Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-15

168 15. országos Ülés május 24. 1869. kikutatni: vajon ezen tiz év alatt, vagy minden harmadik évben Ausztriában született-e több figyermek vagy Magyarországban? Mert átalában az egész szám meg levén állapítva, Magyaror­szág a látszániot le nem szállíthatja és nem se­gíthet a hadsereg többi ügyén, mert a szolgá­lati idő meg van állapítva. Magyarország kérheti a szolgálati idő leszállítását, s ez által eszközöl­het ki némi meggazdálkodást; de valósággal jogerejüleg nem rendelkezhetik. A mi a pénzügyeket illeti: pénzüg y tekinte­tében sem vagyunk kedvezőbb helyzetben. (Zaj. Sokan távoznak.) Elnök: T. képviselő urak, méltóztassanak leülni, mert az örökös járás lehetetlenné teszi a tanácskozást. Méltóztassék folytatni. (Helyeslés.) Máriássy Béla; Mert az államadóssá­gok közössége ki levén mondva, ezen államadós­ságok felett nagyrészt nem Magyarország intéz­kedett, mert a közös kamatok oda fizettetnek, s ezek a birodalmi miniszter által kezeltetvén, Ma­gyarország a szelvények megadóztatására néz­ve — a mely egyedüli segélyforrása a terhek apasztásának — miután a reductió hitelt kivan, a devalvatio rablás, a szelvények megadóztatására nézve Magyarország nem intézkedhetik; sőt mi­ntán Magyarország tíz évre 30, azaz 27 millió egynehány százezer forintot vállalt el, bár­mint intézkedik az osztrák kormány e tekin­tetben, Magyarország köteles azokat fizetni, s mert jelenleg oly helyzetben vagyunk, hogy alapul a két ország közti paritás vétetett, ezen arány a mai napig is csak papíron létezik, mert Ausztria megadóztatván a szelvényeket, valóság­lag 20 millió jövedelmet huz abból, s igy Ausz­triában az összes tartozás 80 milliót tesz: Ma­gyarország mindaddig, mig ezen adósság féloszt­va nem lesz, ezen nem segíthet. T. ház ! A törvények hozatalánál nem ele­gendő a czélszerüség, de szükség figyelembe venni a kivihetöséget is. Sokan a közösügyes intéz­ményt ugy állítják föl, mint változhatatlan ál­lamszerződéseket, melyek egyátalában vita tár­gya sem lehetnek. En ezen nézetben nem oszto­zom, nem osztozom pedig, mert kivéve az ala­pot, a védelem közösségét, kivévén az elvállalt államadósságok mennyiségét, a többire valameny­nyire nézve bármikor rendelkezhetik az ország, mert azok törvény által hozattak, ós a mint a törvényt meghozta, ugy el is törölheti a tör­vényhozás. En tehát a revisiót természetesnek, kivihe­tőnek és szükségesnek is tartom, és pedig azért, mert nem osztozom a Pulszky Ferencz képviselő által elénk festett paradicsomi képben. Neki nagy öröme telik Pesten a palotákban. Sajnálattal vagy örömmel emlitette-e, nem tudom — de nem akarom megsérteni — azt, hogy mennyi napszámot kap a szegény ember, s ebből boldogan élhet. Egyátalában az ország gazdagságának mérvéül nem egyedül a városban fölhalmozott vagyon te­kinthető, de nem tekinthetők még azon vállala­tok sem, melyek nagyrészt idegen tőkével építtet­nek ezen országban, a mely tőkének kamatai, nagyon természetesen, ismét idegen földre vándo­rolnak ki. Hogy pedig Magyarországban igen sok pénz volna, nem győződtem meg az állam­kölesönből, s nem, a mennyire tapasztalatok alap­ján szólhatok, a nagy adóhátralékokból, melyek az átalában jó termés daczára felhalmozódtak, a mi nem történik vala, ha sok pénz volna a hazában. Azt hiszem, önök boldogsága Sáros me­gyében sem lehetett nagyobb. Pulszky Ferencz: Én nem vagyok sárosmegyei. (Valaki: Nógrádi) Máriássy Béla: Mindegy; de azért le­het Sárost is említeni. T. ház! En tehát, miután ezen törvények­nek revisióját szükségesnek tartom, mint már előbb említem, nem pártolhatom a küldöttség által előterjesztett javaslatot; nem pártolhatom egyátalában azért sem, mert a reformok kérdé­sében a tisztelt küldöttség csak átalánosságban maradt és előttem nagyon gyanús — megenged­jenek ezen kifejezésért — nekem egyátalában nem tetszik a feliratnak különösen egy pontja : „kegyelettel tiszteljük hazánk múltját és annak emlékeit; de oly intézményekhez, melyek hajdan korszerűek s talán szükségesek lehettek, most azonban az ország közjavát, felvirágzását és al­kotmányos fejlődését gátolhatnák, még e kegye­let mellett sem fogunk ragaszkodni." Megvallom, talán nem vagyok oly messzelátó ; de tekintve a többségnek az egyletek iránti eljárását, tekintve a körök feloszlatását, tekintve a királyi biztosi rendszer körül követett eljárását a többség mi­nisztériumának : ugy látom, hogy ezek nem re­formok akarnak lenni, hanem megszentesítése az eddigi rendszernek. Miután én egyátalában nem akarok azokhoz járulni, nem pártolom, igy, a re­form terén; és miután nézeteimet az általam is aláirt javaslat leginkább kifejezi, ennélfogva mel­lőzve hosszabb vitát, mely a képviselőháznak, azt hiszem, ugy is kellemetlen már, kijelentem, hogy ragaszkodom a Simonyi Ernő képviselőtársam ál­tal előterjesztett javaslathoz, s azt a t. ház figyelmébe ajánlom. [Helyeslés a szélső bal oldalog) Raisz Szilárd: T. ház! a vitatkozás jelen stádiumában hosszú értekezéssel a t. ház becses figyelmét fárasztani nem szándékozom; de, méltóztassanak megengedni, hogy a szőnyegen levő tárgyhoz, és különösen azon théma fölött, vajon a jelen egyezmény hazánkra nézve káros,

Next

/
Thumbnails
Contents