Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-336
CCCXXXVI ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 7. 1863.) 429 vinni — vajon, mondom, a még Ausztriában divó osztrák törvényeknél ia roszabb törvények legyenek-e ama részekben érvényben ? (Helyeslés a bál oldalon.) S ezek után végre egy kérést intézek a t. házhoz és ha a t. ház beadott indítványunkat elvetné, intézem ezen kérést az igazságügyminiszterhez, kérve:"hogy, ha azt okozta az osztrák kormány, hogy az erdélyi részeknek hazafiúi hüségökről ismertfiai 20 éven át a hazai törvények oltalma és védelme alatt nem élhettek, a magyar kormány ne legyen okozója annak, miszerint azon lelkes hazafiak a magyar törvények szerint még csak meg se halhassanak. Ajánlom indítványunkat a t. ház pártfogásába. {Élénk helyeslés a bal oldalon.) Gál János: T. ház! {Eláll. Zaj.) Ha a t. képviselőház méltóztatott volna megkímélni az időt, vagyis inkább, ha némely t. tagok méltóztattak volna az időt az „eláll* felkiáltástól megkímélni, {A dologra!) azt gondolom, eddigelé egy részét véleményemnek elmondottam volna. Mindenekelőtt bátor vagyok a t. képviselőház figyelmét felkérni a dolog tisztálása végett a következőkre. Nem arról van jelenleg szó, hogy Erdélybe az osztrák perrendtartás helyett az ország birói értekezletnek annyira hiányos perrendtartása hozassék be. Ha a kérdés maga tisztába nem hozatik az országgyűlés előtt, meglehet sokan a t. tagok közöl szavazatukat arra adandják, a mire magok sem szándékoznának, mert jól tudom az ellenvéleményüeknek azon szokott mondását, hogy hiszen a magyarországi, az országbírói értekezleten alapuló és jelenleg divó perrendtartásnál még az osztrák perrendtartás is jobb. Erről jelenleg kérdés nem lehet, mert miután a t. ház már az uj perrendtartást méltóztatott megszavazni, melyet a felsőház is elfogadott, és jelenleg e törvényre nézve ő felsége szentesítését várjuk, hogy Magyarországon és Erdélyben ugyanazon egy perrendtartás lesz, ebben már senki sem kételkedik. Méltóztassanak ennél fogva mindazok, a kik azt mondják, hogy mily hiányos a perrendtartás Magyarországon, ezt a mi véleményünk ellen nem alkalmazni, mert most nem az a kérdés. A kérdés, mely a szőnyegen levő törvényjavaslatra nézve fenforog az, hogy midőn az uj perrendtartás életbe fog lépni, akkor is továbbra fentartassék-e Erdélyben ezen uj alkotmányos perrendtartással az „Allgemeines österreichisches bürgerliches Gresetzbueh"?" Besze JánOS: Nem az a kérdés. Gál JánOS: Engedelmet kérek, ez a kérdés. {Valaki: De bizony nem ez! Más: épen ez a kérdés!) Engedelmet kérek, épen ez a kérdés. {Zaj. Halijuk! Folytassa:/) Mindjárt folytatom, mihelyest hallgatni méltóztatnak. Uraim! az itt a kérdés: fentartassék-e Erdélyben az osztrák anyagi jog, vagyis az osztrák polgári törvénykönyv, osztrák büntetőtörvény, osztrák váltótörvény, az osztrák csődrendtartás, még azután is, hogy az uj alkotmányos alaki törvény, vagyis uj perrendtartás életbe lépend ? vagy pedig hogy az uj alkotmányos perrendtartás életbe fog-e lépni, a mely kétségtelenül több tekintettel volt a Magyarországon jelenleg érvényben levő anyagi törvényekre: ugyanakkor a magyarországi anyagi törvények terjesztessenek ki Erdélyre is? Ez a kérdés. E tekintetben bátor vagyok röviden véleményemet kifejezni. Méltóztassék a t. képviselőház megfontolni: minő torz-alakja lenne az osztrák anyagi törvények fentartásával az uj perrendtartás életbe lépte után egy erdélyi keresetlevélnek: „Az 1868-diki ezen és ezen uj alkotmányos perrendtartást tartalmazó törvény szerint a következő keresetemet teszem fel;" következik most a per alapjául szolgáló tény vagy dolog megírása; ezután maga a posítum következőleg : t.i. „megkívánom ezen keresetem alapján, hogy az Allgemeines österreichisches bürgerliches Gresetzbueh ezen és ezen szakaszai szerint nekem ez s ez megítéltessék. fó Ez a torsalakja a keresetnek. Szlávy József: Nem áll. Gál János: Bocsánatot kérek a t. államtitkártól, én megmondom a magam véleményét, azután ha tetszik, méltóztassék megezáfolni. Hallottam egy nevezetes ellenvetést e tekintetben, hogy t. i. ily rövid idő alatt a mint mi az átalunk beadott törvényjavaslatban kívánjuk, nem lehet, hogy megtegye az igazságügyminiszterium az e végett szükséges intézkedéseket. E tekintetben bátor vagyok a következő észrevételt tenni: maga az igen t. igazságügyminiszter úr méltóztatott azon időt, a midőn az uj perrendtartás életbe fog lépni, jövő márczius elejére kitűzni. Tehát még van három hónap. Nézzük meg, hogy 1861ben szintén a mostani t. igazságügyminiszter úr bölcseségeés legfőbb közreműködése által mennyi idő alatt dolgozták ki az országbírói értekezlet utján azon szabályokat, melyek nyomán a hazai törvények az osztrák törvények helyébe Magyarországon visszaállíttattak. Megkezdettek a tanácskozások január 23-án, és az akkori országbíró az e tárgyban készült munkálatot már május 4-kén terjesztette az országgyűlés elé, tehát a tanácskozások akkor is 3 hónapig tartottak. Akkor pedig nem csupán anyagi jog tekintetében történt intézkedés, hanem egy uj perrendtartás is készíttetett a
