Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-15

15. országos ülés május 24. 1869. m ellenszenvet, mellőzve azt, hogy az országnak igen is nagy része a, közös ügyeknek megoldá­sát csak kiindulási pontnak tekintette; sőt önök is a múlt országgyűlésen azt mondották, hogy az nem zárkő, hanem kiindulási pont (Nevetés a jobb oldalon.) Tessék nevetni! A nemzet is fog majd nevetni önök felett. ^(Derültség a jobb ol­dalon.) Ezt a nemzet maga mondja, nem az én compositióm. Önök nevetésére ujolag azt állitom, hogy végre is nincs olyan intézmény a világon, mely a tökéletesség minden kellékével birjon, (Felkiáltás jobbról: Igaz!) minden intézményt, modósitani lehet, ha a szükség és a helyzet ugy kívánja. Én a közös ügyeket szabályozattaknak, el­íntézetteknek, de végleg megoldottaknak nem tartom. Magyarország és minden szabad állam­ban az államiság íőkellékeit vagy is a nemzeti souverainitást a törvényhozás korlátlansága, ön­álló felelős minisztérium, önálló hadügy és pénz­ügy képezi. (Zaj a jobb oldalon.) Már bocsánatot kérek, ha önöknek vissza­tetszésével fogok is ez alkalommal találkozni; de miután én véleményemet mindig ki szoktam mon­dani, ha tetszik, ha nem, kénytelen vagyok e tárgynak bővebb elemzésébe bocsátkozni. Önálló, korlátlan törvényhozásnak az nevez­hető, hol az ország ügyei fölött idegenek nem rendelkeznek, hol a törvényhozás fölé semmi más testület helyezve nincs. A magyar ország­gyűlés fölé egy idegen testület van helyezve, és ez a delegatio. Megengedem, hogy a delegatio a magyar országgyűlés kifolyása; de csak részben kifolyása az országgyűlésnek. Mert oly ügyekben, midőn a két delegatio meg nem egyezhet, oly esetben a szavazás többsége dönt, és igy gyak­ran fognak dönteni idegenek Magyarország ér­dekei felett. A delegatio retrográd, a korszellem­mel ellenkező arisztokratikus intézmény. (Neve­tés a jobb oldalon.) Igenis, a korszellemmel el­lenkezik ezen intézmény, azért, mert szabad államokban mindenütt egyedül a képviselőház rendelkezik az állam ügyei felett és szavazza meg az adót. (Egy szó: Ezt már régen hallot­tuk .') Hogy hallotta képviselő ur, azt elhiszem; de ép azért mondom, ha nem tetszik is, azért, mert hallotta , nyilvánitom. (Nagy zaj.) Ha Önök­nek nem tetszik, tessék kimenni. (Felkiáltások: Rendre!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak belevágni a szónok szavába. (He­lyeslés.) Máriássy Béla: Még egyszer azt mon­dom, hogy retrográd aristokratikus intézmény, mert a delegationak egy harmada nem az or­szág képviselőiből áll, de áll a felsőház válasz­tottjaiból, mely felsőház Magyarországon százados visszalés ugyan, de végre is ezen felsőház nem képviseli a nemzetet, hanem az egyéni előjogo­kat, a személyes jogokat, a birtokot, de a nem­zetet nem képviseli, ebben meg fognak nekem engedni. Ivánka Zsigmond: De törvényes! Máriássy Béla: Tetszik hozzászólani? (Zaj. Halljuk!) Nem tarthatom Magyarország kormányzatát teljesen felelősnek sem : nem pedig azért, mert a miniszterek felelősek ugyan, de Magyarország miniszterei Magyarország össze3 ügyeiről nem rendelkeznek. De rendelkeznek a hadügyről egé­szen és a pénzügy egy részéről a birodalmi mi­niszterek, s ezek a közösügyi törvények szerint a magyar országgyűléssel nem érintkeznek. Érint­keznek ugyan a delegatióval. Azon törvényekben ki van mondva, hogy a közösügyi miniszterek felelősek ; de végre én szerintem a felelősség csak a papiroson van : mert nem a magyar országgyűlés vonhatja kér­dőre a birodalmi minisztert, ha az Magyaror­szág ellen követ el hibát, és nem az osztrák birodalmi gyűlés vonhatja kérdőre, ha Ausztria ellen követi el azt, hanem mindkét delegatio egyetértése szükséges arra., s a két delegatio együtt határozatilag mondhatja ki a felelősséget: már pedig, kérem, alig képzelhető, hogy, ha a közösügyes miniszter Magyarország előnyére meg­károsítja az osztrák részt, a magyar delegatio annyira hazafiatlan, jobban mondva nem haza­fiatlan, de szűkkeblű legyen, és valami jótéte­ményért a minisztert felelősségre vonja. Biz ezt nem igen szoktuk tenni; hihetőleg a másik rész sem tenné. De továbbá e felelőssége a birodalmi mi­nisztereknek ki sem vihető, mert a birák meg­választási módja meg van ugyan határozva, de e bíróságnak nincs elnöke, s összejöveteli helye kitűzve ezen határozatban, nincsenek kimondva a bűn és a felelősség esetei: tehát még abban az esetben is, hogy ha a delegatio véletlenül talán egy hidon Magyarország és Ausztria közt összejönne, a biróság még akkor sem marasz­talhatná el a bírod, minisztereket. A mi a hadügyet illeti: hadügyéről csak azon ország rendelkezik, mely hadsereget meg­szavaz, a melynek hadserege van; mely ezen hadseregről rendelkezik. Most már igaz, hogy a közös ügyes törvényekben benne van az, hogy a magyar országgyűlés fentartja magának az ujoncz-megszavazás jogát; de ez valóságban csakis phrásis, mert végtére a honvédelmi törvények­ben az ország katonasága, vagyis inkább had­jutaléka, tiz esztendőre meg van ajánlva; mi­után ez meg van ajánlva, az országgyűlésnek nincs semmi egyéb joga, mint azon számarányt

Next

/
Thumbnails
Contents