Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-14
136 14. országos Ülés május 22. 1869. e miatt állítólag szükségessé vált megváltoztatására. A mi magokat a kiesapongásokat vagy tettleges bűntényeket illeti: azokat a követválasztásokkal összeköttetésbe hozni, én legalább nem tudom ; mert kétségen kívüli, hogy bármi alkalommal, és igy követválasztások alkalmával elkövetett minden bűntényt is a rendes biróság elé tartozónak tartván, azoknak a választási törvénynyel való összekötése egyátalán a maga helyén nincs. De a mi magát a pártszenvedélyt illeti, én nem kívánnám, hogy a pártszenvedély elaltattassék, nem óhajtanám, hogy a nemzet közönyösen viseltessék a követválasztások iránt. (Helyeslés a hal oldalon.) A mit inkább kellett volna a kir. trónbeszédben említeni, az a megvesztegetés és az auctoritás által történt presdo gyakorlása. (Elénk helyeslés hal felől.) Ez az, a mi vitiálja és megrontja a követválasztások épségét és szabadságát, nem pedig a pártszenvedély, mely kétségkivül akkor, midőn a szavazási jog annyira kiterjesztetett a törvények által, mint nálunk, igen méltányosan és igazságosan, egészen ki nem zárathatik ugy, mint kizárathatnék például egy kirekesztőleg válogatott emberekből álló gyülekezetben. (Helyeslés bal felől.) A mi a sajtótörvényeket illeti, azokhoz nálamnál sokkal ügyesebben szóllottak mások, olyanok társaim közül, kik a sajtóval közvetlen összeköttetésben állanak, ezért részemről csak azt jegyzem meg, hogy a sajtótőrvények tekintetében egyátalában nincs szükség más javaslatra, mint hogy a sajtó épen ugy, mint más cselekvénye az ország polgárainak, vettessék a közönséges törvények alá, és büntettessék a szerint, a mint vagy kárt, vagy becstelenséget okozott; (Helyeslés hal felől) más lehető bűnét a sajtónak nem ismerem. A mi illeti az egyesülési és gyülekezési jog rendezését, én megvallom, a sok rendezésnek nem vagyok barátja, engem a sok paragraphussal ellátott codexek igen is ijesztenek. Emlékszem a históriából, hogy rnind a régi, mind az ujabb codexek, többnyire despoták által, vagy despoták parancsára készíttettek. (Helyeslés bal felől.) Az alkotmányos élet-t attól, hogy olykor némely rendetlenséggel járjon, megóvni majdnem lehetetlen és különösen a gyülekezési jog csak akkor maradhat maga épségében, ha a kormány félügyelése alól egészen elvonatik, mert mit tesz a kormány a felügyelés által ? megakadályozza talán, hogy kihágások ne történjenek ? Erre hivatva vannak az illető hatóságok, melyek a béke fentartására rendeltetvék, ha pedig vagy politikai vagy másnemű, például vallási ellenőrködés szándékoltatnék (Helyeslés bal felől.) és azt a kormány gyakorolná, én azt az alkotmány alapelveibe ütközőnek tekinteném. (Helyeslés hal felől.) A szőlőtartozások megváltására vonatkozó szakaszra is van egy rövid észrevételem. Bizonyosan óhajtandó, hogy a szolgaságnak bármi nemben és alakban még fönálló maradványai, az országgyűlés által, megváltás által szüntessenek meg, és szintén nem csak kívánatos, de okvetlenül szükséges, hogy a tulajdon .szentsége teljes kiterjedésében megóvassék; de ón megvallom, a királyi kegyelmes beszédben használt ezen átalános kifejezést: „a hűbéri viszonyoknak még fenlevő maradványai," fölötte homályosnak látom. Azt szokták mondani: dolus latét in generalibus ; és én ugy voltam értesülve, hogy a múlt követválasztások alkalmával történtek némely helyütt | olyan a vagyon szentségébe, a tulajdon tiszteletébe ütköző agitatiók is. Ha ig miről tudomásom nincs, én azt hiszem ily homályos kifejezések által nyittatik azoknak leginkább rés, mert mit jelent BIZ . fí £L hűbéri viszonyok maradványai" ; vajon nem lett volna-e czélszerübb azon egj r , két, három tárgyat, melyet megváltani akarunk, saját nevén határozottan megnevezni 1 Hiszen ha körül tekintünk, nem fogjuk kétségbe vonni, hogy azon átalános kifejezésnek értelmére nézve különböző magyarázatok fognak keletkezhetni, lesznek, kik olyanokat is fognak ezen kifejezés alá vonni, mikre egyátalában nem terjed a kormány gondolata és ezen Jiáz sem fogja intézkedését kiterjeszteni. A tanügyre nézve, hála legyen a nemes bárónak, ki annyi fáradozással állt élén a köznevelésnek már a múlt országgyűlésen, ismét sikeresen történtek előlépések, és azt hiszem, ezen országgyűlés is követni fogja ezen nyomot. De én a törvényben óhajtanám némileg a tanítás szabadságát biztosítva látni. Nem szeretném, ha a tanítás kirekesztőleg a felsőbbség rendelkezése, ellenőrködése alá esnék. Vannak korlátok, melyeken tul ezen szabadságnak terjedni nem szabad, de szükséges legalább azon határvonalakat megállapítani, melyeken belül az oskolák az ország segélypénzéből részesittetni fognak. Ő felsége vele született atyai sugallatánál fogva felszólít bennünket arra, hogy az államköltségvetésre is ügyeljünk és e szerint a gazdálkodást is szemünk előtt tartsuk. Én megvallom, ezen legfelsőbb érdeke ő felségének alattvalói irányában igen kellemesen hatott volna reám, ha nem vonatott volna el tőlünk ép azon jog, mely az adózás tekintetében az országot megilleti, de ehhez bátor leszek még később hozzá szólni. Mint hiányt kiemelem, hogy e pontnál helyén lett volna a fő számvevőszók függetlenségének szükségét kiemelni, melyet nem csak alkotmányos, de nem alkotmányos eivilisált országok
