Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-337

438 CCCXXXV1L ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 8. 1868.) Királyi Pál előadó: E szakaszt a központi bizottság egészen kihagyatni véli. BÓnis Sámuel: T. ház! Ezen szakasz nem minden ok nélkül áll itt. Meg van szabva , hogy azok, a kik akár kérvényt adtak be. akár a választás ellen felléptek, itt tartoznak lenni BudaPesten. Ezen szakasz, mely azt rendeli, hogy azon kérvények sorrend szerint vétessenek fel, s előbb vagy utóbb a kitűzött napnál fel nem vétethetnek a bizottság által, azon szempontból igtattatott ide, nehogy azok , a kik jelen vannak, kérvényeiket siirgetendők , azon helyzetbe jöjjenek , hogy kérvényük tudomásuk nélkül referáltatik. Királyi Pál előadó: A bizottság ezen nehéz séget az által vélte elháritandónak, hogy az előbbi szakaszba e szavakat igtattabe: „az általa megállapitott sorrendben." GhyCZy IglláCZ: Vau azonban még más is, a minél fogva ezen szakaszt meg kell tartani. Az mondatik ugyanis e szakaszban: a „bíráló bizottság a hozzá utasított megbízó leveleket és kérvényeket, a mennyire lehetséges, a kitűzött sorrendben és napon veszi tárgyalás alá." Ennek folytán a kitűzött napnál előbb nem veheti tárgyalás alá; inig, ha e szakasz nem tartatik meg, az által, hogy sorban veszi fel a bizottság, nincs egészen kizárva, hogy a napot nem változtatathatja meg. Kérem tehát, méltóztassék a t. ház e szakaszt megtartani. Királyi Pál előadó : Méltóztassék a tisztelt képviselő úr az előző szakasznak ezen tételét figyelembe venni: „a biráló bizottság érdemleges működését nem kezdheti meg,az alakulását követő három nap eltelte előtt, de nyolcz nap alatt megkezdeni és azután az általa megállapitott sorrendben stb." így tehát ugyanaz , a mi e szakaszban mondatik, benne van az előbbi szakaszban. GhyCZy Kálmán: T. ház! Véleményem szerint előadó urnák észrevétele nem fejtette meg egészen a nehézséget, mert az által, hogy kimondatik, miszerint a biráló bizottság a hozzá benyuj* tott kérvényeket az általa megállapitott sorrendben veszi tárgyalás alá, egy körülmény még érintetlenül maradt: a bizottság ugyanis előre meghatározhatja a sorrendet, a napot is, a melyen egy-egy kérvényt felvesz; hanem előre nem láthatván minden lehetséges esetet , megtörténhetik, hogy egy kérvény tárgyalása tovább tart, mintsem előre kiszámítható lett volna, s e miatt szükséges valamely későbben tárgyalandó kérvény tárgyalását még továbbra halasztani. Ha továbbra halasztatik ily kérvény tárgyalása, nem okoz bajt az illető feleknek, de azt szükzéges kimondani, hogy korábban semmi esetre nem tárgyalható, mint előre a sorrendet meghatározta a bizottság; mert a felek magukat éhez tartják, ez ki lesz hirdetve, s a felek tudni fogják a napot, s ha ezen napot megelőzőleg tárgyaltatnék folyamodásuk, ők ez esetben nézeteiket elő nem adhatnák. Azon eszmét tehát, hogy a bizottság a kitűzött napnál előbb tárgyalás alá nem veheti a kérvényt, minden esetre a javaslatban kifejeztetni, megtartatni kérem; másodszor, meg szeretném tartatni ezen szakaszból azt az eszmét is, hogy az illető felek a kérvény adatainak megezáfolására irott nyilatkozatot is adhassanak be a tárgyalás megkezdése előtt: meit ha ez a szakaszból kimarad, ez iránt semmi intézkedés nem fog a javaslatban foglaltatni, pedig szükséges azt határozottan kimondani, hogy a kérvény által megtámadott képviselőnek, és az illető választóknak is van joguk irott nyilatkozatot is beadni. Ennél fogva óhajtanám, hogy az 54-dik szakasz, bárha a kezdetén némi ismétlést foglal is magában, megtartassák. (Helyeslés.) Elnök: Ugy veszem észre, a t. ház az 54dik szakaszt a központi bizottság javaslata ellenében megkívánja tartatni. (Helyeslés.) Tehát marad. Ráday László gr. jegyző (olassa az 55 — 59. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 60. szakaszt.) Halász Boldizsár : T. ház ! A 60-ik szakaszra azon észrevételem van, hogy miután a biráló bizottság ítéletétől fölebbezés nincs , és miután a perrendtartás szerint a legfőbb bíróságok ülései is végig nyilvánosak, nem látom annak okát, hogy miért ne legyen a biráló bizottságnak ülése is egészen nyilvános. Mert nagy controleria van abban, hogy az ítélet hozatalánál, az illetők, ha tetszik, jelen lehetnek. Tehát e szakasz utolsó két sorát kihagyandónak gondolnám, és ugy az igazolási, mint a biráló bizottságnak üléseit nyilvánosaknak javaslanám. Mert annak nincs oka, hogy miért zárassák ki a nyilvánosság akkor, midőn a tanácskozás legfontosabb része következik, midőn t. i. arról van szó: igazoltassék-e az illető képviselő, vagy nem? Királyi Pál előadó : T. ház! Az eszme, melyet a bizottság, mely az eredeti munkálatot kidolgozta, szem előtt tartott, épen az esküdtszéki eljárás volt. Pedig az esküdtszéki eljárás magával hozza a nyilvánosságot, és ott jelen van a hallgatóság azon pontig, midőn a birák vagy az esküdtek véleményt akarnak mondani; ekkor nem távolittatik ugyan el a közönség, hanem maguk az esküdt birák vonulnak félre, és maguk között tanácskozván, mondják ki az ítéletet. Itt, természetesen, nem lehet az, hogy a birák vonuljanak el, hanem az hozatott javaslatba, hogy ekkor a közönség távolittatik el. Ezen eljárás tehát nem ellenkezik azzal, a mit a t. képviselő úr mondott. (Helyeslés.) ElnÖk: A t. ház a 60-ik szakaszt változatlanul elfogadja.