Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-16

186 16. országos lilás május 25. 1869. alkotmányos viszonyai az állami és társadalmi élet régi alapjait ujakkal felcserélő forradalmak szenvedélyeinek csilíapodtával nem egy tollvonással, hanem a nemzetek ismételve megújuló törekvései folytán, gyakran nehéz és tartós küzdelmek után, rendeztettek és állapíttattak véglegesen meg. E tényre hivatkozva, a történelem könyvével kezemben, utasitom vissza azok megtámadásait, kik a jelenleg itt folytatott vitákat meddőknek nevezik. (Helyeslés a bal oldalon.) Az itt kimodott eszmék ugyanannyi magvak, melyek, ha valóban csiraképesek, az országban szétterjedve, meg fognak fogamzani a nemzet szivében és megtermendik annak idejében áldásthozó gyümölcsüket. (Felkiáltások jobbról: De nem azok! Hosszan tartó zajos helyeslés és éljenzés a bal oldalon.) Reményemre ne'zve, melyet a jövőre nézve kifejeztem, biztosítékot találok egy részben a nemzetnek törve'nyei iránti valóban alkotmányos tiszteletében, melynek a múltban szabadságának, s bátran el merem mondani, lételének is fentartását nagy részben köszöni, melyet a törvény iránt mindaddig, míg az törvény lesz, jövőben is len fog tartam. Biztosítékot találok a nemzet akaratának történelmileg bebizonyult szilárdságában, állandóságában ; és abban is, hogy a békók, melyek állami alkotmányos jogaink csorbításával kezeinket lebilincselve tartják némely részben kevésbé, más részben súlyosabban, de mindenesetre súlyosan nehezednek ő felsége többi országainak alkotmányos népeire is (Helyeslés a bal oldalon). Nem tartom tehát lehetetlennek, hogy ezen kötelékek tágítására, az azokból rajok is háramolható károk és veszélyek eltávolítására ők is velünk egyetértve közös érdekből közreműködendnek. E reményben teljes kézséggel lépek én is a reform ösvényére, melyre a királyi trőnbeszéd is felhívott bennünket, hogy szellemi és anyagi, közigazgatási és társadalmi állapotaink minden irányban fejlesztetvén és tökéletesittetvén, a nemzet ereje és tehetsége képessé tétessék azon igényeknek érvényesítésére, azon terhek elviselésére, melyekkel az önálló" állami élet együtt jár. Ezen reformok egyes tárgyaira nézve nem óhajtok mindazonáltal ez alkalommal részletesen nyilatkozni: mert habár igen helyesnek, időszerűnek tartom részemről is az eszmecserét, mely oly nagy fontosságú tárgyak felett itt az ország szine előtt jelenleg folytattatik; egyéni nézetem azonban az, hogy azon átalános megjegyzések, melyek ezen reformkérdésekre és tárgyakra nézve a trónbeszédben foglaltatnak, jelezhetnek haladást is, de nem zárják ki a visszalépést és reactiót sem. (Igaz! bal felől.) Melyikre fog a kormány e kettő közöl lépni, azt a beterjesztendő törvényjavaslatok világositandják fel, és én nem akarok most még itélní arról, mihez tüzetesen csak akkor fogok szólhatni : ha nem csupán conjecturákat meríthetünk különféleképen magyarázható átalános mondatokból ; hanem a beterjesztendő törvényjavaslatokban megtestesült lényekkel • fogunk szemben állani : és azért részemről is elégnek tartom azt, hogy a szerint, a mint t. barátom Tisza Kálmán az általa beterjesztett felirati javaslatában tévé, csak átalános vonásokban jeleztessen ek azon főelvek, melyek nélkül alkotmányos korszerű haladás semmi irányban sem lehetséges. Egyébiránt miután épen a reform kérdésekről szólok — ámbár azon reményben voltam, hogy beszédem folyama alatt t. miniszterelnök úrhoz még e teremben szerencsénk leend, miután azonban igen-igen int az idő, hogy bevégezzem beszédemet (Halljuk!) — nem tehetem mégis hogy az ő távollétében is az igazság érdekében és a. nélkül, hogy a recriminatiók terére lépni akarnék, némi megjegyzéseket ne tegyek azon nyilatkozatára, melyet tőle a tegnapi napon hallani alkalmunk volt. (Halljuk!) Miniszterelnök ur a műit országgyűlésnek ellenzékét azzal vádolta, hogy a minisztérium a, reformkérdésekbeni továbbhaladásban azáltal lett leginkább megakadályozva, hogy az ellenzék a közjogi alapnak már létesült törvényesitése után is minduntalan és ismételve visszatért a közjogi kérdésekre, és minduntalan ez ellen intézte támadásait. Igaz, t. ház! a minisztérium által előterjesztett törvényjavaslatok ellen, a múlt országgyűlés alatt, az akkori ellenzék által tétetett közjogi és alkotmányos szempontból több rendbeli kifogás is, igy például tétettek kifogások akkor, midőn arról volt szó, hogy az államadósságok solidaritásának elve, mely a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatban rejlett, abból küszöböltessék ki; történtek ily kifogások akkor, midőn arról volt szó, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés által létesítendő „közös vámterület" helyébe „közös államterület* ismertessék el; (Helyeslés bal felöl.) midőn oly honosítási törvény terjesztetett elő, mely nagy részben a polgároknak a honpolgársági jogtól való kizárására vonatkozott; (Elénk helyeslés bal felől) midőn az országot jogilag nem terhelő, ugy nevezett közös nyugdijaknak Magyarország államköltségvetésére való áthárítása terveztetett; (Elénk helyeslés bal felől) midőna hadbiróságokra vonatkozó törvényjavaslat által a hazának nem csak fegyverviselő, hanem összes hadköteles ifjúsága, az országnak egész vidékei, sőt esetleg az egész ország is hadbiróságok alá helyeztetni terveztetett ; (Elénk helyeslés bal, ellenmendás jobb felől) midőn a nemzetközi kereskedelmi szerződéseknek jóváhagyása mellett egyszersmind az ország ál-