Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-14
14. országos ülés május 22. 1869. 125 dül óv meg egyrészt az elhamarkodástól és másrészt biztosítja a gyors haladást. Azért én első helyre teszem a törvényhatóságaink rendezését, mely a községi rendszerrel oly szoros kapcsolatban áll. Ez azon alap, a melyen eddig a haza alkotmányát annyi mindenfele megtámadás ellen megvéderü képesek voltunk. Ezen intézményt, mely alkotmányos életünkben oly erős gyökeret vert, melynek egyedül köszönhetjük a haza fenállását, egy rögtönzött központosító kormányzatnak feláldozni igen veszélyes lépésnek tartanám. A centralizatio az ujabb időben elveszte azon divatos hírnevet, melyben hajdan részesült; át kezdik már látni annak hátrányait, szerfölött költséges voltát és azt, hogy ez által a bureaucratia emésztő serege állíttatik fel. Én azt hiszem, senkisem akarhatja azt, hogy törvényhatóságaink egyes kis országok foederatiójává fajuljanak: mert mindenkinek kell kívánnia azt, hogy a magyar felelős kormány bírjon azon nélkülözhetlen hatalommal, melylyel bírnia kell, hogy a törvényeket végrehajtsa, hogy a közjót előmozdítsa. Ha azonban a kormány ezt addig nem eszközölhette, annak nem a megyei rendszer, hanem a közjogi alap hiányos volta volt az okozója. Ez bénítja most is vas kezekkel lépéseit, ez gördít elébe minden alkalomkor akadályokat. A megyék rendezése nem oly nehéz feladat, mint azt sokan képzelik, csak ne akarjuk azt se a kormány, se bár mely más párt érdekében felhasználni, ne csináljunk a főispánokból kormánypárti proselyta-szedőket és a megyei tisztviselőkből kortesvezéreket. (Helyeslés a bal, ellenmondás a jobb oldalon.) A törvényhatóságok rendezése azonban igen szükséges; mert a jelenlegi bizottmányok nem képviselik többé a megye közvéleményét. (Helyeslés a bal, ellenzés a jobb oldalon.) Ezek még 1848-ban csak ideiglen alkottattak és nagy részt nem kellő alapon még 1861-ben választattak meg. De ezen testületekben a független haza népe sincs kellő arányban képviselve. (Felkiáltások a jobb oldalon : Pest és Bihar megyében!) A törvényhatóságok igen szükséges rendezése azonban, nézetem szerint, csak demokrata alapon eszközölhető, mert ellenkező esetben is, az igaz, ez haladásnak volna tekinthető, de nem előre, hanem hátrafelé. (Helyeslés a bal oldalon.) Az igazság-szolgáltatás újból rendezése égető szükség. Nincs senki e házban — ugy hiszem — ki ebben kételkednék. Atalánosan mondatik, hogy a törökországi igazságszolgáltatás a legroszabb e világ-részben. Kénytelen vagyok ezt megengedni, de bátran merem állítani, hogy ezután jön mindjárt a mienk, (Felkiáltások: Ugy van!) A felperes itt, legtöbb esetben, a szánandó fél, és jaj az özvegyeknek és árváknak, ha nagy vagyonnak örökösei itt: mert, ha ez legkevésbbé megtámadtatok , évek hosszú során át rokanaik támogatására van szükségök, hogy éhen meg ne haljanak. (Helyeslés.) A bíróságok párt tekintet nélküli betöltése, az esküdt-székek, a szóbeliség, a nyilvánosság behozatala által fogunk eszközölni jó és ' gyors igazságszolgáltatást, mely anyagi jólétünkkel szoros összeköttetésben áll. A választási törvények újbóli rendezésének szükségét mindenki belátja e hazában. A ki eddig e felett kételkedett, azt, ugy hiszem eléggé meggyyőzték azon botrányos visszaélések,melyekkel az utóbbi választások alkalmával igen sok helyt találkoztunk. A képviselő-választás által vesz közvetve részt a honpolgár a törvényhozásban. Ezen akarat szabad nyilvánítását kell biztositanunk a törvény rendezése által. A hivatales pressio, a servilismus, a vesztegetés képezik azon mérget, mely minden alkotmányt veszélyeztet. Az összeírások körül előfordult erőszakoskodásokat nagyrészt meg fogja szüntetni a választók állandó lajstromának behozatala, a többi visszaéléseket pedig a titkos szavazás. (Helyeslés.) Egyébiránt a legjobb törvények hozatala által sem fogunk ezen bajon segiteni: mert minden törvénynek alkalmazásától függ az, hogy üdvös, vagy káros hatása legyen; és azért nyiítan kimondom, hogy az, miszerint e képviselőház valódi kifejezése legyen a nemzet akaratának, csak a képviselőháztól magától függ. Mert csak tőle függ, hogy mikép fogja e törvényt alkalmazni. A bíráló bizottságoknak jelen alakjokban további fentartásáról nem akarok többet mondani, mint azt, hogy igen-igen hiányosoknak bizonyulván be ezek, igy alig lesznek tovább fentarthatók. A verificatió csak azon esetben fog az ország bizalmával, és mondhatom tiszteletével találkozni, ha e tekintetben az országgyűlés e hozandó törvényt akkép fogja alkalmazni, hogy itt nem lesz irány r adó a pártérdek, nem lesz irányadó a részrehajlás, és ha nem fog megtörténni e törvények alkalmazásánál az, hogy, mig az egyik bíróság ugyanazon egy esetben az illető választást igazolja, addig 1 a másik bíróság egy egészen hasonló választást megsemmisít. (Helyeslés a bal, ellenmondás a jobb oldalon.) A választási törvény újraszervezése alatt azonban nem érthetem azt, hogy a választók joga és hatásköre korlátoítassék, sőt inkább óhajtom, hogy az a haza független polgáraira még inkább kiterjesztessék. A sajtótörvények rendezése alatt sem érthetem azoknak korlátolását, mert a sajtó oly intézmény, mely azon sebeket, melyeket üt, önmaga gyógyítja meg, és melynek meg van legilletékesebb bírája: a közvélemény. Nem való oly nemzetnek alkotmányos szabadság, melyre a sza-