Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-19

19. országos Illés május 29. 1869. 249 rást a házszabályok ellenében megállapítani nem akarunk, mire azonban három év lefolyása előtt jogunk nincs, ezen kérvényt, megtartva a házsza­bályok rendeleteit, a bíráló bizottsághoz utasítani nem lehet, hanem lehet ugy, mint a Zsedényi Ede által beadott pestmegyei kérvénynyel történt, a ke'rve'nyi bizottsághoz. Erre ne'zve már praece­dens eset is van; és nem látom át, miért térnénk most el a praecedens esetben követett eljárástól. Simonyi Lajos b.: T. ház! Távol van tőlünk, hogy a házszabályoktői eltérőleg akar­junk eljárni. Nézetem szerint, ha a biráló bizott­ság beadta volna már jelentését, akkor természe­tes, hogy ezen kérvényt csak a kérvényi bizott­sághoz lehetne utasítani. Most azonban, miután még a biráló bizottság nem adta be jelentését, ez mindenesetre a biráló bizottságnak adandő át: mert a kérvényihez azért nem utasíttathatik, mivel még a birálő bizottság ítélete a ház előtt tudva nincs, Ghyczy Kálmán: Előre bocsátom, t. ház, hogy semmi sincs távolabb tőlem, mint azon vélemény pártolása, hogy a biráló bizott­ság ítéletéhez — akár milyen lesz az — itten szólam lehessen, s azért, ha már a biráló bizott­ság határozata a ház előtt feküdnék, egyátalában nem is lehetnék más vélekedésben, mint abban, hogy ezen kérvény azért, mert kérvény, és ugy mint a kérvények iránt határozni szoktunk, a kérvényi bizottsághoz utasittassék. De a bíráló e bizottság t. elnöke maga bejelentette, hogy még határozat hozva, legalább hitelesítve a bíráld bi­zottság által nincs. Ez levén a tényállás, miután ezen kérvényben foglaltatnak olyanok, melyeket talán a biráló bizottság teljes igazsággal figye­lembe vehet, én nem látom át, hogy ellenkez­nék az eddigi eljáráesal, hogy ellenkeznék a mél­tányossággal, vagy legkevésbbé is derogálna a birálő bizottság tekintélyének, ha, a nélkül, hogy legkisebb határozatot igénylő vagy nem igénylő véleményt adnánk e kérvényre nézve, azt tudo­más vétel végett a biráló bizottságnak adnók ki , Azért kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényt a bírálóbizottsághoz tenni át. (Helyeslés bal felől.) Rudnay István: T. ház! Ha Várady képviselőtársam nem szólott volna, akkor én szin­tén azon nézetben volnék; ha nem tudnám mit tárgyal a kérvény; ha nem tudnám azt, hogy neheztelést foglal magában a biráló bizottság ál­tal hozott határozat ellenében: akkor szívesen hajolnék azon oldalra, mely azt kívánja, hogy az a biráló bizottsághoz tétessék át. De miután a kérvény világosan azt mondja, és maga a be­nyújtó t. képviselő ur is azt mondta, hogy az neheztelést foglal magában a birósági határozat ellen, azért én nem látok más czélt az által elér­hetni, ha a biráló bizottsághoz utasítanám, mint KÉPV. H. NAPLÓ. 1844. r. azon czélt, hogy a bíráló bizottság a felett nyi­latkozzék, s a ház a felett határozzon. Miután a t. ház a házszabályokat ugy értelmezi s a házszabályok e tekintetben igen világosak: hogy a ház a biráló bizottság ítéleteit felül nem vizs­gálhatja, én ennek czélját nem láthatom be, és csakis a kérvényi bizottsághoz kívánom utasít­tatni. ((Helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor: T. ház! Én ugy vagyok meggyőződve, miszerint csakis a biráló bizottság érdekében tesz akkor a képviselőház, ha a beadott kérvényt nem a kérvényi, hanem az ítélő bírósági fórumhoz teszi át, annyival in­kább, mert maga a birósági elnök ur kinyilat­koztatta, miszerint még a hozott Ítélet közzé téve nincs. Tehát én egyátalában nem látom a mi eljárásunkat azon esetben, ha a kérvény nem a kérvényi bizottsághoz utasíttatnék, a házszabá­lyokkal ellentétesnek. Ezt szükségesnek látom a jelen körülmények közt annyival inkább, mert körülbelül köztudomású dolog az, miszerint a bíráskodásban csak hat tag vett részt; azon esetben pedig, mikor hat tag véleménye két rész­re oszlik, átalános többség nem lehet. Buday Sándor: A beadott kérvény pa­naszt emel a bizottság eljárása ellen, mely a ház előtt meg tudva nincs, következőleg a kérvény­nek, véleményem szerint, jelenleg tárgya nincs. A biráló bizottság elnökének jelentése szerint a határozat meg van ugyan hozva, de hitelesítve nincs. Ennek következménye az, hogy gyakor­lati értelme nem lenne annak, ha a biráló bizott­sághoz utasíttatnék ama kérvény. Mert gon­dolom, hogy a határozatot megváltoztatni nem; fogjuk, de — véleményem szerint — nem is utasít­ható ezen tárgy a kérvényi bizottsághoz, hanem visszatartandó az elnökségnél mind addig, míg a bizottság jelentését be nem adja. Akkor kell az iránt intézkedni, hova lesz utasítandó a tárgy. Nyáry Pál: T. ház ! Ez uj eset, ez nem igen fordult még elő a házban, s én azt gondo­lom, hogy eligazodhassunk e kérdés iránt, szük­séges a helyzetet constatálni. Ugy-e bár a ház a benyújtott kérvények érvényességének megítélé­sébe nem bocsátkozik? Ezt gondolom, nem ta­gadhatja senki. Ugy-e bár, a biráló bizottság még nem adta be jelentését a háznak 1 Azt gondolom, ez is ugy van. Ha ez a kettő igy áll, egyebet nem tehet a t. ház, mint hogy annak a biráló bizottságnak adja ki, mely azután megfogja Ítélni, hogy tárgyalhatja-e vagy nem. A ház kérvénye­ket nem tárgyal, ez a biráló bizottságra bizatik. Minekelőtte a bíróság hivatalosan jelentést tett, hogy bevégezte a tárgyat, nincs ok, miért ne utasittassék azon kérvény egyenesen a bírósághoz. Én ennélfogva azt kívánom, hogy ezen bemu­tatott kérvény minden megjegyzés nélkül az il­32

Next

/
Thumbnails
Contents