Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-18

18. országos illés május 28. 1869. 235 nagyon természetes, hogy azt el is kell intézni. Már pedig én sokkal inkább szeretem a közös érdekből keletkezett közös ügyeket oly testület által elintéztetni, mely internationalis szerződés által, a két államrész kölcsönös függetlenségét biztosítva, szerveztetett, és mely az országgyűlésnek kifolyása: mint azt egy, habár alkotmányos fejedelemre is bizni. Mert mihelyt a fejedelem döntené el azt, ez lenne az első lépés az absolutismtisra; de egyébként is a fejedelmet, kinek személye szent és sérthetetlen, a fél szerepére kényszeríteni sem nem okszerű, sem Dem szabad. Következik harmadik, positiv kívánságuk: hogy kell külön hadsereg. Nagyon természetes, a hol nincs közös ügy, nincs közös érdek, nem kell delegatió, a józan logika csak azt következtetheti, hogy a külön hadsereg első sorban csak azért kell, hogy az azon két államterület közt már ez által is meglazult kapcsokat, az egyedüli kapcsot a fejedelem közösségét, t. i. a sanetio pragmaticát vágja ketté. Nekem legalább ez a következtetésem. Nem akarom feltenni, hogy a t. baloldalnak ez lenne czélja, mert önön magok által vallott loyalitásuk ezt nem engedi feltételezni, csak azt mondom, hogy ez lehet következménye annál inkább, mert ha széttekintünk, anynyi centrifugál elemet látunk, melyek az országban léteznek s melyeknek, ha körültekintünk vajmi nagy támaszait látjuk a külföldön. (Felkiáltások a bal oldalon: Hol vannak?) Kérdem ón a t. baloldaltól: ha ezen dissolváló elemek fölébrednek s a külföld által támagattatnak, lesz-e elég erejök, hogy az épen ez által dissolutionak indult államéletet további fejlesztésre és életre megtartsák? En tehát politikailag nem látom egyátalában indokoltnak, hogy a kapcsok mindig lazíttassanak; sőt ellenkezőleg annak látom szükségét, hogy az közöttünk kölcsönös függetlenségünk biztosítása mellett fenálljon. Mert csak ez államéletünk garantiája jelenleg és csak ez által lehetünk terjesztői a civilisatiónak, mi egyedüli hivatásunk. Én két alternatívát látok csak. Vagy elfogadjuk a közjogi alapot és a reform terén minden erőnkkel haladunk, vagy pedig forradalmat csinálunk. (Zajos ellenzés a bal oldalon.) Mert egyátalában nem látom annak lehetőségét, hogy mit békés utón a népek beleegyezésével létre hoztunk, azt most megint félre dobva egy ujjat létre hozni megkísértsük, melynek létre hozásában elleneink épen ugy fognak bennünket akadályozni, mint az országban levő centrifugál elemek. Mocsonyi Sándor: Kik azok? Petrovay Ákos: Én tehát a bizottság által javasolt felirati javaslatot pártolom. Mielőtt azonban előadásomat bezárnám, bátor vagyok némely észrevételt tenni az előttem szóló t. képviselő urak némely előa dásaikra. T. Irányi és Simonyi urak azt mondották, hogy a nemzet túlnyomó többsége kívánja a közjogi alap megváltoztatását. Mondották dó be nem bizonyították. En pedig ellenkezőleg azt mondom: míg ők nem bizonyítják be, hogy a három kevesebb az egynél, állításukat nem csak elhinni nem fogom, de ellenkezőleg bátran merem állítani — én, a ki a nép közt, talán többet forogtam, mint a t. képviselő ur, — hogy a nép túlnyomó értelmi ós vagyoni ereje a meg levő alap megtartását kívánja (Igaz! ugy van! a jobb oldalon). Azt mondja t. Irányi képviselő ur és indignatiomra említi meg azon választási visszaéléseket, a melyeket részint a kormány, részint nem nevezte meg hogy ki, tettek és visszautasítja és aljas rágalomnak nevezi azon gyanúsításokat, melyeket pártjok irányában, mint porosz pénzzel dolgozó irányában, szórtak. Megvallom, a kormánynak védőjeként nem akarok fellépni; feleljen érte a kormány; ha pedig oly valami visszaéléseket tett, melyeket meg lehet torolni, tessék azt vád alá helyezni. (A szélső bal oldalon: Meg is próbáljuk!) Én csak azt akarom mondani, hogy ép oly rágalomnak és ráfogásnak nyilatkoztatom azon vádakat is, a melyek, nem mondom a t. bal oldal részéről, de szintén te'tettek, t. i., hogy ezen párt a hazát elárulta volna (felkiáltások Bal oldalon : Ki mondta f) épen azon párt, hol azon férfiak jobbjai ülnek, a kik 48-ban verőket áldozták a hazáért. T. Irányi Dániel ur továbbá azt is mondta, hogy 18 évi tapasztalását a nemzet javára akarja fordítani. Igen nagy köszönettel vagyok t. Irányi urnák ezen nagylelkű feláldozásáért s megvallom, minden erő felajánlását a legnagyobb köszönettel fogadom; de meg fog nekem bocsátni a t. képviselő ur, ha azt mondom, hogy talán épen azon 18 évi időszak, mely alatt a hazában nem volt, kissé elfogulttá teszi saját nézetei hasznossága iránt, s ő olyant tart hasznosnak, a mi talán épen az épités helyett a rombolást idézné elő. A 48-iki törvények bal magyarázata eredményezte azt, hogy t. horvát testvéreink az országgyűlési termekét elhagyták, a 48-iki törvények helyes magyarázata idézte elő, hogy azon t. képviselők most itt velünk együtt működnek. (Elénk helyeslés.) Még egy megjegyzésem van, t. Ludvigh képviselőnek hires finnlandi esetének felhozásához. (Halljuk!) Megvallom, mindig azt tartottam, hogy a diplomaták igen hamis emberek, s a t. képviselő urat alig hanem mystificálták egy kissé. Én legalább ugy tudom, hogy azoa szigetek, a 30*