Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

5. országos ülés • * gában áll, de szükséges is, mert különben nem haladhat ezéljához, és így határozni kell. Én ngy tudom, hogy ezen tanácskozás azon inditvány következtében merült fel, melyet Tisza Kálmán tisztelt képviselő társunk tett. Ő jelesen azt állította, miszerint Pasztélyi János képviselő társunk megbízó levelében oly szembeötlő, a törvény által tiltott hiány van, melynek folytán a választők egy része magának a jegyzőkönyvnek elismerése szerint is a szavazáshoz nem bocsáttatott, a szavazástól elmozdittatott és arról leszoríttatott. Ha ilyesmi foglaltatik azon jegyzőkönyvben, azon választást akkor sem lehet kifogástalannak tartani, ha ellene kérvény nem. is adatott volna be. Hová tartozik ez tehát % Oda, azon jegyzőkönyvek sorába, melyeknek kiállításában és béltartalmában a törvénynyel öszsze nem egyeztethető hiba tűnik fel. En tehát az ily választási esetet — a háznak szabálya is azt rendelvén — a c) pont alá sorolandónak találom, és felette a ház alakulása után fog határozni. (Zaj.) Második kérdés a temesvári választást illeti. Itt Klapka képviselő társunk választatván meg, választása már az országgyűlés megnyitása után történt, azaz 3—4 nappal ezelőtt. A törvény szava, az 1848-ik évi V. törvényczikkelynek egyik szakasza (bizonyosan nem tudom most megmondani, hogy melyik? különben felolvastatott) azt mondja, hogy a választásoknak az országgyűlés megnyitását 4 héttel meg kell előzni. Miért van ez ? A törvény azért rendelkezik ekkép, hogy a választók, kiknek a választás törvényessége ellen alapos kifogásuk van, elkészíthessék annak idejében ebbeli kérvényüket, mely a választások vizsgálat alá vételét, illetőleg megszüntetését kívánja. Oly esetekre nézve, a hol az országgyűlés folyama alatt történik a választás, mindig ki volt mondva a múlt országgyűlési tárgyalások és igazolások alkalmával is az elv, hogy 30 nap alatt a választás ellen kérvény adható be, ha azonban ilyen nem fog beadatni, akkor az illető képviselő igazoltnak fog tekintetni. {Zaj.) Ezeknél fogva a szóban forgó választást nem lehet olyannak a házszabályok értelmében tekintenem, mely ellen 30 nap alatt kérvény nem lenne beadható. {Helyeslés a bal oldalon.) Paczolay János : T. képviselők! Ha más szólni akarók elállnak a szótól, akkor én sem fogok szólni. Ha azonban valaki fen akarja tartani szólási jogát, akkor én is bátor leszek véleményemet előadni. Ghyczy Kálmán : En csak a kérdéshez akarok szólani. Paczolay János: En is csak a kérdéshez akarok szólni. {Derültség.) april 30. 1869. 23 Mindenek előtt azt merem állítani, hogy a t. képviselőknek jelenleg nincs határozni joguk, nincs pedig azért, mert a ház szabályai szerint csak igazolt képviselők, illetőleg az alakult ház határozhat. Ugyanezt a ház szabályainak I8ik szakasza is tanúsítja, világosan kimondván, hogy a „korelnök kijelenti'', és igy nem a ház határoz : mert különben bizonyosan nem azzal a kifejezéssel élt volna Komárom város érdemes képviselője, ki e házszabályokat szerkesztette, hanem, hogy „a ház elhatározza." Hogy ezen két kifejezés közt nagy a különbség, azt, ugy hiszem, senki tagadni nem fogja. {Helyeslés.) De továbbá, hogy a t. háznak nincs joga határozni, kitetszik onnan is, hogy a házszabályokban semmi olyan határozmány nem foglaltatik, mely a háznak alakulása előtti tanácskozási módját szabályozná. Már pedig ha feltehette volna a képviselőház, hogy alakulása előtt is lehet tanácskozni és határozni, bizonyosan a logika szabályai szerint mindenekelőtt a tanácskozási rendet alapította volna meg, és csak ezután lehetett volne megalapítani, a ház megalakulásának mikénti módozatát. {Helyeslés jobb felől.) Mert a képviselők, a kik- a házszabályokat alkották, mindenekelőtt a ház alakulása módját határozták meg, csak azután fogtak a tanácskozás módjának meghatározásához. E szerint tehát nem kell attól tartani, hogy arra a kérdéses ügyre nézve nem fog intézkedés történni. Mert a háznak elnöke ki fogja jelenteni, hogy a 3-ik osztály által mindazok a képviselők, a kiknek jegyzőkönyve kifogástalan volt, igazoltaknak mondatnak ki, valamint azt is hogy a b) és c) pont alá kik fognak soroztaim. Ezt hozza magával a házszabályok logikai rendje és módja. Egyébiránt hogy a háznak alakulása előtt soha joga nem volt határozni, arra felhívom valamennyi múlt évi országgyűlési képviselőtársamat, méltóztassanak figyelmezni: az előbbi házszabályok szerint is mindazon képviselők, kik ellen kérvény adatott be, olyanoknak voltak tekintendők, mint a kik a ház alakulásába be nem folytak és a ház tisztviselői választásában részt nem vettek; igazoltaknak pedig azok vétettek, kik ellen petitio nem adatott be. A múlt országgyűlés alatt több esetben készebb volt a ház, minden olyan törvénytelen lépés mellőzésével, melynek korderejét egyelőre megállapítani nem lehetett, egyszerűen az osztályok véleményét elfogadni. A mi a temesvári választás kérdését illeti, tagadom, hogy azon jegyzőkönyv kiállítására nézve hiányos volna, mert kiállítására nézve csak akkor lenne hiányos, ha a dátum hamis volna. De itt a dátum nem hamis, {Zaj és ellenmondás a bal oldalon) hanem hiányosak a mi házszabályaink,