Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-19

19. országos ülés tátva, hogy a német iparosok érdekei védelmeztessftnek Magyarország ellenében. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy ezen tételekre, melyeknek horderejét nem fogja kétségbevonni senki, egy megjegyzést koczkáztassak. A mi a kamatlan kölesönt illeti, ezen reális világban igen jól tudjuk, hogy senki sem kölcsönöz másnak ingyen- A kamatlan kölcsönnek e szerint csak egy formája van, t. i. papirospénznek forgalomba bocsátása. Már most, megvallom, t. képviselőtársunknak nem tudom felfogni okoskokodását. Ha abból az elvből indul ki, hogy a papirospénz értékének csökkenése oka az adóssági teher mind sulyosbodő voltának: hogyan ajánlhat egy oly orvosszert, a mely által ép a baj maga csak fokoztatnék? A mi azt illeti, hogy mi, miért nem részesülünk a status-adósság devalvatiójából eredő kedvezményekben? erre nézve, a jobb oldal több szónoka tüzetes és határozott fölvilágosítást adott annak idejében; mely tekintetben igen sajnálom, hogy akkor nem volt szerencsénk a t. képviselő úrhoz. S csak igen röviden, azt az egyet jegyzem még meg, hogy a status-adóssági járulék elvállalásánál abból az elvből indultunk ki, hogy a solidaritás elve minden áron mellőztessék, és igy, miután azon egy időben, egy szájból, meleget és hideget fájni nem lehet, azaz, az egyesség természeténél fogva, egyiket vagy a másikat kellé választanunk : mi azt választottuk, a mi Magyarország tartozását egyszer mindenkorra megállapította, t. i. a járulékot, s lemondtunk a kilátásról, netán bekövetkezhető reductiók esetében haszonra : mert hazánk pénzügyi önállóságával és közgazdasági érdekeivel összeféröbbnek ezt tartottuk ! A mi azt a részét Simonyi ur beszédének illeti, hol azt mondta, hogy Magyarország némely iparczikke, az osztrák ipar érdekében, súlyosb adőknak van alávetve, arra nézve szolgáljon felvilágosításul a következő : Részemről sokat foglalkoztam vámkérdésekkel, de megvallom, azt, a mit S. ur állít, nem tudtam eddig ; mert hisz, vámsorompők köztűnk meg a monarchia másik fele közt nincsenek, tehát nem is lehet egyik vagy másik czikket jobban megadóztatni, mert mindenütt egyforma elvek és tételek szerint van megállapítva az adó. Emiitette a képviselő ur különösen a posztót és czukrot. Már azt csakugyan nem értem : hogyan lehet a posztót, mely közönséges iparczikk, a czukorral, mely fogyasztási adótárgy, összetéveszteni, vagy azonosítani ? Az osztrák posztó nincs fogyasztási adó alá vetve, az másutt sincs, míg a czukorra minden czivilizált államban van fogyasztási adó vetve, ezen adó nálunk is meg van: tehát azon állítás, mit ezen kiinduKÉPV. H. NAPLÓ. 18**. I. Sjus 29. 1869. 25^ lási pontból vont, egyátalán alaptalan. De talán nem is komoly ezélzattal vette fel szónok ezen czukorpassust beszédébe, hanem csak azért, hogy meglehetősen kesernye's észrevételeit talán egy kissé megédesíteni és általa élvezhetőbbé tenni akarta. (Derültség a jobb oldalon). Áttérek most egy másik kitűnő szónokára az ellenzéknek, tudni illik Vukovics Sebő úrra, Vukovics igen t. képviselőtársunk beszédében, melynek horderejét legkevésbé sem vonom kétségbe, néhány dolgot emiitett fel, melyeket hallgatással mellőzni ezen oldalról, ugy hiszem, nem szabad. (Halljuk!). Azt monda mindenekelőtt, hogy ő praktikus szempontból akarja a tróubeszédet vizsgálni. Megengedem , hogy ebből a szempontból vizsgálta azt, de bele is esett azon hibába, melybe a praktikusok közönségesen bele esni szoktak : hogy t. i. a dolognak rendesen csak egyik oldalát nézik és a másikat nem látják. A többi közt azt méltóztatott mondani, képviselő ur, hogy a magyar király trónbeszédén , melylyel a magyar országgyűlést megnyitotta, bizonyos idegenkedés vonult keresztül, ősi intézményeink irányában! Megvallom, t. ház, én, ha több szemmel nézném is, mint kettővel, a trónbeszédet, ezt nem találom benne. Azt igen is találtam benne, hogy egy haladási térre öntudatosan lépő kormány ideáit iparkodik az uralkodóval kifejezésre hozatni és egy bázist igyekezik állítani fel, a melyen Magyarország szabadságát biztositani és a valódi demokratiának méltó templomot lehet építeni Európa ezen vidékein is. - - Engedje meg a t. képviselő ur, hogy hozzá, ki oly hosszasan tanulmányozá az angol institutiokat és az angol államéletet — közvetlen közelben — azt a megjegyzést intézzem: hallotta-e valaha, hogy az ellenzék, a trónról jövő liberális eszméket megtámadta, a fölülről kezdeményezett reformokat conservativ oppositióval kisérte volna! ? Legfeljebb Oroszországban vagy a spártai alkotmányban lehet erre nézve előpéldákat találni, — egyebütt azonban sehol. A mi a delegatiókra vonatkozó keserű íteletét, metsző szavait illeti, engedje meg a t. képviselőház, hogy e tekintetben egyszerűen utalhassak Eötvös József b. és Kerkapoly Károly urak klassikus beszédeikre, melyekben a válasz Vukovics képviselő ur ebbeli scrupulusaira meg volt adva, s csak egy eszmét engedjen e tekintetben hozzá csatolnom. En a delegatiót szintén olyan intézménynek tartom, mely nem a tökély non plus ultráját nyújtja s mely nem felel meg egészen igényeinknek. De engedje meg még is hozzá tennem, hogy, míg viszonyaink meg nem változnak, s helyzetünk a közös uralkodó, meg az annak kormánya alatt álló többi ország és tartomány irányában gvökeresen át nem alakul : 33