Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.
Ülésnapok - 1869-13
13. országos illés május 21. 1889. •87 visszaélések panaszát terjeszti be. Ez a biráló bizottsághoz fog áttétetni. Van szerencsém továbbá jelenteni, hogy biráló bizottságok jelentései érkeztek be: van szerencsém bemutatni a 6-ik és 3-dik biráló bizottsá g jelentését. Mihályi Péter jegyző (olvassa a VI. biráló bizottság jelentését, mely szerint a Kollár Antal Esztergom városa képviselője ellen beadott kérvény alaptalannak és Kollár Antal végleg igazolt képviselőnek nyilvánittatík.) Elnök: Kollár Antal tehát a biráló bizottság által igazolt képviselőnek jelentetik ki. Mihályi Péter jegyző (olvassa a III. biráló bizottság jelentését Ráday László gr. igazolása tárgyában- A biráló bizottság Máday László gr. választását, mivel az összeírás nem a törvény értelmében történt és Pest megye központz választmánya a miniszteri utasításokat figyelembe nem vette, megsemmisíti.) Nyáry Pál: T. ház! Nem tartozom azok közé, a kik azt hiszik, hogy a háznak felülvizsgálati joga van. Azért nincs pedig véleményem szerint, mert az e részben alkotott szabályok ezt a jogot nem tartották fen, de bár nem felülvizsgálati bíróság a ház, mégis van felülvizsgálati biróság, a mely hatalmasabb minden kinevezett birónál és azért hatalmas, mert azt nem nevezte ki senki: az a közvélemény. (Helyeslés.) Nem annyira a t. ház elé terjesztem tehát nézeteimet, mert ime magam mondám, hogy a t. ház nem felülvizsgálati birőságdianem intézem szavaimat azon bírósághoz, mely (Fölkiáltások: Nem lehet!) meglehet, hogy nem ül e házban, de azért létezik, és hatalma nagy, és a melynek a nemzet utoljára is igazat fog adni. Észrevételeimet két részre osztom: az első rész illeti a formaságot, a másik a lényeget. A t. ház, midőn bíróságot alkotott, szabadon választhatott önálló rendes biróság és a maga kebeléből kinevezendő törvényszék között. A t. ház nem az elsőt választotta, de a másodikat, ön maga kebeléből választotta meg a bírákat, és gondolom, senki kétségbe nem hozza, hogy ezen bíráknak az első kelléke kellett, hogy legyen az, hogy képviselők legyenek. Ezen ítélet nem ily biróság által hozatott, mert bár a jelentést tevő biráló bizottságnak nem ugyan minden tagja, de egy tagja megszűnt képviselő lenni, és ez az elnök. Az elnök több nap előtt már kineveztetett főtörvényszéki bírónak, ós az elnök nem követte az én t. barátom Bónis Sámuel példáját, ki önként engedett a törvénynek, és épen azért, mert engedett, e szék üres, és üresen marad mind addig, míg helyette a törvény értelmében más képviselő nem választatik. En azt hiszem, a között nem nagy a különbség, sőt nincs KÉPV. H. NAPLÓ. 18-H-I. is különbség, hogy a törvény által meghatározott biróság tagjai mind olyanok-e vagy csak egy olyan közöttük, a ki nem képviselő többé; az azonban kétségbe nem vonathatik, hogy oly Ítélet, mely oly biróság által hozatik, melynek tagjai között van csak egy is, ki már nem képviselő, többé ezen megváltozott qualitásánál fogva biró nem lehet, az oly Ítélet, mondom, semmis. A t. ház bölcsesége fog e részben intézkedni, azon házé, mely határozatilag addig is, míg az incompatibilitási törvény meghozatik, kijelentette azt, hogy a ki királyi kinevezéstől függő hivatalt nyer, annak helye megüresedik, és újra megválasztathatik ugyan, de az első választás érvénye reá nézve megszűnik. (Fölkiáltások bal felől: Ugy van!) Ez első észrevételem, a formaságot illetőleg; a többiek vonatkoznak a dolog lényegére. Ha a házszabályokat figyelemmel tanulmányozza bárki, benne nem talál egyetlen egy helyet is, mely arra mntatna, hogy ezen biráló bizottságoknak a választás tényénél tovább terjeszkedniük lehetne, és igen helyesen. Nem tudom, hányadik szakasza mondja a házszabályoknak, hogy a bizottság a választás tényének megbirálásával foglalkozik, és ezt igy is fogta fel elnöke egy másik biráló bizottságnak, t. barátom Bezerédj, a ki csak egy nap előtt tett jelentést, előhozván a motivátiok közt azt, hogy az összeírás ellen is tétetett kifogás, de e részben semmi sem bizonyittatott, és annál fogva mellőztetett, pedig gondolom, épen azon irományok voltak azon bizottság előtt is, melyek a most tudósítást tevő bizottság ele' terjesztettek. Már a furcsaság itt is kitetszik; és elég j tere és mezeje lesz a közvéleménynek nyilatkozni oly tárgyban és oly biróság eljárása irányában, melynek egy tagja vagy elnöke nem biró. Nem biró pedig azért, mert megszűnt ezen minősége, mely őt bíróvá tette, t. i. hogy nem képviselő többé. Elég tenni és megjegyezni valója lesz a közvéleménynek itt azért is, mert azon biróság a választást tökéletesen végbementnek lenni nyilvánítván, oly térre tért át, mely nem az övé. Miért nem az övé ? Epén azon oknál fogva nem tere, mely szerint ezen ház nem lehet felülvizsgáló biró. Mert ime az 1848-iki V. t. ez. 19. §. az összeirásnál történhető minden hiba kiigazítására más bíróságot rendel és azontúl senki mást. És ki azon biróság? A központi bizottság. (Derültség.) Azt mondja ezen törvény: „A ki az összeíró választmány áltai a bejegyzéstől elmozdittatott, valamint az is, ki másnak bejegyzése ellen észrevételt tenni kíván, az összeírások e tekintetben megigazitásáért a középponti választmányhoz folyamodhatok." Nem állítom, hogy az tökéletes biróság, valamint gondolom, hogy azt sem állítja a 13