Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-337

440 CCCXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 8. 1868.) dekel az, hogy ha nem is semmisithetik meg a választást, legalább a ház előtt mondják el az illető képviselő ellen mondókájukat; de tegyük fel azon esetet is, hogy szegényebb polgártársaink kivannak kérvényezni, kik igen bajosan fogják már csak az 500 forintot is letenni. Miután tehát az 500 forint mellett is elérhetőnek látom a czélt, az 1000 forintot 500 forintra leszállittatni kérem. (Marad!) Csiky Sándor: Én is e pontban kérvényezési jog lehetőségét megnehezítve látom, különösen oly választókra nézve, a kik gyenge vagyoni állapotúak levén, nem képesek oly nagy összegek letételére. A vagyonosoknak csekély dolog 1000 frtot letenni, de lehetetlenség a szegényebbeknek, kik e szerint, legjobb akarat mellett is, igazságot nem fognak kereshetni . Ehhez képest, miután ugy is tudjuk, hogy ha a panaszló vagy bepanaszlott elmarasztaltattak a választás alkalmával elkövetett törvénytelen tényekért, eddig is elitélte a ház a költségek megtérítésében azokat, kiket vétkeseknek talál, s meg is vette a vizsgálati költségeket, mire a pécsi választás alkalmával történt elmarasztalás is például szolgál, s azonkivül még sok más eset. Nem látván tehát a kérvényezési jog ily módon megszorítását sem igazságosnak, sem méltányosnak, az f) alatti pontot kitöröltetni kérem. (Marad!) Királyi Pál előadó: Halász Boldizsár képviselő úr e szakasz a) pontja ellen tett kifogást. Észrevétele átalában a kérvényekre vonatkozik. Kérvényt mely magánügyben folyamodás alakjában terjesztetik a ház elé, a ház elfogad; de valamely választás ellen kérvényt benyújtókról fölteszszük, hogy nekik a törvényt nem csak olvasni, hanem érteni is kell, mert kifogásokat keli fölhozniuk arra nézve, hogy a törvény nem tartatott meg: vagy más tekintetek szólnak a választás ellen, nekik tehát azt is tudniok kell : mely bírónál szerezhetnek magoknak elégtételt szenvedett sérelmeikért. Kérem ennélfogva a t. házat, méltóztassék az a) pontot megtartani, a mennyiben legalább oly anomáliák nem fognak előfordulni, mint a lefolyt országgyűlés alatt az igazolási ügyekben, különösen a competentia kérdésére nézve előfordultak. A mi a biztositék letételét illeti, e szabályzatot készítő bizottság azon nézpontból indult ki, hogy a vizsgálatok által okozott költségek ne az állam, hanem a vesztes fél terhére essenek. Vajon az eddig okozott költségek az államnak megtérítettek -e? mi nem tudjuk; de mindenesetre meg van mentve mind a ház elnöksége, mind a hatóságok a behajtás fáradságától: mert a folyamodó mindenesetre el kell hogy készülve legyen pervesztés esetén a költségre, ekkor pedig 1000 frt nem sok, mert lehetnek távol eső vidékek, hol kisebb összeg nem futná ki. Kérem tehát e szakaszt meghagyatni. Elnök: Méltóztatnak a 83-ik szakaszt megtartani? (Marad!) Elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 84-ik szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 8ő-ik szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság a 85-ik szakasz elé, vonatkozva az előbbi 83-ik szakasz f) pontjára, a következő szerkezetet kívánja bekezdési pontul tétetni: „Azon kérvény, melynek beadásánál a 79-ik szakasz f) pontja rendeletének megfelelve nincs, a nélkül, hogy a háznak bemutattatnék, a kor-, illetőleg választott elnök által visszautasítandó. Egyébiránt a választók" ítb. Elnök: Méltóztatnak e szerkezethez hozzájárulni? (Elfogadjuk!) Következik a 86-ik szakasz. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 86-ik szakaszt) Királyi Pál előadó: Az 5-ik sorban előforduló „megszabkatása" szó helyébe „megszabathassa" teendő. (Helyeslés.) Elnök: A 86-ik szakasz e javítással elfogadtatik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 87— 91-ik szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 92-itc szakaszt.) Királyi Pál előadó: A 92-ik szakasz c) pontjának végébe e szavak csatolandók „habár védelméről lemondott képviselő volna is." Elnök: Méltóztatnak a 92-ik szakaszt e hozzátétellel elfogagni ? (Elfogadjuk!') Ráday László gr. jegyző (olvassa a 93dík szakaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 94-dik szakaszt;) Királyi Pál előadó: A központi bizottság e szakaszt hihagyandónak véli. (Felkiáltások: Miért f) Halász Boldizsár: Mert magától értetik! Királyi Pál előadó: Nem azért, mert magától értetik, hanem mert egyetemleges elmarasztalásról van szó. Ez, természetesen „egyetemleg is hajtatik be ," marad; tehát az illető károsult félnek visszkereseti joga van. Ezen visszkereset szabályozásának kimondását akarta elkerülni a bizottság, mert ezt mindenkinek fentartja a törvény. Várady Gábor: A központi bizottság e szakaszt kihagyandónak véleményezi, mely igy szól: „az egyetemleges elmarasztalás esetében az egész elmarasztalási összeg, az ilykép elmarasztaltak bármelyikétől behajtható Ennek azonban az egyetemleges elmarasztalás ellen a törvény rendes ut-