Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-18

18. országos ülés május 28. 1869. 223 magában érthetó'nek íartá; utalok azon kijelentésre, mely szerint a czimnek kivánt megszorítását a kormány azért nem ellenze', mivelhogy az a tényállásnak megfelel. Épen ennél fogva nézzünk szembe a való* sággal, ne'zzük az életet. Azon sokat ócsárlott, de nem kevesebb aggodalommal kise'rt közösügyes állapot már is megteremtette azt, hogy ma nem mi mondjuk, mint mindig és joggal mondottuk, hanem épen azok mondják, kiktől restellettük, hogy eddig nem mondották: hogy a magyar királyság nem benne, hanem mellette van az osztrák császárságnak. (Élénk helyeslés jobb felől.) De azt mondja beszédének további folyamában a t. képviselő ur, hogy, ha a dolog nem ugy áll, mint 6 aggódva feltévé, sőt ellenkezőleg, ha a mint ezen oldalról ismételve állíttatott, államjogi kérdéseink létesült megoldásának a múlt országgyűlés alatt elfogadott közjogi alapnak valóságos értelme az, hogy ezáltal hazánk önállása s függetlensége, ugy a mint törvényeink kívánják, azon kapcsolatban és sértetlenül fentartatik, melyben hazánk ő felségének többi országaihoz áll : akkor e viszonynak, azon viszonynak, hogy ő felsége két önálló állam fölött uralkodik, hogy ezek mindegyikében külön gyakorolja felségi jogait, hogy ezek mindegyikének nevében és részéről érintkezik a vila'g hatalmasságaival, kifejeztetni, és érvény esittetni kell, az államélet minden mozzanataiban, ugy a nemzetközi szerződésekben, mint nem csak saját kormányunknak, hanem ő felsége többi országai minisztériumának s törvényhozásának minden ide vágó nyilatkozatában, rendeletében és fellépésében. Miképen történhetett meg, kérdi továbbá : hogy midőn Magyarország országgyüle'se az 1867. évi decz. 27. kelt, decz. 28. már e helyen kihirdetett legfelsőbb királyi leiratban arról értesitetett, hogy a törvények értelmében a közös, mondom a közös minisztérium kineveztetett, és ez értesítés folytán a múlt évi delegatiót még az nap decz. 28-kán meg is választotta : akkor négy nappal előbb decz. 24-kén kelt, de a bécsi hivatalos lapban is csak decz. 27-kén kihirdetett, a magyar hírlapokban pedig még később, decz. 29-kén, 31-kén, közzétett legfelsőbb kéziratban, a közös minisztérium egyenesen, határozottan birodalmi minisztériumnak neveztetett ki? Miképen történhetett, hogy a közös minisztérium e czimének használata, és ily gyakorlat általi elismertetése a delegatiókban komolyan megkiséreltetett ? Miképen van az. hogy a közős pénz- és hadügyminiszterek kiadott rendelvényeikben folyvást e czímmel élnek jelenleg is? Nincs miért nekem felelnem ezen kérdéseire: mert ezen kérdéseket tette már a t. képviselő ur az első delegatióban is, és ott sokkal competensebb száj, t. i. a külügyminiszter ur felelt erre, mondván, hogy ez azért történt, mert a monarchiával egyértelműnek vétetett a „birodalom" szó, a t. képviselő ur pedig ma is megnyugszik a birodalom szó használatában, mihelyt egy értelemben vétetik a monarchia szóval. Ismétlem, az a külügyminiszter felelete volt, és ha ezen értelemben vétetett és megkísértetett ezen czim használata és a gyakorlat általi elismertetése, mindig feltéve, hogy ezen értelemben kisértetett meg, ugy vélem, nincs miért megbotránkoznunk rajta. (Helyeslés jobb felől.) És ha azon miniszterek mindig azon értelemben, hogy birodalom és monarchia egyet jelentenek, azon czimet magát ma is használják, ismétlem, ha mindig azon értelemben használják, és ha azt meg is mondják, a mint meg is mondták, nem látok benne bajt. (Helyeslés jobb felől.) De sajátságosabb ennél a t. képviselő ur azon kérdése, melyet beszéde további folyamában tesz, kérdvén: Mit jelent az, hogy azon legfelsőbb kéziratban is, mely a czimkérdésre nézve múlt év nov. 14-én adatott ki, az ő felsége uralkodása alatt álló minden országok összegének megnevezésére ezen czim : „osztrák-magyar monarchia", és ez „osztrák-magyar birodalom" felváltva rendeltetik használtatni ? ... A mi jelentheti azt, hogy birodalom aequale monarchia, de jelentheti azt is, monarchia aequale birodalom ; jelentheti azt is, hogy Magyarország és Austria egy fejedelem, egy monarchia alatt állnak; de jelenthetazt is, hogy Magyarország is Austria egy birodalmat képeznek. Mit jelent ? — Hogy mit jelenthet, azt meg lehet mondani, ha nem igényli az ember magának, hogy azt ki birja mondani, mit jelent valóban. Jelentheti azt, hogy teljesiteni akarták azon kivánatot. melyet az első delegatiónak márczius 6-án tartott ülésében épen a tulső oldalnak egyik méltán tisztelt vezérférfia, Tisza Kálmán, kifejezett, mondván : „ha ő felsége két állama együtt említtetik, vagy osztrák császárság és magyar királyság vagy osztrák-magyar birodalom néven volna czimezendő." És ebben egyetértettünk akkor mindnyájan, magával Komárom városa érdemes képviselőjével együtt, kinek beszéde szintén itt van a Naplóban. Mit jelenthet az? Azt, hogy a t. képviselő úrral együtt magunk kértük azon kifejezés használatát, melyet akkor magában véve is jónak tartottunk — nem akarom magunkat jobbaknak felmutatni, mert mi is jónak tartottuk — de melyről később, mert prókátor-nemzet vagyunk , eszünkbe jutott, hogy kétértelműségre adhatna alkalmat. Kerestünk tehát sinonimot, mely nem lehet kétértelmű, hogy megkössük azon értelmet, melyet szere-