Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-325

66 CCCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 26. 1868.) ból tisztába jönni, vajon azon 8-dik és 10-dik pont, a mely Erdély földtehermentesitését illeti, és az e pontok alatti érthetetlen szók nem vonatkoznak e valamiképen az úrbéri kárpótlási tőkék összegére ? vajon nem azon papírok egy neme értetett-e? Nézetem szerint ez lehetetlen: mert az 1867. márczius végéről kapott földtehermentesitési kimutatásból látom azt, hogy 58 milliót teszen azon földtehermentesitési papírok összege, mely az erdélyi földtehermentesitési alapigazgatóság által kezeltetik. Ebből hat millió a partiumot illeti. Fel van véve az 1868-dik költségvetésben közel 53 millió, az 1869-diki költségvetés szintén 53 millió s néhány száz ezer. Ez tehát körülbelül a partiumbeli földtehermentési papir leszámitásával épen azon összeg, a mely Erdélyben kiadatott. Készakarva mondám : Erdélyben kiadatott és nem azt, hogy az erdélyi földes uraknak kiadatott, mert ebben nem csak a földes úri földtehermentesitési papírok vannak, hanem benne van azon 11 millió is, mely a szászföldi dézsmának kárpótlására, még pedig 7 millión felül az ottani papság nak, 3 millió pedig a fiscus számára adatott ki, mely utóbbiról csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy, a mint értesültem, ebből 2.100,000 frt elköltetett, és jelenleg csak 900 száz ezer forint van meg. így állván ezen 600 ezer forintra menő öszszeg, a t. képviselőháznak csak a következő módositványt vagyok bátor előterjeszteni: „Az eddigi földtehermentesitési pontokat illetőleg, a pénzügyminiszter úr bővebb felvilágosításokat szerezvén, mind azt, a mi annak terhéül a költségvetésben alaptalanul tétetett fel, le fogja| számíttatni." Kérem a t. házat, méltóztassék ezen módositványomat elfogadni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: A mennyire t. képviselőtársunk felvilágosításokat kíván, e tekintetben, ugy hiszem, magában az előterjesztésben meg vannak azon összegek nevezve, a melyek az erdélyi úrbéri k árpótlásra igényeltetnek. Ugyanis a 7-dik pont alattt határozottan meg van említve, hogy az 1867-dik év végéig kiszolgáltatott 53 millió 498,940 frtnyi földtehermentesitési kötelezvények kamatja kétmillió 808,694 forint; továbbá a 8-dik pont alatt az van, hogy az 1867dik év végével időlegesen kamatozott 4 millió 406,744 frt után 231.354 frt. Ezen körülmény azért van említve, minthogy ezen összegekről kötvények kiállítva nincsenek, de az attól való kamatozás szabályszerű eljárás szerint kimondatott és folyóvá is tétetett. Méltóztatnak tudni, hogy a földtehermentesitési kárpótlások iránti tárgyalások Erdélyben még folynak; tehát vannak urbériségeket vesztettek, kikre nézve az összeg meg van állapítva, de a kötvények azért nincsenek kiszolgáltatva, mert a létező szabályok szerint azok iránt bizonyos igények formáltatnak, vagy azok kiszolgáltatása szabály szer üleg nem követelhető, a kamatok azonban ezen kötvények után fizetendők. Világos tehát, miért [kellett ezen összeget külön kitenni, annyival inkább, mert nézetem szerint a törvényhozás követelheti a minisztériumtól, hogy nem csak a kibocsátott úrbéri kárpótlások összegét tudja, de egyszersmind tudomása legyen mind azon terheltetésről és a kamatokról, melyeknek kötvényei közforgalomba nem jöttek. Ezen számnak határozott kijelölése végett tehát szükséges volt kitenni, hogy 53 millió 498,940 frtnyi földtehermentesitési kötvény van forgalomban; 4 millió 406,744 frt lökéről szóló kötvény már utalványozva van, de nem adatott ki. Továbbá a 9-dik pont alatt a kiállított, de még ki nem szolgáltatott 209,230 frtnyi kötelezvények utáni kamat 11,000 frtban van kitéve; ezek kiállíttattak és a kibocsátás nem sokára végbe megy. A mi az 1867. évvégéig járó tőkék kamatait illeti, megjegyzem, hogy az úrbéri és tized-kárpótlási tőke fejében 10 millió 158,000 frt már megállapittatott, a kiszolgáltatás azonban még nem rendeltetett el; de miután az 1869-dik évben a 10 millió 158,000 frtból valószínűleg 7 millió ki fog adatni, természetes hogy ennek kamatját is előszámitásba kellett venni. A képviselő úr azzal fejezte be előadását, hogy felvilágositást kivan a tételekre nézve. Én más felvilágosítással nem szolgálhatok. Végre azon reményét fej ezé ki, hogy ezen teher leszállítható. Megvallom, nagyon szívesen teljesíteném kívánságát; minthogy azonban a létező szabályok szerint Erdélyre nézve ezen kárpótlás kiadandó, nem látok módot, miként lehetne az erdélyi úrbéri kárpótlás terhét leszállitani. A miket a t. képviselő úr a reichsrathra való hivatkozással mondott, épen nem fogadhatom el, mert azokat reánk nézve annyival kevésbbé tartom szabályozóknak, mert ha Erdélyt e tekintetben a reichsrath által felállított szabályok alá vonnók, azon 10 milliónyi előleget, melyet kapott, kénytelen lenne visszaszolgáltatni. Mi egészen más szempontból tekintjük ezen előlegeket, és legyen nyugodt a t. képviselő úr, hogy azon előlegeket, melyek a közös pénztárból az egyes földtehermentesitési alapoknak adattak, nem tekintem közös^reichsactiváknak, hanem olyan kiadásnak, mely a múltban közös jótállás folytán a kincstárt terhelte. E megnyugtató felvilágosítás után arra kérem a t. házat, hogy ezen tételt annyivalis inkább méltóztassék megszavazni, minthogy ellenkező esetben a pénzügyminisztérium nem volna képes kifizetni az erdélyi kárpótlási kötvények kamat-