Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-337
442 CCCXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS (December 8. 1868.) az l,S48-ki országgyűlés naplója, ugy ezen házszabályok 101. szakasza szerint is az osztályülések a tanácskozások előkészítése ezéljából levén elrendelve : érdekében áll a háznak, biztos tudomást szerezni arról , hogy az osztályok többsége a hozzá utasított törvényjavaslatok iránt mily nézetben van; tekintve , hogy ezen nézet a 108-dik szakasz azon rendeletében, miszerint az osztályülésekről jegyzőkönyv veendő fel és annak alapján kell a ház elnökségénél jelentést tenni; tekintve végre, hogy a legutóbbi gyakorlat szerint, az osztályülésekrői jegyzőkönyvek sem vétetvén fel, az azoknak előadóiból alakult központi bizottmány jelentései nem azt igazolták , mintha ők az osztályokat képviselnék, hanem inkább azt, miszerint magokat a függetlenül véleményezhető bizottságnak tekintették: ezen indokokból . hogy az osztályülések eredeti rendeltetésűknek megfeleljenek , a 111-dik szakasst a következőleg óhajtom módosíttatni: „111. szakasz. A központi bizottság az osztályok többségének véleményéről, az illető jegyzőkönyvek csatlása mellett, tesz a háznak jelentést. Azon rendkívüli esetben azonban, ha az csztályok jegyzökönyveiben kifejezett vélemények annyira elágazók lennének , hogy azokból öszhangzó véleményt összeállítani nem lehetne, jogosittatik fel az csak saját véleményét terjeszteni a ház elé." Királyi Pál előadó: Ha a t. ház elfogadná azon módositványt, melyet t. képviselőtársunk Halász Boldizsár előterjesztett, akkor a központi bizottságra mint ilyenre nincs szükség, mert hiszen akkor minden osztály jegyzőkönyvét hitelesítvén. átadja azt előadójának, és az nyújtja be a t. háznak. De mert a háznak oly munkálatot kell kezébe adni, mely a tárgyalásoknak biztos alapját képezze, üzért szükséges a 9 osztály előadóiból központi bizottságot alakítani. Á mit t. képviselőtársam Halász Boldizsár arra nézve mond, hogy a központi bizottság magát önálló vagy független testületnek képzelte volna: én. ki több esetben szerencsés voltam osztályom bizalmából annak előadója lehetni, ezen nagy függetlenséget, ezen nagy önáílást nem vettem észre ; de igenis átláttam annak szükségét, hogy ezen központi bizottság ne csak regisírálja az osztályok által hozott határozatokat, hanem egyúttal formulázza azokat, egyeztesse, tisztázza a véleményeket. Méltóztassanak a dolgot gyakorlatilag venni. Kilencz osztály tanácskozván egy tárgy felett, mindannyi megállapodik egy határozatban, de kilenczféle alakban terjeszti azon határozatot elő. Ha ezen központi bizottságnak nincs meg a joga azt formulázni, egyöntetűvé tenni, a t. házhoz jelentést tenni: tárgyalási alapot nem fog előterjeszthetni; ezen módosityány pedig a központi bizottságnak ezen munkakörét csorbítaná meg, és képtelenné tenné őt a tárgyalási alapnak előterjesztésére. BóniS Sámuel: T. ház ! Nem osztozhatom Halász Boldizsár barátomnak azon véleményében, hogy 1848-ban, midőn a házszabályok készíttettek, a központi bizottság csak azért alakíttatott volna, hogy az tudja meg, és mintegy registráljaaz osztályoknak egyenkint véleményét. Magam is tagja voltam 1848-ban azon küldöttségnek, mely a házszabályok készítésére kiküldetett. A központi bizottság alakításának czélja az volt, hogy az osztályok többségének nézetei itt egy redactióba hozatván, az terjesztessék a ház elé. Hogy történhetik oly visszaélés, hogy az egyik vagy másik osztály előadója saját osztályának véleményét nem hiven adja elő, azt megengedem; de ezen visszaélést egyenesen megakadályozza a mostani szerkezet : mert abban benne van, hogy a többségnek véleményét írásban adandó nyilatkozata mellett tartozik a központi bizottságban előadni; annálfogva én a központi bizottság szerkezetét pártolom. (Helyeslés.) Deák FerenCZ : E kérdésnél is a kiindulási pontra nézve kell tisztában lennünk. Mindenekelőtt az osztályokhoz a ház a tárgyakat nem azért adja ki. hogy az osztályok határozzanak, mert határozni csak az összes háznak van joga; hanem azért, hogy a kiadott törvényjavaslatokat részletesen megvizsgálják, egymással eszmét cseréljenek, és észrevételeiket megtegyék.; mikor a kilencz osztály elvégezte munkáját, nem tartanám helyes felfogásnak, hogy a miben a kilencz osztály között öt megegyezett, az maradjon, a mi pedig öt osztály tanácskozásainak eredményében nincs, az elmaradjon. Hivatkozom a tisztelt háznak bármely tagjára: hányszor fordult elő eset. hogy összeültünk az osztályokban, és egyik másik nehézség elmellőzte figyelmünket, © J © © J ' míg az egy másik osztálynak feltűnt, és mi lett az eredmény? Az, hogy a központi bizottság megállapodott olyanban, a mit fontosnak, helyesnek tartott, és a mit minden osztály, ha észrevett volna, kétségkivül felvett volna munkájába. Nem is csorbítja ez sem az osztályok, sem egyesek jogát: mert ha a központi osztály eltérő véleményébe némely osztály előadója nem nyugszik bele, ezek kisebbségi véleményt terjesztenek a ház elé, és a ház elé több vélemény terjesztetik. Határozni a ház fog, és a ház minden egyes tagjának joga van, miszerint előadja észrevételét. Ha visszatekintünk, hogy gyakorlatilag hogyan tartattak az osztályok tárgyalásai, tudjuk, hogy az osztályoknak ritkán volt fele a tanácskozásokban jelen (Ugy van!), hogy sokszor az osztály 5. 6 tagból állott. Ily körülmények közt épen nines
