Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-325

CCCXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (November 26.1868.) 65 mány kezelése alá jött a bányászat. Mert méltóz­tassanak tekintem azt, hogy 1868-ban a bányászat­nak tiszta jövedelme volt 326,000 frt. Ha jövő évre képes a minisztérium 326,000 forint helyett egymillió, tehát háromannyi jövedelmet előszáuii­tani: ez azt igazolja, hogy a bányászat, különösen pedig a vasbányászat, jövedelmezőbbé vált. Nem vártam tehát, hogy ily szempontból vád emeltes­sék a minisztérium ellen ; és miután a jövő évben a jövedelem emelkedésére biztos kilátás van, annál fogva képviselő úr szemrehányását alaposnak nem tartom. Stoll Károly :T. ház! Tudom, hogy drága az idő; de a pénz is drága. Azért bocsássanak meg, ha igen röviden a tényekre nézve némelyeket elmondok. A kiküldött bizottság két tagból állott. Ki­ment a hely színére akkor, midőn épen olvadásnak indult nagy hó fedte a vidéket, tehát nem látott semmit, nem is tehetett semmit. Egyike a bizottsági tagok közül nekem azt mondta, hogy nincs ott semmi baj, csak hogy a vizvezetés nagyon jól van épitve. A másik tagja a bizottságnak Írásbeli jelentést adott be a minisz­tériumhoz. Ezen jelentésében kiemelte a hiányo­kat, melyekkel ezen vizvezetés építtetett. A leg­utóbbi bizottság pedig, mely ez ügyben kikülde­tett, határozottan kinyilatkoztatta, hogy az egész vizvezeték semmit sem ér. Magát az ügyet illetőleg, nagyon örvendek, hogy a gőzgépek megszerzése után fenmaradó összeg megtakarittatik. A czélt tökéletesen elértein az által, hogy ezen ügyet nyilvánosság elé hoz­tam : mert mihelyt a t. miniszter úr felkarolja azt, akkor tudom, hogy nem merik azt tenni, a mit ed­dig tettek, és a bajon segítve lesz. Csengery Imre jegyző (olvassa a 6-dik füzetben l.vö „különféle kiadások és bevéttlek" czim alatti összes rovatokat.) Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizott­ságnak nincs észrevétele. Elnök: A t. ház elfogadja az e czim alatti rovatokban foglalt tételeket. Csengery Imre jegyző (olvassa a 7-dik füzetből a fóldtehermentesités rovatát.) Kautz Gyula előadó (olvassa a 381-dik sz. Iromány VI1. füzetét.) Gál JánOS : Egy tárgyra vagyok bátor a t. ház figyelmét felkérni, melyet itt többször hallot­tam említtetni mint Erdélynek oly terhét, melyet Magyarország fizet és a mit Bónis Sámuel t. kép­viselő társam is ma felhozott. Ez az erdélyi föld­tehermentesitési összeg. Én, t. ház, azon meggyő­ződésben vagyok , hogy kerek számban véve, 600,000 frtnyi összeg annak terhéül a költségve­tésben ugy tétetett fel, hogy valósággal ez összeg KÉPV. H. NAPLÓ. 1867 s xi. Erdély földtehermentesitési alapját nem terhel­heti. Bátorkodom a t. házat emlékeztetni, hogy valamint Magyarországon, ugy Erdélyben is az első időkben készpénz adatott a földes uraknak előleg gyanánt. A földtehermentesitési papírok kiszolgáltatásakor is készpénz adatott ki a földes uraknak oly összegekért, melyek az 50 forintos legkisebb földtehermentesitési papirt föl nem ér­ték. 1865. január 1-én egy pátens adatott volt ki, mely azt rendeli, hogy az ilyetén készpénzfizeté­sekre, melyekel a földtehermentesitési alapnak kell kiadni, az országos pénztárak előlegezzenek, a melyeket azután a földtehermentesitési alap 5 % kamattal fog visszaszolgáltatni. És azon időben Magyarország, Horvátország, és az akkor különö­sen úgynevezett Vojvodina földtehermentesitéseit illetőleg, és Erdélyben is mindenütt a földteher­mentesitési pénztárak vezették könyveikben ezen összegeket 5% kamataikkal együtt. 1865-ben a bécsi reichsrath e kérdést tárgyalás alá vette., és ismételve kimondta, hogy a földtehermentesitési alap számára az országos pénztárak készpénz elő­legeket tovább is adjanak, s azok visszafizetése meg fog történni, de minden 5°| 0 kamat nélkül. Ennek következtében a készpénzül kiadott földte­hermentesitési összegek után ezen 5% kamat a magyarországi és horvátországi földtehermen­tesitési alapigazgatóságnál megszűnt tovább a számvevőségek által vezettetni. De Erdélyre nézve a dolog maradt ugy, mint addig: hibából az otta­ni pénztár és számvevőség tovább is vezette köny­veiben az 5 % kamat terhet. Erdélyben ezen összeg terjesztetett fel a földtehermentesitési pénztár által. Itt áll a 8-dik pont alatt, mint 4,406,744 frt ily nemű tőkének 5% kamatja, 231,354 frt. És itt áll a 10-dik pont alatt ismét hasonló 367.500 frt. Mind ez nevezetes dolog, mert habár nagyon homályos kitételekkel fejeztetik ki ezen két pont alatt a czime a tehernek , mely ezért az erdélyi földtehermentesitési alapra nehezedik; de ezen előlegezett készpénz összeg majd, mikor a reichs­activák felett a kiegyezés Magyarország és a birodalmi tanácsban képviselt országok között meg­fog történni, ezen reichs-activáknak egyik positió­ját fogja tenni, a melyekre nézve még a birodalmi tanácsban képviselt orságok és a magyar koroná­hoz tartozó országok közt a végleges számítás meg nem történt, és ha most a t. ház elhatárt zza éven­kint a 600,000 frtot, ez a reichs-activák sorába be fog menni, és mint ilyen, évenkint valósággal fel fog vétetni, és majd akkor a 70 és 30 perczent szerinti kulcs alapján Magyarország csak a 30% birtokába jutand vissza annak, mi most egészben véve az ország terhe gyanánt méltatlanul fél­re tétetik. Igyekeztem az általam birt hivatalos adatok­9

Next

/
Thumbnails
Contents