Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-14

14. országos ülés május 22. 1869. 145 mert az országnak nem csak szám tekintetében, hanem intensive is nagy többsége megnyugodott a közjogi megállapodásokban, és különösen a belreformok után sóvárgó nemzet e megnyugvásának nem felelne meg azon feltevés, hogy a belreformok körül addig sikeresen eljárni nem lehet, míg közjogi alapunk meg nem változik. Hogy azonban, t. ház, nem áll az, a mit Simonyi Ernő képviselő ur tegnap felhozott, hogy átalános az óhajtás az országban, miszerint a közjogi alap megváltoztattassák, és hogy téves Vukovics képviselő urnák az imént tett azon megjegyzése, hogy a delegatiók képezik azon okot, mely miatt a nemzet meghasonlott, mondom, hogy mindez téves: ezt feltűnőbben semmi sem bizonyítja, mint azon körülmény, hogy a legközelebb, elég zajosan lefolyt választásoknál a legkevesebb helyen képezte a közjogi kérdések körüli nézetkülönbség azon okot, mely a választókat pártokra szakította (Ugy van!); és épen ezen körülmény mutatja azt is, hogy az országnak lakói nem a közjogi megállapodások megváltoztatásától, hanem különösen a belreformok keresztülvitelétől várják állapotának javulását. (Helyeslés.) Különösen nálunk, hol bizonyosan kevésbé lehet a szabadságnak, mint átalán véve a rendezettségnek hiánya miatt panaszkodni, azt hiszem, épen nálunk a szabadságnak áll leginkább érdekében , hogy beldolgaink minél előbb és a kor szellemének minél megfelelőbb módon rendeztessenek. (Ugy van! jobb felől.) A mi magát a közjogi kiegyezést illeti: nem egyszer hallottam, hogy midőn ezen kiegyezkedés létrejött, a bécsi kormány oly szorongatott körülmények között volt, hogy Magyarországnak csak többet kellett volna követelnie, és mindazt mégnyerte volna. (Ügy van! a baloldalon.) Én, t. ház, nem tudom, hogy ott a dolgok igy állottak; de arról az egyről meg vagyok tökéletesen győződve, hogy Magyarországnak sem állott érdekében oly kiegyezkedést hozni létre, a mely a lajtántuli tartományoknak lételét tette volna kérdésessé. (Elénk helyeslés jobb felől.) T. ház! szerintem épen abban culminál a kiegyezkedésnek czélszerüsége és életrevalósága, hogy nem hagyott viszonyokat figyelem nélkül, oly viszonyokat, a melyeket sem erő, sem bármely lángész, sem hatalom nem képes az útból eltávolítani, és hogy érdekeket nem ignorált, hanem kiegyenlített. A történelemből tudjuk, hogy bármely átalakulás azon fogyatkozásban szenved , hogy mindazon czélokat, a melyeknek elérhetésére létrejött, egyszerre létesíteni nem képes. Kérdést nem szenved, hogy a 67-ik átalakulás is szenved e fogyatkozásban ; de daczára annak, mégis szeKÉPV. E. NAPLÓ. 18141. rintem nem sok jóakarat szükséges ahhoz, hogy kézzelfogható eredményeket is felismerjünk. Hiszen nem is említve azt, a mit Pulszky képviselő ur felhozott, hogy rövid idő alatt hazánkban, ezen, azelőtt annyira magára hagyatott országban, a legújabb időben mennyi külföldi pénz keres elhelyezést: ha figyelembe veszszük, hogy jelenleg az országban nincs munkás kéz, mely ki érdemlett bérre ne számithatna; ha megfontoljuk, hogy a tehetségnek és képességnek elég tér nyílik,, hogy mindazt érvényesíthesse: akkor azt hiszem, bátran el lehet mondani, hogy ez országban soha praktikusabb politikát nem folytattak. (Helyeslés jobb jelöl.) És, t. ház, ezen gyakorlati politikának folytatására hí föl bennünket a trónbeszéd, a minek megfelelni annál könnyebb, mert a közjogi kiegyezkedés nem csak útjában nem áll a reform kérdéseknek, hanem, szerintem, épen szellemi ugy mint anyagi fejlődésünkre nézve annyi tért szerzett, hogy ha ezt felhasználni képesek nem volnánk, magánk lennénk okai elmaradásunknak. (Helyeslés jobb felől) A múltnak annyi fogyatkozása, annyi hibája, annyi mulasztása van. hogy azt hiszem, igen kívánatos volna, hogy ez országnak minden arra hivatott tényezője legalább a belreform kérdésében egyesüljön, és őszintén megvallom —bár Vukovics képviselő ur nem hiszi, hogy a trónbeszédben elősorolt minden kérdés az egész három évi cyklusra jelöltetűék ki teendőül: — magam részéről igen fognék örülni, s azt hiszem, ezen örömöm a nemzet óhajtása s örömével is fogna találkozni, ha mindaz, a mi a trónbeszédben elősoroltatik, a három évi cyklus alatt nyerne megoldást. (Helyeslés a jobb oldalon) Több részről fölhozták, hogy a lefolyt választásokra a kormány törvénytelen beavatkozást gyakorolt. Ugyan, t. ház, kérdem, oly országban , melynek kormánya a hivatalos helyiségeken tul alig talál neki engedelmeskedőt vagy tőle függő közegeket: lehetséges-e oly országban, hogy a kormánynak beavatkozása legyen! (Helyeslés a jobb oldalon. Felkiáltások a bal oldalon : Van!) Oly országbau, hol tapasztalni elég alkalmunk volt, hogy a hivatalos közegeknek oly nagy része kénye kedve szerint űzött kormányellenes politikát, mondom, oly országban alig hihető, hogy a kormány törvényellenes befolyást gyakorolhasson. (Elénk helyeslés jobb felől.) Egyébiránt nem épen a kormány érdekében óhajtom én, hogy azon sok visszaélés, mely a lefolyt választások körül történt, e helyen ne szellőztethessék ; mindazáltal mégis igen kívánatosnak tartanám, hogy mindezen visszaélések csak annyiban maradjanak emlékünkben, amennyiben igen hasz19