Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-20

20. országos ülés május 31. 1869. 295 esolat az uralkodó ház közösségében és nem a többi tartományokkali közösségben létezik. Igen örülök, hogy Zsedényi t. képviselőtár­sam jelen van, ki akkor a kanezelláriánál volt és saját neve alatt bocsátotta ki azon királyi leiratot, melylyel ezen törvény elfogadtatott. Ezen leiratban egyszersmind a szabad királyi városokról szóló torvényjavaslat is megerősít­tetett, igen csekély, aprólékos módosításokkal; a sajtó törvény pedig átalában érintetlen ha­gyatott. Ugy látszik, hogy ezen éles eszű állam­férfin, a ki a legcsekélyebb apró'lékosságokat is észrevette, a törvény ezen meghatározásában semmi nehézséget sem talált, pedig egy korábbi leiratban, melyet szintén ő felségének a fejede­lemnek nevében küldött az országgyűléshez, megmutatta, hogy nagyon is vigyáz a felségi jogokra. Azon leiratot a felelős és független mi­nisztérium megalkotása tárgyában küldötte le a pozsonyi országgyűléshez 1848-ban. Ha megen­gedik önök, felolvasom, mert nagy világot vet a közösügyi törvényekre, mert Zsedényi képviselő nr már akkor a magyar kir. kanczelláriáról szólva, megemlítette a birodalmi fogalmat, az ál­lami közös költségeket, megemlítette a költséghá­nyadot, a quotát, megemlítette az országgyűlés­nek eziránti egyezkedését, meg a honvédségnek miképeni korlátozását, megemlítette a vám, pénz­nem és a kereskedelmi tekintetekben azon össze­köttetéseket, melyek mind a mostani kozösügyi törvényekben formulázva vannak. Ugyanis igy szól. Az 1848. országgyűlési napló 131. száma alatt olvasható. (Olvassa:) „6014/24. 1848 sz. A királyi kincstár tekintetében, végre a királyi udvar fentartására szükséges, s az összes álla­• dalmi. költségeknek, melyek az egész birodalom, tehát Magyarország és az ahhoz tartozó részek érdekében tétetnek, Magyarországot illető ará­nyos részének fedezése iránt ő felsége a KK. és ER.-nek nyilváníttatni rendelte: hogy az e végre Magyarországból jelenleg befolyt, kellőleg kimu­tatandó jövedelmek a birodalom középponti pénztárába továbbá is beszolgáltassanak, ezeknek minden felébb emelése ellenben országgülési egyez­kedésnek tárgya legyen; minden vám és pénz­nemi s kereskedelmi intézkedések pedig az illető német örökös tartományi közigazgatósági orga­numokkali kölcsönös értekezés utján történjenek. „A honvédelmi minisztériumra nézve kegye­sen megjegyeztetni rendelte ő felsége, hogy a minisztérium hatáskörének, mindenek előtt, az országosan egybegyűlt KK. és EE. által is ked­veltnek tartott ama legszorosabb kapocsnak kellő méltánylásától, mely a pragmatica sanctio által egyesült örökös tartományok közt létezik, külö­nösen pedig ő felségének, mind a pragmatica sanctió fentartására, mind a fegyveres seregnek törvényszerű alkalmazása, s a katonai hivatalok­rai nevezésekre vonatkozó jussától, — melyet ő felsége magának továbbá is fentart, — kell szükségképen feltételezve lennie, úgymint, me­lyekhez ő felsége nem csak jussainak szentségé­nél fogva, hanem kedvelt Magyarországa, s an­nak részei, bátorsága s boldogitására törekedő atyai szándékához képest is királyi tiszte s köte­lessége szerint állandóan ragaszkodik." ,,A 14-ik (jelenleg 16.) §-hoz hozzáteendő: „a nádor jóvá hagyása mellett." „A 18-ik (jelenleg 20). akként befejezendő: „az illető miniszter előterjesztésére ö felsége által neveztetnek ki. Nem akarom mondani, mily indignatióval fogadta ezen leiratot az akkori országgyűlés, és mily demonstratioval lépett fel az akkori fiatal­ság is; hanem annyi bizonyos, hogy azon leirat­nak semmi eredménye nem lett. Ha összehasonlítjuk már most az akkori le­iratot a mostani 67-es közösügyes törvényekkel, meglátjuk, hogy oly szépen meg van abban a birodalom fogalma, oly szépen meg van a há­nyad, a quota is, a birodalmi pénztár, a vám és kereskedelem és a közös védelem, intézkedése, miszerint azt kell mondanom, hogy igen nagy igazságtalanságot követnek el azok, a kik ezen káros közösügyes törvényt Deák Ferencznek tu­lajdonítják. Az eszme nem az övé : ő csak az eszmét megtestesítette. Ez eszme feltalálásának dicsősége tulajdonképen Zsedényi Eduárdot illeti. (Átalános derültség. Felkiáltások: E6! H6!) És azért a jövőben minden felreértés elkerülése vé­gett pártfogásom alá akarom venni a t. öreg urat. (Felkiáltások jobb felől: Nem szorult reá!) Ugy vagyunk a jobb oldal vezérével, mint a katholikus egyház, melynek két feje van: az egyik láthatlan, a másik látható; a láthatlan Jézus Krisztus, a látható a római pftpa. A t. jobb oldalnak látható feje, ki ezen törvényeknek testet adott, ki ezen törvényekkel a világ elé lépett, az Deák Ferencz volt. (Hosszas éljenzés a jobb oldalon.) Nem akartam hozzá tenni, hogy Zsedényi Eduárd ezen eszméket, Bécsben valamely állam­bölcstől tanulta. A közösügyességnek gyarlóságát, ha legvi­lágosabban ki akarjuk mutatni, kétféle összehason­lítást kell tennünk. Össze kell a közös ügyi tör­vényt hasonlítani a 48-ki törvényekkel, és össze kell hasonlítani azokat a korábbi törvényekkel. Ha a 48-ki törvényeket a korábbi törvé­nyekkel hasonlítjuk össze, azt tapasztaljuk, hogy a 48-iki törvényekben egyetlen egy uj államjogi elv sincs kimondva, a mi a korábbi törvények­ben ki nem lett volna mondva.

Next

/
Thumbnails
Contents