Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-337

TLES. (December 8. 1868.) 444 CCCXXXVII. ORSZÁGOS ró'l szóló törvényjavaslatot a mélt. főrendek minden módosítás nélkül elfogadták. Én pedig bátor vagyok az illető' jegyzőkönyvi kivonatokat tiszteletteljesen kézbesíteni. Ráday László gr. jegyző (olvassa a főrendek jegyzőkönyvi kivonatát.) Elnök: Tudomásul vétetik. Folytatjuk a napirenden levő tárgy fölötti tanácskozást. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 112. szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság véleménye szerint ezen szakasz első sorában előforduló „véleménye" szó helyett „jelentése" teendő. Elnök: Elfogadja a t. ház ezen szakaszt a központi bizottság módosításával ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 113—117. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnák. Olvassa a 118. szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság véleménye szerint a 118-dik szakasz első sorában „miniszterek" szó után beékelendő : „valamelyike;" a második sorban: „bizottsági ma

gán" szavak helyett: „zárt" szó teendő. Várady Gábor: A központi bizottság módo sitványa ellen semmi észrevételem nincs ; hanem m iután a második sorban ezen szó helyett: „magánülés," ez tétetik: „zárt ülés." én ugy hiszem, u gyanezt kellene tenni a negyedik^sorban is. (Hely eslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság és Várady Gábor képviselő úr módosításával ezen szakaszt? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ráday László gr. jegyző (olvass a a 119. és 120. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 121. szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság véleménye szerint ezen szakasz első kikezdésének végpontját pontosveszszövé átváltoztatván, hozzá ezen tétel volna kapcsolandó : „azonban a ház ez alól kivételt is tehet." Várady Gábor: Nem tudom, mi vezette a központi bizottságot arra, hogy a 121-dik szakasz első alineája után, mely így hangzik: „az osztályok, valamint a közpouti bizottság és a külön bizottságok ülései a ház tagjaira nézve nyilvánosak," ez tétessék : „azonban a ház ez alól kivételt is tehet;" nem tudom — mondom — mi oka lehet a központi bizottágnak arra, hogy az osztályok és bizottsági ülések nyilvánosságára nézve még kérdés is tétethessék a házban, vagy nem? Én kérném a t. házat, méltóztassék a szerkezetet megtartani. Királyi Pál előadó: Mihelyt a központi bizzttság a házra véli bizni, hogy határozzon a felett: vajon az ily bizottsági üléseket mikor és menynyiben kívánja nyilvánosság tekintetében még a képviselőház tagjaira nézve is megszorítani? már, akkor a nyilvánosságnak ártva nincs. Egyébiránt, ha a központi bizottság ezen javaslatot tette, vezette őt azon körülmény, sőt tapasztalat, hogy a miniszterek nem mehetvén minden osztályba és így a kívánt felvilágosításokat az osztályokban nem adhatván, hanem a központi bizottságban vagy ők vannak személyesen jelen, vagy megbízottjaik jelennek meg, a kik a hozzájuk intézett kérdésekre választ adnak: megtörténhetik, hogy az illető miniszter vagy megbízottja kényesebb természetű válaszok adásában talán korlátolva lehetne. Ha tehát ily körülmény adná magát elő, akkor a ház elhatározhatja: vajon a központi bizottság azon tárgyban nyilvános ülést tartson-e, vagy nem? (Helyeslés.) Deák Ferencz: T. ház ! E czimen keresztülmenvén, egy kérdést vagyok bátor a t. házhoz intézni. Nem volna-e jó itt ezen czimeknél valamelyik szakasz után vagy közben uj szakaszban kimondani, hogy a tárgyalásoknál és tanácskozásoknálhány tagnak jelenléte szükséges? Mert az előbbi házszabályokban mind a tanácskozásokra, mind a szavazásra a ház absolut többsége volt szükséges. Hogy ez mennyire tartatott meg, hivatkozom a t. ház tapasztalásaira, különösen a tanácskozásokat illetőleg. Én tehát jónak látnám, hogy valahol mondassák ki. hogy 100 vagy 80 tag jelenléte szükséges a tanácskozásoknál, mert különben . . . (Valaki : Benne van a szabályukban.') Tudom, hogy a szavazásra nézve benne van, és ehhez fogok is annak idejében szólni; de a tanácskozásokra nézve nincs semmi sem meghatározva. Majd. ha azon szakaszhoz jutunk, hol a ssavazásról van szó, bátor leszek módositványt előterjeszteni; de azt is ki kell mondani nézetem szerint: hogy hány tag szükséges a tanácskozásnál. A szavazásról szól a 142. szakasz: de ez csak a határozat hozatalát említi, és csak per inductionem lehetne mondani, hogy ez a tanácskozásra nézve is áll; de ki lehetne világosan mondani, hogy a tanácskozásnál ennyi meg ennyi, talán 100 tag jelenléte szükséges. (Helyeslés.) GhyCZy Kálmán: Az csakugyan hiány, a mit Pest belvárosának érdemes képviselője felhozott: mert arra nézve, most nem történik intézkedés, hogy a tanácskozásokra hány tag jelenléte szükséges. Eddigi szabályaink szerint a tanácskozásra és a szavazásra egyenlő számú tagok ki-