Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-20
274 20. országos ülés május 31. 1869. Elnök: Következik a válaszfelirati tárgyalás. Nedeczky István: Tehát! (Szavazzunk! Eláll!) Ha az utánam következő képviselő társaim elállanak, én is elállók. Elnök (csenget): Az ermnciatio megtörtént, hogy: eláll; de ez még nem elég arra, hogy a képviselő ur elálljon; és igy, ha még sem akar elállani, joga van szólani. Méltóztassék tehát csendesen lenni, hogy szólhasson. Nedeczky István: T. képviselő ház! Nem fogom soká igénybe venni türelmöket, nem is fogok hosszú beszédet mondani, csak egy pár itt elmondottakra fogok észrevételt tenni, előre is kikérvén a ház elnézését, ha én is, mint falusi és uj ember, netalán egynémely dolgoknál olyakat fogok mondani, melyek itt már elmondattak. Az előttünk fekvő válaszfelirati vita alkalmával a legnagyobb különbség köztünk a közjogi alap fölött van, melyet mi, a ház többsége, megtartani, az ellenkező oldal pedig megváltoztatni, első kérdésül tüzünk ki. Mi, kik ez alap megváltoztatását nem óhajtjuk, azon meggyőződésünknél fogva nem óhajtjuk, mert az a hitünk, hogy annál jobbat készíteni nem lehet. (Ellenmondás a bal oldalon.) * A legnagyobb érv, mely ellene fölhazatik, az, mit a t. bal oldal szónokai mondanak, hogy a nemzet többsége az ő hátuk megett áll. Engedelmet kérek, ezen nézetben nem osztozom. Tudom, hogy a nemzetnek egyre'sze áll a 48-as vagy is szélső bal párt háta megett; hanem határozottan mondhatom, hogy az úgynevezett bal közép háta megett nem áll. (Felkiáltások a bal oldalról: Ohó!) Eredete ennek azon időtől kezdődik, midőn a közös ügyi törvények meghozattak, midőn ezek ellenébe a lehető legnagyobb izgatás követteíett el. Ez állításom igazolására hivatkozom, a t. baloldal egyik vezérférfia nyilatkozatára, a ki szükségesnek tartotta a társadalmi rend fentartása érdekében egy nyilatkozatot közzé tenni. Később mégis jónak látták, ugyanazon párttal, melyet a társadalmi rend fölzavarásával vádoltak, a választásokra nézve egyezkedni. Ezen tény logikai következése az, hogy csak is ezen párt segélyével juthattak, legalább, nem mondom, mind, hanem legnagyobb részt a képviselő házba. (Felkiáltások a bal oldalon: Ohó! Ohó!) Sajnos, de ugy van, hogy választóink . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendesen lenni, különben tanácskozni nem lehet. Nedeczky István: Választóink legnagyobb része a közös ügyeket és azok kezelésének rendszerét nem ismeri, nem tudja; csak is a ,,nem kell quóta, nem kell közös ügy!" hangos phrázisok vitték oda, a hova vitték! Fölhozatott itt, hogy mi erkölcstelen fegyverekkel és eszközökkel folytunk be a választásokra. Ezen állítást az előbb elmondottakkal összehasonlítva, a t. ház ítéletére bizom megítélni: vajon mi használtunk-e erkölcstelen fegyvereket a választásoknál, vagy pedig a t. túlsó oldal ? Fölhozatott a ministeriumnak rendkívüli beavatkozása a választások alatt. Ha itt a centrumból csak Pest megyét tekintjük, mely a dicasterial is rendszer fogalom - zavarából még nem lépett ki, láthatjuk, hogy a ministerium minden beava tkozását, legföllebb is a „tisztelettel félreteszszük" követte. Fölhozatott itt, hogy a minisztérium a megoldandó kérdések megoldását nem szabadelvű irányban kívánja létesiteni. Hogyan fognak ezen kérdések megoldatni, az — ugy hiszem — nem a minisztériumtól, hanem a ház többségétől függ, és, hogy ha az összes minisztérium, vagy pedig egyes miniszterek valamely kérdés megoldásánál a ház többségével, mostani pártjával, meg nem egyeznének, alkotmányos fogalmak szerint az öszszes minisztérium, vagy az illető miniszter le fog lépni, s helyébe a többségből másik lép. Felhozatott, különösen Jókai képviselő ur által, hogy mennyi Feldmarschall, tábornok, ezredes van pensioban, mily rósz a hadseregi eljárás, mennyibe kerül a hadsereg mozgósitása! Azt hiszem, épen azért, mert mindez rósz volt, kellett az eddigi kezelést megváltoztatni. Mindehhez — mivel a múltból származott — semmi köze sincs a delegatiónak; ha a rósz ismétlődni fog a jövőben, majd hozzászólunk! Fölhozatott az is, hogy a honvédségnek franczia egyenruhája van, rósz a fegyverzete és sok más ily apórlékos vád. Meg vagyok győződve, hogy ha at. baloldal nem óhajtotta volna anynyira elnépszerütleniteni a honvédséget, már most is sokkal több eredményt tudnánk felmutatni, mint a mennyit felmutathatunk. Egyébként, hogy e vád tekintetében az egész bal oldal nincs egy véleményben, mutatja, hogy többen a bal oldal tagjai közöl a honvédek közt helyet foglalnak. Fölhozatott, hogy a delegationális törvények pressio alatt készültek. Ugy hiszem, nincs egyetlen egy törvény sem, mely pressio nélkül jönne létre, mert azon szükségérzet, hogy valamely törvény kell, már pressiot gyakorol az államban, melyben hozatik. Sokszor említtetett itt, hogy utoljára is tudják, hogy a vége ezen dolognak a leszavaztatás, de hiszen, t. ház, minden parlamentben ugy van az, hogy a többség leszavazza a kisebbséget; de e parlamentben már történt egyszer, hogy a
