Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-19
252 19. országos ülés május 29.1869. zott, e kérvény fölöslegessé és tekintetbe nem vehetővé vált. Es igy én semmiesetre sem kívánom azt a bizottsághoz utasíttatni, miután a háznak az volt eddig gyakorlata, hogy t. i. az ily kérvények a kérvényezési bizottsághoz tétettek át; s ha nincs is reményem, hogy a kérvény valami eredményt tudna előmutatni, azt az élőbbem ház szokásaihoz képest a kérvényezési bizottsághoz kívánom utasíttatni. (Helyeslés jobb felől) Csiky Sándor: T. ház! (Szavazzunk! Szavazzunk!) A most fölmerült vitából, és ezen kérvény-ügyekben eljárt bíróságoknak és az igazoló bíróságoknak előterjesztéseiből tiszta világos : miként azon szabályok, melyek e tárgyban most irányadóul szolgálnak, igen hiányosak. Sok tekintetben oly pontok olvashatók benne, melyek egyike a másikával ellenkezik. Olyan az itt felhozott 54-ik és 80-dik pont. Gajzágó képviselő ur ugyan azt mondja, hogy az 54. pont értelme szerint egy kérvénynél többet a bíróság elé a megtámadott félnek adnia nem lehet, nem szabad. Ez csakugyan igy van a szabályokban ; de viszont itt van a 80-dik pontjában az, hogy pótlólag szabadságukban áll a feleknek még uj adatokat is hozni fel, csak különbség ne legyen az első és második kérvényben foglalt kivánatok közt; hanem ezen uj adatok is azon kivánatokra legyenek fektetve, melyek az először beadott kérvényben foglaltatnak. Már most azt, vajon az itt most tárgyalás alá vett kérvény az eredeti ke'rvényben foglalt kitételekkel ellentétben vagy összhangzásban van-e? azt nem bírálhatja meg más, mint azon bíróság, melynek kezeiben vannak az illető iratok, és mely azokat egybehasonlitani képes lesz. Én tehát e tekintetből is, de különösen azért is, t. ház, mivel ha ezen kérvény, a kérvényi bizottságnak adatnék ki, azon esetben, a mint előttem is mondva volt, a kérvényi bizottságnak hivatása és kötelessége lenne véleményét e tekintetben a ház elé terjeszteni; ezen esetben pedig, miután a szabályok által még nincs megfosztva a ház attól, mitől a választásokra vonatkozólag megfosztotta magát, hogy a kérvényi bizottság által adott véleményre vonatkozólag határozatot hozzon: a kérvénynek, a kérvényi bizottsághoz történendő kiadása, méhében hordja azon következésnek beállását, hogy a kérvényi bizottság véleménye folytán a ház határozni fog. S mi fölött fog határozni % Határozni fog azon tárgy felett, melyben a bíróság már akkor, bizonyára ítéletet mondott: és hogy ha a felett fog határozni, akkor csakugyan felülvizsgáló bíróvá teszi magát a ház; ha pedig azt nem teszi, akkor azon anomáliába jön, hogy a kérvényi bizottság véleményt ad, és a ház ez iránt semmit nem mondhat, és akkor a kérvényi bizottság véleményére vonatkozó felülvizsgálás és határozás jogától is meg fosztja magát. Én tehát a dolgok ily helyzetében addig is, mig ezen sok tekintetben hiányos szabályok kiigazittatni és akként rectificáltatni nem fognak : úgy hiszem, a ház a jelen felmerült esetben nem tehet egyebet, mint, hogy ,a kérvényt a bíróságnak kiadja, hogy az e tekintetben ítéletet hozzon. (Szavazzunk! Zaj. Elnök csönget.) Domahidy Ferencz: T. ház! Legelsőbben is "örményi Miksa képviselőtársamnak válaszolok. 0 azt mondja, hogy bárha még hitelesítve nincs is az ítélet, de már meghozva van, igy azt a biráló bizottságnak megváltoztatnia nem lehet. Nézetem szerint, miután hitelesítetlen ítélet kihirdetve sem lehet, kihirdetés előtt pedig a bíróság, ha meggyőződik arról, hogy téves alapra van fektetve, mindig megváltoztathatja. De miután nekem is magán tudomásom van arról, hogy ezen biráló bizottságban a szavazás alkalmával három egyén állott, három egyén ellen, az elnöknek pedig döntő szavazata nem lehetvén, igen természetes, hogy az ítélet nem is jogos. Én tehát azt kívánom, hogy miután ezen ítélet még jogérvényre emelkedve, sem kihirdetve nincs, utasíttassák a kérvény a kérvényi bizottsághoz; hanem hagyassák meg egyúttal a kérvényi bizottságnak az, hogy tárgyalja azt minél előbb, rögtön; a biráló bizottság pedig függeszsze fel addig az ítélet kihirdetését, mig a kérvényi bizottságtól a kérvény áttétetik; ezen alapon mondja ki aztán az itéletetet. (Szavazzunk ! jobb felől.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : T. képviselőház! Szerintem a beadott kérvényt semmi esetre sem lehet a biráló bizottsághoz utasítani, akár hozott az ítéletet, akár nem. Ha nem hozott ítéletet: akkor minden j-adat, mely a fenforgó ügyre vonatkozik, a hází szabályok 86. §-a értelmében a biráló bizottság | előtt adandó be; ha pedig már hozott Ítéletet: akkor nincs értelme ily kérvényt, mely azon határozat megsemmisítését kéri, áttenni ugyanazon bírósághoz, mely az ítéletet hozta. Mert azon bíróság nem lehet semmisítő széke önmagának. Megmondom egyszersmind, miért vezetne ez veszélyes praeeedensre. Tagadhatatlan, hogy a bizottságnak, mely a bíróság egy nemét képezi, joga van, zárhatáridőt kitűzni a felek számára, mely alatt tartoznak azok előállani replikáikkal; ezt kijátszhatnak, ha pl. a zárhatáridő után kérvénynyel járulnak a bírósághoz, és ha ily kérvények a bizottsághoz utasíttatnának, akkor a biráló r bizottság működését megakasztanák. Épen azért, mert praecedens még nem forgott fen, épen azért, hogy meg ne akadályoztassák és meg ne zavartassák a biráló bizottság
