Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-337

CCCXXXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 8. 1868.) 441 ján visszkeresete van." Pár szóval igyekezett ugyan t. előadó úr e pont kihagyását indokolni, miután a jelentésben indokolva nincs . Én azonban ezen indokolást nem fogadhatom el, és kérem ezen igen fontos szakaszt meghagyatni. Horváth Károly: Nézetem szerint meghagyhatjuk a központi bizottság szerkezetét, mert — felfogásom szerint,— midőn egyetemieg marasztaltatik el, az egyetemlegesség természetében fekszik, a mi a következő szakaszban foglaltatik. Az egyetemlegességet nem lehet — felfogásom szerint — máskép értelmezni, csak ugy, mint a következő szakaszban megmagyaráztatik. Ennélfogva én a központi bizottság véleményéhez járulok. Ghyczy Kálmán: Ha a dolog ugy áll, a mint azt t. Horváth Károly képviselő úr monda, hogy t. i. az egyetemleges elmarasztalást másképen nem is lehet magyarázni, csak ugy , a mint e szakaszban van, akkor egyátalában nem látom okát, hogy mit ártanánk vele, ha azon szakaszt meghagynék ugy, a mint azt a bizottság eredetileg szerkesztette : mert az által megvilágosítjuk a dolgot azok előtt, kik mint nem törvénytudók az egyetemleges elmarasztalás természetét annyira nem ismerik. Dapsy Vilmos: Én ezen szakasz kihagyatására szavazok, mert az egyetemlegesség eszméié ellenk ezik azzal, a mi azon szakaszban mondatik. Ha valakit egyetemieg marasztalnak el, nem szükség perre utasítani, hogy különös pert folytasson , hanem az egyszerre hozott elmarasztaló ítélet következtében az egyik alperes exequáltatván, megy még a második és harmadikra is. Ezen szakaszban pedig az mondatik , hogy az ily embernek külön törvény utján kell beperelni többi társait , mi az egyetemlegesség természetével ellenkezik. En azért e szakasz kimaradását kívánom. Bónis Sámuel: T. ház! Szerintem, a most előttem szólott úr e szakasznak értelmét nem magyarázta ugy, a mint az van. Az egyetemieg elmarasztaltak közöl e szakasz értelmében a biró bármelyiken is megkezdheti a végrehajtást. E szakasznak vége nem azon birói eljárásról szól, hanem arról, hogy az elmarasztaltak közöl visszkeresete van annak , a kin a törvény értelmében a végrehajtás megtörtént; és ez azelőtt is így volt. Azért szükséges, hogy e szakasz megmaradjon. Elnök: Kiván-e a ház szavazni e szakasz felett? (Felkiáltások: Maradt Szavazzunk!) Kérem tehát azon képviselő urakat, kik a 45-dik szakaszt meg kívánják tartani , méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A t. ház a 94-ik szakaszt megtartja. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 95— 99-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak) KÍPV. H. KAFLÓ. 186%. XI. Elnök: T. ház! Azt hiszem, a 99-dik szakaszra vonatkozó határozatáról a háznak szükséges lesz a belügyminisztert értesíteni. (Helyeslés) Ráday László gr. jegyző (olvassa a 100— 102-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 103-dik szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság ezen szakasz 3-ik sorát következőleg kivánja módosítani : „felvételi ideje meghatároztatik, s azalatt kinyomatván, a tagok közt szétosztatik." (Helyeslés) Elnök: Méltóztatnak a 103-dik szakaszt e változtatással elfogadni ? (Elfogadjuk!) Ráday László gr. jegyző (olvassa a 104. és 105-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 106-dik szakaszt) Királyi Pál előadó: A 106. szakasz harmadik sorában kezdődő tételt ekként óhajtja a központi bizottság módosíttatni: „a törvényjavaslat a tagok közt kinyomatva szétosztandó, s ha a 1 ház tárgyalni kivánja , mindenesetre osztályülési tárgyalásra utasítandó/' Elnök : Elfogadja a t. ház e módosítást ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 106 — 110-dik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a Ul-dik szakaszt.) Halász Boldizsár: Már többször volt alkalmam a t. házat figyelmeztetni, hogy az osztályülések előadói már az utóbbi korban egészen fügI getlen, önálló testületeknek tekintvén magokat, nem arról tettek jelentést, hogy az osztályok | többsége mit akart, hanem, hogy mit akarnak ők. Méltóztassanak bár a központi bizottságok jelentéseit megtekinteni, mintha igy szólanának : öszszejöttünk , tanácskoztunk , ezt tettük. Midőn az 1848-ki országgyűlés először a házszabályokat kidolgozta és a franczia modort fogadta el, az osztályok előadóit illetőleg azért rendelkezett igy, mert azt akarta tudni: hogy az osztályok többsége a dologra nézve mit véleményez ? Minthogy ezen 111-dik szakasz ismét ily kétes helyzetre ad okot, hogy t. i. jövőben is az osztályok előadói azt hihetik, hogy a ház azt akarja tudni, hogy: Ők mit gondolnak? nem pedig hogy: az osztályok többsége mit kivan? ámbár egyik szakaszban ki van mondva az, hogy ezentúl az osztályülésekben okvetlenül jegyzőkönyvet kell felvenni: én tehát, miután ezt beadott módositványomban magában indokoltam, csak azon esetre tartom fen a módosítót megillető végszót, ha ezen módositványom megtámadtatnék. Ráday László gr. jegyző (olvassa Halász Boldizsár módositvány át): „Tekintve, hogy valamint 56