Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-1

6 1. országos Ülés april 22. 1869. a magyar törvényhozás összességének, a nemzetnek és a fejedelemnek színhelye. {Tartós helyeslés és éljenzés.) Véleményem az, hogy ne ereszkedjünk most olyan vitatkozásokba, melyek fölött, szemben a közelebbi gyakorlattal, ügy sem határozhatnánk, hanem a ki megegyeztetheti a maga saját meggyőződésével, az el fog menni az országgyűlés megnyitására, a ki nem egyeztetheti meg, az nem fog elmenni. Sem a házszabályok, sem a törvény nern parancsolja, hogy valamennyi képviselőnek ott kell lenni. Nem is volt ott soha valamennyi a megnyitáson, annál kevésbbé a berekesztésen. {Derültség.) Elmennek azok, a kik jónak látják az elmenést, és elmaradnak, a kik nem akarnak elmenni; a megnyitás megtörténik. Ha jövőre más intézkedést akarunk tenni, szabadságában áll az országgyűlésen mindenkinek indítványt tenni a megalakult országgyűlésnek. a melyet aztán maga rendé szerint tárgyalni fogunk, és a ház határozni fog. Most azonban az ilyennel csak az időt vesztegetnők. Én arra kérem a tiszt, elnökséget, hogy a mi még a házszabályok szerint teendő, az történjék: azaz méltóztassék kijelenteni, mely napon és mely órában tartatik a megnyitás utáni legelső ülés, hol aztán megbiző leveleinket is bemutatjuk. {Atalános helyeslés.) Irányi Dániel: Az előbb szólott tiszt. képviselő urnák azon kijelentésére, mintna a háznak nem állna jogában a mai nap határozni. {Zaj) kénytelen vagyok észrevételt tenni. Midőn az előbb nyilatkozni szerencsém volt, nem tettem indítványt, és nem akartam határozatot provocálni; hanem azt gondolom, hogy e részben mégis szükséges megóvnunk a ház jogait. Mert én nem tartom azt, mintha nekünk a mai nap nem volna jogunk határozni, {Zaj. Felkiáltások : Nincs is!) és mintha mindaddig, mig a ház végleg megalakulva nincs, nekünk azon utón kellene haladnunk, melyet elénk akár a kormány, akár a múlt országgyűlés házszabályai kijelölnek. Mert kérem, uraim, hiszen most Budára hivatunk meg, hanem, hát ha tetszenék a kormánynak minket Bécsbe is meghívni? (Fölkiáltások jobb felől: Mért nem Bukarestié vagy Turinba?f Kérdem, akkor is tartoznánk-e engedelmeskedni ? {Nevetés jobbról.) Én ezt, uraim, csak annak niegczáfolására hoztam fel, mintha nekünk nem volna jogunk harározni a mai napon. (Nincs is!) Egyébiránt a mi az előttem szólott tiszt. képviselő úrnak azon véleményét illeti, hogy a feketesárga zászló az uralkodó család czimere és jelvénye, nem akarom ismételni, a mit e részben mondottam; hanem azért engedelmet kérek, hogy azon állításra, mintba a magán czimert középületen is lehetne használni, egy észrevételt tehessek. A magán czimert szerintem csak magán épületen lehet használni, épen ugy, mint teszem azt, az örökös főispán, habár mindig a megyeházban laknék is, a maga czimerét a megyeházán nem használhatná. (Zaj.) Vannak, uraim, más uralkodó családoknak is családi czimereik, hanem azért azon palotákon, melyekben laknak, a nemzet színei lengedeznek. így van Francziaországban, Olaszországban és máshol is. Francziaországban pl. az Orleans, épen ugy a Bonaparte-család a nemzet lobogóit használja, nem a maga családi czimerét. Csupán ezt akartam kijelenteni észrevételképen. Határozatot provocálni nem akartam, csak magunkat igazolni, hogy miért nem fogunk átmenni Budára. Keglevich Béla gr.: Nekem a le| folyt vitára csak azon megjegyzésem van, hogy | minden esetre azok közé számitom magamat, a kik igenis örömmel fogják üdvözölni a nemzeti zászlót, ha az a királyi lakon látható lesz. Nem is erre nézve akarok tehát észrevételt teani, hanem arra nézve, hogy azon képviselő társunk előadása után, ki ezen kérdést szóba hozta, ugy tűnhetnék föl, mint ha valaki megjelenését vagy meg nem jelenését attól föltételezné, hogy miféle zászló leng a királyi lakon? Meglehet, lesznek sokan, a kik más okból nem mennek el Budára, \ és én azok nevében és a magaméban kijelentem, hogy kötelezőül nem fogadhatom el mint indokot azt, hogy a ki meg nem jelenik, azért marad el, mert ilyen vagy olyan zászló leng a királyi lakon. (Helyeslés.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Azok után, miket igen tisztelt barátom Deák Ferencz méltóztatott mondani, csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az intézkedések már meg is tétettek arra nézve, hogy akkor, í midőn az országgyűlés Budán meg fog nyittatni. j és igy a kir. palota egyszersmind az országgyüI lés színhelyévé is lesz, ott a magyar és horvát zászló tűzessék ki. (Helyeslés.) E tekintetben tehát Irányi képviselő ur felszólalására egyátaJában nem volt szükség. Egyúttal kénytelen vagyok a t. képviselő ur állításainak egy részét helyreigazítani, a fölötti sajnálkozásom kifejezése mellett, hogy a külföldről nem méltóztatott biztosabb adatokat szerezni. Azt méltóztatott mondani: igy van ez Francziaországban, igy van Olaszországban. A mi Olaszországot illeti, ott egyátalában nincs igy, hanem egészen ellenkezőleg, t. i. nem Olaszország három szine, hanem a Savoya-ház szinei azok. melyek úgy a tiszti jelvényeknél, valamint minI denütt és minden alkalommal használtatnak.