Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-1

1. országos ülés april 22. 1869. A mi pedig azt illeti, hogy habár az uralkodó háznak bizonyos czimere van, annak — mire nézve még a megyeházat is például méltóztatott felhozni — ott, hol az ország lobogójáról van szó, helye nincs ; erre azt jegyzem meg, hogy Magyarországban az Anjou-korban és Mátyás idejében, Francziaországban az előbbi korban mindig a családi czimer használtatott az ország jelvényéül is. Tisza Kálmán: A mi a fenforgó kérdést illeti, én részemről minden félreértés kikerülése végett, kénytelen vagyok legelőször is azt nyilvánítani, miszerint abban, hogy Magyarország királyának laka nem Magyarország tulajdona és így nem az állam tulajdona, egyet nem érthetek a miniszterelnök úrral. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Azt nem mondtam, hanem hogy királyi palota ! (Ugy van! jobb felöl.) Tisza Kálmán: Ennek kijelentése után, és fentartva magamnak a jogot, hogy a mi a kitűzendő zászló kérdését illeti, szólhassak hozzá akkor, mikor annak helyét és idejét látandom, (Helyeslés) most részemről magam is bátor vagyok nyilvánítani azt, hogy én annak kimondását, hogy az országgyűlés Budán nyittatván meg, oda törvény értelmében nem lehet menni, vagy magának a zászló kérdésének jelenben felhozását nem helyeslem és az ez iránt tett nyilatkozatot pártolók sorába magamat nem sorolom. (Helyeslés jobh felől és a bal középről.) Én azt tartom, nekünk most, mig a ház meg nem alakul, változtatni a legközelebbi gyakorlaton nem lehet, és e miatt nem félek attól, hogy épen ugy mint Budára hivattunk, hivathatnánk Pozsonyba és Bécsbe is: mert valamint nekünk, mint meg nem alakult háznak még nincs jogunk az eddigi gyakorlatot megváltoztatni, ugy nincs rajtunk kivül másnak sem, tehát nincs joga senkinek ahhoz, hogy bennünket máshova hivjon, mint a hová a gyakorlat szerint meg voltunk híva, és ha ez történnék, minden határozat nélkül is egyszerűen elmaradna az egész összejövetel. (Helyeslés.) Különben tudom azt is, hogy az 1865-iki országgyűlés megnyitásakor nem volt és nincB a ház keblében pártárnyalat . . . (De igen is van!) Nem mondom, hogy nincsenek egyes párt-egyének, hanem nincs pártárnyalat, mely épen Budán és ugyanazon zászló alatt meg nem jelent volna, megjelent pedig akkor, midőn még nem voltunk szerencsések ő felségében törvényes koronás királyunkat üdvözölhetni; és így ha nem volt párt és pártárnyalat, mely akkor azt nem tartotta volna helyesnek megtenni: nem hiszem — egyének jogát mindig elismerve — hogy párt vagy pártárnyalat legyen, mely ma ezen alapot vehesse föl arra — helyesen és alaposan — hogy Budán meg ne jelenjék. Madarász József: Tiszt, képviselők! (Zaj. A szószéhre! Derültség. Szónok a szószékre lép. Atalános derültség.) Debreczen városa csapóutczai és péterfiai képviselőjének (Derültség) előttem felszólalása késztet engem néhány perezre a t. képviselők türelmét fárasztani. (Zaj. Halljuk!) Azt méltóztatott ugyanis mondani először, hogy a gyakorlatot, a múlt országgyűlés gyakorlatát ezen még meg nem alakult ház által megváltoztatni nem kívánja. Erre nézve vagyok bátor azon megjegyzésemet tenni, mikép az 1848-iki törvények meghozatala után a nemzet és koronás király által egyetértőleg alkotmányosan összehívott és alakult országgyűlés csak a 48-iki volt, összehívása kezdetén; és igy reménylem, be fogja Debreczen városa tiszt, képviselője látni, hogy a múltkor, 1865-ben, a nem koronázott magyar király által összehívott országgyűlés által tett gyakorlat nem azonosittathatik azon gyakorlattal, melyet 1848-ban törvényes király által törvényesen összehívott országgyűlés és képviselőház ténylegesen élvezett. (Ellenmondás^) Uraim! mindent lehet megezáfolni és helytelenül is mondani; hanem engedjék meg nekem, hogy miként önök helyeseknek hiszik saját nézeteiket, szabad legyen ellenvéleményemet, törvényre alapított nézetemet, helyesnek találni. (Szabad! Tessék!) És igy másodszor szerényen bátor vagyok a t képviselő ur előadására megjegyezni, hogy ha a múlt országgyűlés alatt nem volt pártárnyalat és nem voltak egyének, kik e részben nyilvánították, hogy nem mennek és fölmentek, tehát valószínűleg azt lehet most is következtetni, hogy ez most is igy történjék: bocsánatot kérek, vannak körülmények, midőn még egy nemzet fejedelmével ki akar egyezni, akkor azon párt — például, melyhez én is tartozom — elnéz sokat és kötelességének tartja elnézni; midőn azonban már egy nemzet meg is koronázta királyát, és azon koronázott király és kormánya hívják össze az országgyűlést, akkor a létező törvényt fentartani én azért is kötelességemnek tartom, mert nagyon jől tudom, hogy az ellenkező, elnézett t gyakorlat a törvény érvényét meggyengítheti. És én legalább azt hiszem, hogy Irányi képviselő társam csakis azért adá elő véleményét, miként a törvénynek valóságos szelleme és rendelete a nem-törvényes korszakban behozott, tehát nem-törvényes gyakorlat által meg ne gyengittethessék. (Zaj.) Korelnök: Senki sem kivan a tárgyhoz szdlani ? (Szünet.) Ugy hiszem, miután a ház nincs alakulva, határozat e tekintetben nem hozathatik.