Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-5

5. országos illés április 30 1869. n jog senkitől meg nem tagadtathatik és aDebreczen városa éredemes képviselője által előadott esetben — nem emlékszem a képviselő nevére — magából a választási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy egy egész községnek az összeírásban foglalt választói' szavazati joguktól megfosztattak, vagyis a szavazati jog tőlük megtagadtatott: ezen a 48-ik törvényuyel ellenkező ésazzal összeütközésben levő tény következtében azt hiszem, (Zaj) ez legalább az én vélekedésem, hogy azon tiszt, osztály, a melyik igazolta, az új alapszabályok szerint nem az a) vagy b), hanem a c) pont alá lett volna köteles osztályozni e választást. (Jobbról zaj.) Én határozatot e felett hozni nem óhajtok, de igen is a háznak (Zai) — legalább önmagam részére —• fontartom azon szólási jogot a ház alakulása előtt is, ho»:y az egyes osztályokban előfordulható törvényellenes tettekre nézve tárgyalás közben véleményemet nyilváníthassam. En tehát képviselői jogommal élve, azon, Pest belvárosa érdemes képviselője által hivatkozott új házszabályok 14. §. c) pontja alá kívánom és óhajtom soroztaim a választási jegyzőkönyvet, hogy az a ház szabályai szerint később megalakulandó ítélő bíróság által döntessék el; c) pontja alá kívánom soroztat'ii épen azért, mert ez határozottan, világosan kijelenti, hogy csak azon jegyzőkönyvek foglaltathatnak a kifogástalanok jegyzékébe, a melyeknek jegyzőkönyvei a törvény világos rendeletének megfelelnek; ezen jegyzőkönyvben előadottak szerint pedig azon választás a törvény világos rendeletével ellenkezik. Azért én e választást a c) pont alá kívánom soroztatni. (Zaj.) Bónis Sámuel: T. képviselőház ! Tagadkatlan igaz, hogy a háznak, mielőtt alakulva van, határozatot hoznia nem lehet; annál fogva, ha a fenforgó kérdés felett a discussiot sokáig folytatjuk, vagy odajutunk, hogy időt vesztünk ok nélkül, mert határozatot ugy sem hozhatunk, vagy. ha szavazni akarunk, akkor azon elv ellen vétünk. he, gy mielőtt megalakulunk, határozatot, nem hozhatunk. (Helyeslés.) Vannak ezen szabályokban többek, a melyeket az életnek kell megmagyarázni : én is óhajtanék egy némelyikhez hozzászólani, miutáu a tapasztalás fejtette ki a nehézségeket ; hanem jó lenne talán ez észrevételeinket akkorra halasztani, mikor a ház meg fog alakulni. Ghyczy Kálmán; T. ház! Én részemről Pest belváros érdemes képviselőjének azon előterjesztését, hogy a meg nem alakult ház a választások felett nem határozhat, egész kiterjedésében nem fogadhatnám el. Elismerem, hogy a választások ellen beadott panaszokra nézve a meg nem alakult ház sem maga közvetlenül, mint hajdan, sem, annál kevésbbé, közvetve a birósáEÉPV. H. NAPIÓ I844 Igok által nem határozhat. De egy tárgy, egy kérdés felett okvetlenül kell az osztályoknak, s azok véleménye folytán a háznak határozni: azon kérdés felett t. i. hogy valamely választás kifogástalan-e vagy nem? megfelel-e a törvény rendeletének vagy pedig akár tartalmára, akár kiállítására nézve kérdés alá vétethetik-e a megbízó levél ? mert ha ezen kérdés felett sem határozhatnak az osztályok és a ház, akkor a ház alakulása teljesen lehetetlen. Ezen kérdés meghaladása nélkül nem mondathatnék ki egy megbízó levélre is, hogy kifogástalan, ha t. i. nem vétethetik fontolóra az, vajon kérdés alá vonható-e a megbízó levél vagy nem ? Az osztályoknak tehát mindenesetre meg van adva joguk, s ezt senki sem veszi, de nem is veheti senki kérdésbe, hogy eziránt véleményt adhassanak, a minthogy az eddig jelentést tett osztályok sem határozatokat jelentettek be egyszerűen a háznak, hanem véleményöket jelentették be elfogadás végett. Azt mondja tovább a szabály, hogy az osztályok jelentései a házban tárgyalandók, és ha az osztályoknak van joguk e kérdésben véleményöket nyilvánítani, vagy akár megállapodásukat is kijelenteni, akkor ezen jogot az összes háztól annyival kevésbbé leheí: megtagadni, mert a háznak magának több jogának kell lenni, mint egy-egy részének, az egyes r osztályoknak. Én elismerem, hogy a ház az iránt, vajon azon kifogások, melyek egyes megbízó levelek ellen tétettek, helyesek-e vagy nem? jelenleg nem határozhat; de a felett, vajon kérdés alá vehető-e törvényes szempontból valamely megbizó levél ? véleményt mondhat az osztály és ezen vélemény fölött határozhat utóbb a ház. A mi a mármarosmegyei képviselő megbizó levelét illeti, arra nézve nem nyilatkoznatom, mert a tárgy érdemét nem ismerem; a mi azonban a temesvári érdemes képviselő megbízólevelét illeti, erre nézve azon megjegyzésem van, hogy ez kiállítására nézve esik törvényes kifogás alá. Nem fogalmazását értem a megbizó levélnek, hanem kiállításának idejét. A kiállításnak ideje már az országgyűlés együttlétének idejére esik, és miután az országgyűlés együttlétének ideje alatt keletkezett választások iránt ha panasz tétetik, a panasz érvényesítésére 30 nap van rendelve: ha e megbizó levél a 18. §. a) pontja alá soroztatnék, akkor más, ha jól tudom az azt előző szakasznak rendelése alá esnék, mely azt mondja, hogy a ház alakulásának kimondása után az addig igazolt képviselők ellen kérvény többé nem fogadtatik el. Ha tehát e részben nem történik intézkedés, a választók többé jogukkal élhetni nem fognak, kérvényt ezen választás ellen nem adhatnak be. Véleményem tehát az, hogy ne terjeszkedjünk azon túl, mit