatánál fogva, hanem azért is, mert egy igen kitűnő állású túlsó oldalon ülő képviselő ur, t. i. Buda városa érdemes képviselője, igen tisztelt közoktatási miniszter ur, minapi beszédében minden más mód fölött a priori pálczát törni és anathemat mondani méltóztatott. Az általam képviselt kerület ezen jobb meggyőződósét, részint saját észlelés, részint szabadelvű hírlapok olvasása, de legfőképpen jóakaratú informatióból merítette. Uraim! így szaporodott a baloldal, nem pedig „erkölcsi vesztegetés" utján, a mint azt a túlsó oldalon Majláth képviselő ur igen ferde okoskodással mondotta. Minthogy pedig, uraim, a delegatioról és a közös minisztériumról a t. ház többségének válaszfelirati javaslatában semmi említés sem tétetik; ellenben mindezen dolgokról a Tisza Kálmán t. képviselőtársam által előterjesztett válaszfelirati javaslat terjedelmesen és igen bőven nyilatkozik : nagyon természetes , hogy azt pártolom; annyival is inkább, mert ezen felirati javaslatot a belreform kérdéseiben sokkal liberalisabbnak találom, és minden esetre többet várok tőle, mint a ház másik oldaláétól, illetőleg a bizottság által benyújtott javaslattól. Kollár Antal: T. ház! Én sem akarván a ház türelmével visszaélni, kijelentem, hogy én is a Tisza Kálmán képviselőtársam által benyújtott javaslat mellett szavazok, és erre vonatkozó érvelésemről lemondok. (Éljenzés.) Zámory Kálmán: T. képviselőház! Az absolutismusnak és pressionak sok neme van. A pressionak egy nemét látom abban is, hogy a t. túlsó oldal további érveléseitől elállván, bennün-
