Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-19

248 19. országos ülés május 29. 1869. ki másik vizsgálót. A jelentés egyébként tudo­másul vétetik. Van még szerencsém jelentem, hogy a kér­vényezési bizottság által előterjesztés végett be­jelentett kérvények lastroma a szabályok értel­mében kinyomatott és a képviselő urak közt már szétosztatott. Bezerédj László : T. ház! Az első számú bíróság bevégezvén teendőjét és megha­ladva mindazon tárgyakat, melyek bírálata alá voltak terjesztve, van szerencsém az erre vouat­koző 8 rendbeli jegyzőkönyvet az összes iro­mányokkal egyetemben a t. háznak benyújtani. Más teendő nem levén, méltóztassék elhatározni, hogy az ide bemellékelt biztosítékok az illetők­nek a mennyiben itélet által nincsenek költsé­gekben marasztalva, a pénztár által kiszolgáltas­sanak. Elnök: A szabályok rendelkeznek erről ; de a gyakorlat némi változtatást tett: ha t. i. maga a meghatalmazó eljő s elhozza a biztosí­tékról a kiállított nyugtát a pénzt nyugta mel­lett visszaveheti, ha pedig ez nem történik, a visszamaradt összegek a szabályok értelmében a törvényhatóságok utján fognak kézbesittetni. Bezerédj László: Miután a vonatkozó nyugták az irományok mellett feküsznek, voltam bátor javaslatot tenni. Justh József: T. ház! A Vl-dik bí­ráld bizottság a hozzá utasított kérvényeket el­intézte. Van szerencsém a házszabályok 48-ik szakaszának határozatához képest az összes el­járásáról szóló jegyzőkönyveket a ház asztalára letenni, Elnök: Az irattárba fog helyeztetni. Várady Gábor: T. képviselőház! Mat­kovich Gáspár, dr. Colazio Máté és dr. Gellerich Miklós, a fiumei Vukovieh-párt meghatalmazottjai, mint a kik ezen pártot a biráló bizottság előtt a tárgyalások alkalmával is képviselték, általam egy kérvényt nyújtanak be a t. ház elé. E kérvény­ben elősorolják: hogy a központi bizottság nem levén az 1848. XXVII. t. ez. értelmében alkotott közgyűlés kifolyása, törvényszerűnek nem tekint­hető; továbbá, hogy a központi bizottság a tör­vényben előirt esküt le nem tette; hogy az 1848. V-ik t. ez. 11. §-a által rendelt összeírás nem eszközöltetett; hogy az összeíró bizottság által ti­tokban önkényüleg teljesített összeirási lajstrom­ban a választóképesség nincs constatálva; hogy nyolezvanat meghaladó számban, kétszer-három­szor fordulnak elő ugyanazon nevek az öszseirási lajstromban; hogy halottak, kiskorúak, csőd alatt levők, de még idegen államok alattvalói is fel vannak véve a lajstromba; hogy Ciotta megbizó levele a hivatalos kellékekkel nem bír, mert a központi bizottság elnöke, jegyzője ugy, mint a központi bizottság tagjai, az esküt le nem tették ; hogy a hivatalos visszaéléseknek, corruptiőnak és erkölcsi nyomásnak minden kigondolható neme alkalmaztatott; sőt hogy még azon szavazók sem jegyeztettek fel miad, a kik Ciottára szavaztak. Ezen és hasonló számtalan tény ellenében, a biráló bizottság elnöke, Kemény Gábor báró és képviselő ur, tegnap szóval kijelentette a kérvényező meghatal­mazottak előtt, hogy Ciotta képviselő igazoltatott; holott, miután a biráló bizottságnak csak hat tagja ült együtt, a szavazatok megoszlottak: három sza­vazat az igazolás mellett és három ellene nyilat­kozván : absolut többsége a biráló bizottságban nem volt. Miután pedig a házszabályok 48. és több szakasza értelmében a biráló bizottságban jogérvényes határozat hozására az absolut többség múlhatatlanul szükséges, és tekintettel arra, t. ház, hogy a fiumei választás alkalmával ugy az előtt és azóta is követett eljárás és mind ennek leendő eredménye, szoros kapcsolatban áll magá­val a fiumei ügy kérdésével is : kérik a tisztelt házat, hogy a negyedik biráló bizottság elnöke által Ciotta igazolását kimondott határozatot, semmisnek kijelenteni, a most tisztelettel megne­vezett biráló bizottságot szabályszerű határozat hozatalára utasítani, és egyszersmind a házsza­bályok 45. §. értelmében, a betegség miatt hi­ányzó hetedik tag pótlása iránt kegyesen intéz­kedni méltóztassék. (Helyeslés a bal oldalon.) Kemény Gábor b.: Csak egy szót va­gyok bátor megjegyezni. Nem tudom, hogy tudja Várady Gábor képviselő ur a mi erre vonatkozó határozatunkat, mely még nincs is hitelesítve? Várady Gábor: Én kérvényt nyújtot­tam át, és kötelesnek érzem magam, azok nevé­ben nyilatkozni, kik azt beadták. Elnök: Méltóztatnak talán a kérvényi bi­zottsághoz utasítani ? Egyébiránt e tárgyban még nincs jelentés a ház előtt. Nicolics Sándor: Ha a kérvényi bizott­ságnak adatik e folyamodvány, meglehet akkor kerül majd napirendre, mikor az itélet már rmeg­állapittatott. Én azért czélszerübbnek vélném, ha a biráló bizottságnak adatnék. (Felkiáltások jobb felől: A kérvényi bizottsághoz!) Elnök: Méltóztassék határozni, t. ház; azonban jelenleg ezen kérvénynek substratuma nincs, mert az illető bizottság még nem adta be jelentését. Ivánka Imre: Az illető bíráló bizott­ságnak adassék ki. Paczolay János: A házszabályok ki­mondják, hogy mindenik fél írásban megteheti első nyilatkozatát, és azontúl jogában van szóval is előadni védelmét, sőt ha szükségesnek látja, okmányokkal is támogatni azon érveket, melye­ket panaszában felhozott. Ha csak tehát uj eljá-

Next

/
Thumbnails
Contents