Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-20

296 20. országos ütés május 31. 1869. Paczolay János: Csak a közös ügy ! Dietrich Ignácz: A 48-ikIIL t, ez.2. §-a így szol: „0 Felse'gének az országból! távollétében a nádor s kir. helytartó az országban és ahhoz kapcsolt rezekben, a korona egységének s a birodalom kapcsának épse'gben tartása mellett, a végrehajtő hatalmat a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, s ez esetben a mostani nádor cs. kir. főherczeg Istvánnak személye hasonlóképen sérthetetlen." Ebben ki van mondva, hogy ha a fejedelem nincs az ország határain belől, van, a ki itt teljhatalommal intézkedik, t. i. a helytartó, ki a korábbi törvények szerint a nádor szokott lenni, a ki a királyi hatalmat teljes mértékben gyakorolja. E törvény nem uj. Ferdinánd uralkodására hivatkozom csak azért is, mert Zsedényi közjogi állapotunkat odáig viszi vissza, ott van az 1555-ki I. t. czikk 4-ik §-a; bátorkodom felolvasni : „Quodsi majestas sua continue in regno Hungáriáé persistere non potest, tum, vei saltem eo tempore, quo ipsa abest, serenissimum regem Maximilianum filium suum, loco sui inter suos fideles in Hungária relinquere dignetur." Magyarul röviden : ha a fejedelem nincs az országban, akkor maga helyett fiát, Maximiliant, az országban hagyja. Az 5-ik §. igy szól: „Ita, ut ubi magis oppontunum fuerit visum permanens et quibas poterit copiis instructus autoritatem quoque et potestatem vice majestatis suae necessariam possit exercere/' Itt van a helytartónak teljes királyi helytartói joga, a melyet a 48-iki törvény fejez ki; ugyanezt az 1555": 1., 1723: 4., 1741 : 9., 1790/1 : 24. t. ez., a melyeknek felolvasásával untatni a t. hazat nem akarom, mert úgyis tudom, hogy tudják. Hanem hasonlítsuk össze ezen régi törvényeket, valamint a 48-iki törvényeket a közösügyi törvénynyel. A közösügyi törvény nem tűrhetett Éieg a felség mellett ilyen helytartőt, ki Magyarországnak külön állását ily élesen jelezi, azért kellett az 1867: VII. tvezikket megalkotni és mindazon törve'nyeket, melyek a nádori hivatalra vonatkoznak, megsemmisiteni, és a nádori hivatalnak további berendezéséig a nádor választását felfüggeszteni. Én azt gondolom, hogy itt a régi és a régiek alapján alkotott 48-iki törvények és a közösügyi törvény közt rendkívül nagy különbség van. (Helyeslés a bal oldalon.) A következmény ebből a gyakorlati életben igen nagy: mert vegyük azt az esetet, hogy ha a fejedelem távolléte alatt a hazából, mint most, a kormány véletlenül meghallaná, hogy az ország egyik részében vagy lázadás ütött ki, vagy külső betörés történt, akkor, a mostani közösügyes törvények szerint előbb Bécsbe kellene I menni a közösügyes hadügyminiszterhez: mig ] akkor, ha nádor és királyi helytartd volna az \ országban, az rögtön intézkedhetnék miniszteri I ellenjegyzés mellett, Szomorú következményei ! vannak ennek, mert addig, mig ő felségének I hü, becsületes tanácsadói vannak, addig — tán, I valamely visszaéléstől, valamely jogeljátszási elmélettől tartani nem lehet ; de voltak régebben is idők, mikor az országban lázadás ütött ki, vagy ellenség jött be, és osztrák hadak segítségével állították vissza a békét s verték meg a külellenséget. Ott van az 1687-ki országgyűlés, midőn a királyi előterjesztésekben az mondatott: ! j,ime, lecsillapítottam a lázadást, megvertem az I ellenséget, a mi az ellenség kezében volt, viszsa| szereztem, helyreállítottam a békét, és igy a hadi | jognál fogva ezen ország az enyém, jogom volna uj törvényeket alkotni; de én megkegyelmezek, szeliI den akarok kormányozni, megtartom az ország törvényeit." Uraim ! én ezen veszélyeknek Magyarországot kitenni nem kivánom, s az ettől csak ugy menekszik meg, ha ő felsége távollétében itt az országban van mindenkor a királyi helytartó, ki a király nevében annak jogát gyakorolja. A második, miről szólni akarok, az 1848-ki IH. t. ez. 8. §-a, mely a hadseregre vonatkozólag ezt mondja : „a magyar hadseregnek az ország határain kivüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokra kinevezéseket szintugv ő felsége fogja a lo-ik szakasz szerint , folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar miniszter ellenjegyzése mellett, elhatározni. Ezen törvény szintén nem volt uj 1848-ban, mert ezen intézkedés meg van a régi törvényekben, meg van az 1552-iki 15. t. ez.-ben Ferdinánd korából. Azért szeretem, ismétlem, ide idézni Ferdinánd korát, mert Zsedényi képviselő ur azt monda, hogy Magyarország már akkor lemondott a személyes unióról. Az idézett törvényezikk 1-ső §"

a *gy sz

°l: j,Ut generales capitanei, post eius majestatem vei serenissimum eius filium, aut hi, qui in eo tune sünt officio, vei sí illi, alterve illorum aegritudine, aut alia ratione inpedirentur, quo minus suo officio fungi possent : alii natione hungari ad id muneris apti, per suam majestatem in expeditione praeficiantur hungaris," Második §-aigy szól: „Ut quaecunque exequenda eontingerint, ex mandato suae majestatis, vei serenissimi eius filii primum, deinde etiam ex consilio, mutuaque intelligentia caeterorum eapitaneorum, quos majestas sua in exercitu habuerit, per hungaros capitaneos, non per externos eis committantur." A 3-dik §. igy szól: „Quodsi exercitum fortassis aliqua ratione dividi continget: etiam in tali casu hungaris similiter capitaneos generális hnngarus praeficiatur, qui