Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-337

CCCXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 8. 1868.) 439 Ráday László gr. jegyző (olvassa a 61. és 62 szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 63-dik szakaszt.) Királyi Pál előadó: A bizottság ezen szakaszt mint feleslegest, szintén kihagyatni indítványozza. Elnök : Elfogadja a ház, hogy e szakasz kihagyassék ? (Elfogadjuk!) Tehát kihagy atik. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 64—71. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 72-dikszakaszt.) Halász Boldizsár: T. ház! Miután a vizsgálatra kiküldött képviselő még esküt is tesz le arra, hogy a ház szabályai szerint jár el, nem látom indokolva azt, hogy miért ne ő eskesse meg azon tanukat, a kiket kihallgat, hanem az általa arra megkeresendő tisztviselő. En tehát a szakasz e pontját kihagyatni indítványozom , mert egyátalán nincs indokolva az: hogy miért ne eskessen az. a ki vizsgál ? Királyi Pál előadó : A törvénykezési praxis hozza azt magával, hogy minden hivatalos eskütevést a törvényes bíróság hajtson végre. Ez eddig is igy volt. és itt is meg kell tartani. (Helyeslés.) Dobolyi Sándor: Annyit mégis ide szurandónak gondolok, hogy a kiküldött képviselő előtt eskettessenek meg a tanuk, mert az nincs kimondva. (Közbeszólás: Ez magától értetik!) Bocsánatot kérek, de megtörténhetik, hogy nem jelenlétében tétetik le. Méltóztassanak tehát e szavakat hozzátenni: „a kiküldött képviselő előtt." (Felkiáltások: Maradjon !) Elnök: Elfogadja a t. ház a 72-dik szakasz eredeti szerkezetét? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ráday László gr. jegyző (olvassa a 73-dik szakaszt.) Halász Boldizsár: Tapasztaltuk az igazolásoknál, hogy sokszor az érdekelt felek döntötték el az igazolási kérdést, azaz : megesküdtettek oly tanukat, a kik panaszos felek voltak. Hogy ezen anomália megszüntettessék, mert tanú csak érdektelen lehet, saját ügyében pedig senki, legfelebb kihallgatandó, ide azt kívánom tétetni: „a felek által megnevezett tanukon kivül, a kik azonban a panaszos vagy panaszlott felek közöl valók nem lehetnek." Tudok esetet, midőn 40 tanú volt kihallgatva az egyik, és 40 a másik részről még pedig hit alatt. Oly választás csakugyan nincs, hogy a választókon kivül valaki ott ne legyen, (Zaj.) Méltóztassanak megbocsátani, én azt minden alkalomnál előhoztam, midőn arról volt szó, hogy az igazolás miként döntessék el. (Zaj) Most a legközelebbi alkalommal is a hit alatt kihallgatott érdekeltek döntötték el a kérdést. Ennélfogva méltóztassanak elfogadni azon eszmét, mely szerint a tanuk érdekek felek nem lehetnek. BÓniS Sámuel: Azt nem tehetjük fel a képviselőház kiküldött tagjairól, hogy még azon átalános szabályt sem tudják, mely szerint érdekelt fél tanú nem lehet; azért azon hozzátételre nincs szükség. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. háza 72-dik szakaszt? (Elfogadjuk!) Ráday László gr. jegyző (olvassa a 73— 76. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 77-dik szakaszt). Királyi Pál előadó: A központi bizottság a 77. szakasz 4. és 5-dik sorában e szavakat : „s hirlapilag is kihirdettetett" kikagyandónak véleményezi. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a ház e kihagyássala 77. szakaszt? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott Ráday László gr. jegyző (olvassa a 78—82. szakaszokat, melyek észtevétel nélkül elfogadtatnád:. Olvassa a 83. szakaszt.) Királyi Pál előadó: A központi bizottság a 83-dik szakasz c) pontjának második sorában levő „hiányok" szó helyébe : „okok" szót kivan tétetni. (Helyeslés). Halász Boldizsár: T. ház! Ezen szakaszra nézve két észrevételem vau, először az a) pont, mely azt határozza meg: mely esetben fogadtatik el a kérvény, azt mondja : „ha a képviselőházhoz van intézve." Tudjuk tapasztalásból, hogy intéztetik kérvény az elnökséghez ; volt olyan eset is, hogy ő felségéhez a királyhoz volt intézve. Azért, mert valaki a czimet eltévesztette, kérvényét viszszautasitani nem helyes eljárás. Miért korlátozzuk valakinek kérvényezési jogát, midőn ama szavak helyett kimondhatjuk : „ha a képviselőházhoz, annak elnökéhez van intézve, vagy ha tartalmából kitűnik, hogy czimezése ellenére oda tartozik." Miért ue fogadjon el a ház oly kérvényt, melyről meg van győződve, hogy az igazolásra vonatkozik? Második észrevételem vonatkozik az 1000 forintot tevő biztositékra. Azt tartom én is, hogy szükség van bizonyos cautióra; de nagyon soknak, feleslegesnek tartom az 1000 forintot. (Felkiáltások: 2000 forintra kellene szabni!) Tapasztalásból tudjuk, hogy 200, 300 legfölebb 500 forintra rúgnak a vizsgálati költségek. Ha oly összeget kívánunk letétetni, a mennyire a vizsgálati költségek rendesen mennek, vagy 500 forintot; én tökéletesen elérve látom azon czélt, hogy meggondolatlanul kérvényeket ne terjjesssszenek ide. Mert ha oly magasra emeltetik a cautió, azt ugyan igen könnyen leteszi egynehány jómódü urí ember, a kiket ér-