Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-13

13. országos ülés dásánál és aki az általok kijelölt határidőig a választási czédulát el nem vitte, attól megtagadták. Ázt mondják, hogy 100 és egynéhány választó czédula ki nem vétetvén, lepecsételtetett, és ily módon 100 és egynehány választo't lepecsételtek, (Derültség) kiknek másnap nem lehetett szavazniok. Ily módon nyerte meg a jobb oldal egy vitéz tábornok támogatását és egy szavazatot. A mi a felső házra nézve mondatik a trónbeszédben, arra nézve én megvallom, hogy azon előzmény után, hogy a 48-iki törvények az ország törvényhozását a korábbi rendi képviselet helyett, a népképviselet alapjára fektették, én azon természetes következtetést vonnám, hogy most már a felső házat is képviseleti alapra kell fektetni. Hogy mi módon lenne ez eszközlendő, ez talán a jelen alkalomra nem tartozik. Azután következik a trónbeszédben a sajtótörvény. {Halljuk! Halljuk!) A sajtótörvényről az mondatik, hogy két nagy biztositéka van: az első az esküdtszék; a másik pedig az előleges censura eltörlése. En ebből ismét azt hittem, hogy azt fogom látni, hogy a másik szakaszban az mondatik, hogy a még fen álló hátrányoktól, minő a cautio, e's az adózásoktól, minő a bélyeg, a sajtó megmentetik. (Helyeslés a bal oldalon.) De ellenkezőleg itt egy nagyon is homályos intés van arra nézve, hogy ezen sajtótörvénynek még bizonyos hiányai vannak, melyek túlságos szabadságot engednek az Íróknak. Hogy a sajtótörvények hiányosak, és hogy a sajtótörvényeknek végrehajtása, azoknak az illető hatóságok által eddig tapasztalt kezelése igen is hiányos, ezt sajnosán tapasztaltuk, számosan tapasztaltuk; nem volna szükség hivatkoznom egyébre annak indokolásául, hogy ezen törvények átvizsgálása igen szükséges, csak arra, hogy nem régen egy tiszta lelkű hazafi, Böszörményi László, ezen, sajtótörvényeknek és ezek helytelen végrehajtásának, és a kormány helytelen felfogásának áldozatává lett. (Ellenmondások: Nem áll ! Nem igaz !)

f Én, t. ház, azon nézetben vagyok, hogy a sajtó, a gyülekezési ós egyesülhetési jogok, semmi más korlát alá nem tartoznak, mint a köztörvény korlátai alá. (Helyeslés.) A köztörvényeknek felelős az iró ngy, mint a szónok, és a köztörvények oltalma alatt. áll. Ezen egyéni szabadsággal összeköttetésben én azt hittem volna, hogy a hozzá igen sok tekintetben hasonló vallásszabadságra vonatkozólag szintén lesz a trónbeszédben egy pár szó. De ugy' látszik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur érezte, hogy maga az ő léte és minisztériuma felesleges. Csakugyan a vallásszabadság korszakában vallásügyi minisztériumra nincs szükség. És a miniszter ur vagy ennek, május 21. 1869. vagy annak érzetében, hogy ugy sem az ő minisztériuma intézkedik a vallási dolgokban, hanem intézkednek tán Esztergomban vagy másutt, (Derültség, ellenmondás) nem látta szükségesnek a írónbeszédben erről említést tenni. (Helyeslés.) E helyett azonban az egyéni szabadság és a nevelési ügy közé nem tudom, mi módon és micsoda logikai rend szerint, földmivelési, vagy az igazságügyi miniszter ur részéről, mondom, az egyéni szahadság és a népnevelési ügy közé a szőlődézsmáról szóló pont jutott be. (Derültség.) A mi azonban ama passnst illeti, melyben a feudális viszonyok maradványainak eltörlését kívánja a kormány, azt igenis mi is kívánjak és e részben, ugy hiszszük, köztünk nagy eltérés nem lesz, ha csak modorban és a kivitelben nem. A mi a nevelésre nézve itt mondatik, azt én szintén egészen kielégítőnek nem találom: mert egyoldalú és kevés az, a mi e tekintetben igértetik. A népnevelést pedig én gyökeresen kivánom átváltoztatni és behozni, ugy, hogy illő idő lefolyásával Magyarországban irni és olvasni nem tudó ember ne létezzék. Az mondatik továbbá, hogyaz 1867. 16. t. ez. értelmében kötött némely nemzetközi szerződések jóváhagyás végett fognak a képviselőház alkotmányos tárgyalása alá bocsáttatni. Reménylem, hogy ezen szerződésekben több gond fog fordíttatni a magyar ipar és magyar kereskedelem érdekeire, mint a mennyi fordíttatott a porosz kereskedelmi szerződésben, mely a múlt esztendőben az országgyűlés tárgyalása alá terjesztetett akkor, midőn az már három nap múlva volt életbe léptetendő és midőn a ratificatio már 6 héttel előbb megtörtént. Remélem, ezen uj szerződéseknél a magyar ipar és kereskedelem érdekei a magyar kereskedelmi miniszter által képviselve voltak, és hogy azok kellő figyelembe vétettek. Ezután a trónbeszédben említés tétetik vasutakról, vasutak építéséről, s ezekre nézve már hiány nincs. Itt már bőségben vannak Ígéretek, ez mondatván : törvényjavaslatok várnak önök elintézésére, több rendbeli vasútvonal engedményezése tárgyában. Mi is szükségesnek tartjuk a vasutakat, s szükségesnek tartjuk a közlekedési eszközöknek tökéletesítését, s ha kell azt nagyobb áldozatokkal is létesítendőnek is véljük ; hanem szükszégesnek taríjuk ugy, hogy a vasutak országos szempontból és nem helyi vagy magán érdek szempontjából építtessenek. (Helyeslés a baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Mi is!) Nincs mostan annak ideje, hogy hosszan belemenjek ezen kérdések taglalásába (Helyeslés) ; a maga idején és helyén ki fogjuk fejezni azon nézetünket, melyet válaszfelirati javaslatunkban megpendítet-