Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-18

18. országos Ülés május 28. 1869. 227 Bizonyítékul csak egy példát akarok fölhozni. A bal oldal mindkét árnyalata részéről, az úgynevezett bal közép és a szélső báliról (FelMáltások a szélsőbalon: Nincs szélső bal!) A terem szélén ülnek, csak annyiban értem egyaránt hallottunk nyilatkozatokat, a melyek elutasítják maguktól azori föltevést, hogy a választói törvények reformja a választási jog megszorítására vezessen. Ezt én is elutasítom magamtól; de ők ez elutasítást megtoldották azzal, hogy ezen jognak kiszélesítését vélik szükségesnek. Hogy elvégre én ezt szükségesnek vélem-e ? azt most nem tudom, azt az ellene és a mellette felhozandó okok súlyától föltételezem. Annak szorgalmazását, hogy a külebb terjesztés szüksége már most kimondassák, megvallom, legkevésbé vártam az u. n. 48-as párt férfiaitól. Mert melyik az a bázis, a mely ki fogna terjesztetni? ugy-e az, a mit a 48-iki törvény teremtett? szűkkeblűséggel vádolják-e azon törvényhozást, hogy aem eléggé széles basist alkotott e házban a választásokra? (Igen, igen! a szélső balon). Ha igen, akkor igen előre haladt pártot képezhetnek az urak, hanem véleményem szerint intaet 48-as pártot nem. (Elénk helyeslés jobbról.) Ez oly radikális pont, melyre nézve ha valaki eltér a 48-tól, azzal magát nem azonosíthatja. Tudom, hogy mit lehetne mondani erre, s miután magamat mystiíicálni nem szeretem, ha tudom, hogy valamit ugy is elmondanának, inkább elmondom azt magam. (Halljuk-!) Azt fogják kétségtelenül mondani, hogy nem vádolják a 48-iki törvényhozást szűkkeblűséggel; azok viselik, a kik 48-asoknak nevezik magukat, és mégis joggal, e nevet, bár el kívánnak térni az akkori törvénytől, mivelhogy tisztán annak szellemében akarnak eljárni; és valamint az szélesbitette akkor az alapot, ugy ők is most az idők folytán azt szélesbiteni kívánják. (Helyeslés a szélső balon.) Tudom, hogy ezt fogják mondani ; de erre azt felelem, hogy azon kérdésre, milyen széles legyen a választási alap, vagy mily keskeny, ab invisis nem lehet felelni, hanem csak akkor, ha megnézzük az ország helyzetét, a népnek intelleetuális és morális állapotát, és ahoz mérjük a választási jognak többé-kevésbé kiszélesítését vagy megszorítását. (Helyeslés minden oldalról,) Ha ezt, mint látom, megengedik, akkor én nem tudom, hogy azon állapotot, a mi akkor nem volt szűk, mi szűkítette meg azóta ? talán a közben lefolyt évek emelő hatása? azon hatás, mely a nép intelleetuális és morális életére az oly gyászosnak annyiszor lerajzolt időben lett gyakorolva? Mert ha ez nem, ugy inkább azt kellene elővélni, hogy a mely alap akkor nem volt kevéssé tág, tán még ma sem olyan, mivelhogy a nép intelleetuális és morális ereje az absolutis musnak reá óasulylyal nehezedett két évtizede alatt nem növekedhetett, miután az emelő hatást soha, és sehol nem gyakorol. Vagy tán a 48-as párt hívei igazat akarnak adni azon híres könyv írójának, a ki könyve czimlapjára azt irta: „Rüekblieke auf die letzten 10 Jahre." — s benne megírta azon roppant emelkedést, melyet az or« szag vagyonossági, értelmi és erkölcsi tekintetben nyert volt a Bach-regime alatt? Ha ez igy van, akkor kívánságukat értem; ha nem igy van, ugy nem érthetem azt. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Különben hiszen lehetnek érvek, melyeket én nem látok, és mihelyt meggyőznek arról, hogy azt jó okok kívánják, hozzájárulok; de a priori ezt tenni nem merném, s ezért én e kérdésben irányt jelölni ki, korainak tartom. Egy másik esetet is hozok fel például. (Halljuk!) A túlsó fél azon szónokai, kik átalában érintek a tárg}i

r

at, mindannyiaD megütköztek azon szándok lehetőségén, söt látszatán, a melyet részint a trónbeszéd szavaiból, részint sorai közt, részint, mint Debreczen város érdemes képviselője mondotta, a kormánynak összes irányából kiérezni vélnek: hogy t. i. a miniszteri omnipotentia, vagy nem tudom én mi, akar életre keltetni, az önkormányzat rovására, s ennélfogva hangsúlyozni akarják azt, hogy legyen megyerendelés, de ugy, hogy az önkormányzat veszélyezve és megölve ne legyen. En velők e tekintetben tökéletesen egyetértek, és mindjárt hangsúlyoznám az önkormányzat fentartásának szükségét, ha meg volnék gj^őződve, hogy mikor mindketten ugyanazt mondjuk, azalatt ugyanazt is értjük. Mert rég megmondták a latinok: „si duo faciunt ideni, tamen non est idem," — mi akkor is igaz, ha ugy mondjuk hogy: „si duo dicuut idein, tamen non est idem.

8 Lehet, hogy az önkormányzat alatt én tán mást értenék, mint a képv. urak, és mégis ők is, én is a mellett plaidiroznánk, egészen ugy, mintha mindnyájan ugyanazt akarnók: pedig nem ugy lenne: mert mindegyikünk mást értvén a szón, sajátlag másra törekednék. Egészen oly eset lenne ez, a minő egy másik irányban valóban fenforog. Azon egyetértésből ugyanis, melyet ellenünkben azon egész túlsó fél tanusit, mikor az alap ostromáról van szó, bárki is hajlandó lenne azt vélni, hogy czéljok teljesen egy s azon: pedig hát nem ugy van; csak a tagadásban egyek, különben mást akarhat mindenik árnyalat. (Helyeslés, derültség jobb felől.) És ez igen fontos: miatta azoD igen szerény czél sem lesz elérhető, a melyet válaszfelirati javaslatával Tisza Kálmán elérni óhajtott, hogy t. i. abból s az itt történtekből tudja meg 29*