Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-336
*430 CCCXXXVL ORSZÁGOS váltó és csődeljárás alapján, melyre már most semmi szükség nincs, miután az uj alkotmányos per rendtartás fog életbe lépni. Azon specialitásokra, melyeket Tisza László barátom igen helyesen felhozott, nem akarok kiterjeszkedni, mert ismétlésekbe nem akarok bocsátkozni. Méltóztassanak azonban megfontolni azt, hogy az 1861-diki ideiglenes szabályokban három kis lapon mindössze csak 23 rövid szakasz van, melyekben foglalt szabályok szerint Magyarországon a hazai, polgári, anyagi törvények ismét viszszaállittattak. Itt foglaltatik az örökösödési törvény, mely a ramusok szerint intézi el az örökösödést a magyar nemzet ősi jogfogalmai szerint, és eltér több pontban az ausztriai örökösödéstől. Ha már most ugyanazon egy embernek Magyarországon és Erdélyben is jószága van. és ő meghal egyenes leszármazó örökösök nélkül, nem két külön ál3am-e az, hogy ha pl. az egyikben az osztrák törvények szerint semmi tekintet nem leend az oldalas atyafiak közó'l arra nézve, hogy melyiknek az ágazatán örökölte volt azt az örökhagyó ; a másikban pedig a magyarországi jelen örökösödési törvények szerint épen ez fog dönteni. Méltóztassanak megfontolni, hogy egy ország-e az, a melyben az erdélyi részekre nézve az özvegy a férje birtokának egy részét, ha gyermekek nem maradtak, saját tulajdona képen elviszi, ellenben a magyarországi jószágra nézve az oldalas atyafiak ramusok szerint fognak következni, az özvegy pedig a magyar törvények szerint özvegyi tartási joggal bir ? Fontolják meg továbbá a t. képviselő urak, vajon az osztrák büntetőtörvény szerint, mely Erdélyben jelenleg is életben van, ha a biró azt ugy kezeli, mint a törvény meghatározza, lehetséges-e az alkotmányos élet vagy nem? Én részemről azt mondom, hogy midőn az alkotmányos érzésű biró, ha alkotmányos életet akar, kell, hogy kijátsza a törvényt, melyet szorosan követni tartoznék az ítéletnél, az szerintem nem törvény. Méltóztassanak végre megfontolni, hogy az osztrák büntető eljárás szerint a királyi tábla Ítéletet nem hozhat a nélkül, hogy maga a közvádló a királyi tábla ülésében az ítélethozatala alatt, mint inforrnativum votummal biró tag, ben ne üljön. Biztosítja-e ez vagy nem az egyénnek alkotmányos szabadságát. T. képviselőház! Sem mi képviselők, sem pedig a kormány nem tulajdonosa az egyes polgárok vagyonainak,ezekaz egyes polgároknak sajátjai. Nem mi adtuk ezen vagyonokat a polgároknak, hanem a mi kötelességünk azokat védeni. Sajátjaik azok azon jog, és igazsági fogalom szerint, melyet őseiktől örököltek, és azon öröklési mód szerint, a mint az átszállást az egyikről a másikra igaznak hitték és hiszik. Méltóztassanak tekintetbe venni azon következéseket, ha valamiÜLÉS. (December 8. 1868.) kép a pietás, melyet egy nemzet a sajátról és az örökösödésről magának századokon keresztül alkotott, megingattatik, és oda vitetik át, hogy egy az absoíutismus erőszakja által mindazon sajáti fogalmak ellenére tett intézkedés meg nem változtattatik, és érvényesen állhat fen még akkor is, midőn Magyarországon alkotmányos élet van. E tekintetben Erdélynek közvéleménye nyilatkozott már 1861-ben és nyilatkozott ujabb időben is. A mint 1867- június 26-án azon miniszteri rendelet kiadatott, mely szerint az osztrák törvények Erdélyben tovább is fentartandóknak határoztattak, alig volt Erdélynek két törvényhatósága, mely fel ne jajdu't volna az osztrák törvények fentartása ellen. Miután Magyarországon 1861-ben visszaállítása a hazai törvényeknek — a mint akkor s most is többek által kifejeztetett — a közvélemény nyomása alatt történt, e tekintetben hasonló közvélemény volt és van most Erdélyben. Erdélyben igen sokan vannak, kik alkotmányos életét Erdélynek kétségbe vonják mindaddig, mig az osztrák törvények alatt hagyatik. A codificatio. melylyel az ellenvéleményüek reményt nyújtanak az osztrák törvényektől megszabadulásunkra, nem oly könnyen történik meg, mint ahogy némelyek reménylik. Valahol Európában a magánjogról codex készittetett. ez csak évtizedek munkája után jöhetett létre. Hogyan lehessen reményünk, hogy azt pl. egy rövid év múlva Magyarországon el fogják végezni ? addig pedig a bíróság akármilyen jó legyen, a legjobb eljárás mellett se fog az uj perrendtartás eredménye megfelelni a várakozásnak, ha az osztrák anyagi jogot köteleztetik követni. Ha tehát a t. ház egy codificatio stádiumára odázná el Erdélyben az anyagi osztrák törvények megszüntetését és a magyar anyagi jog bevitelét: évtizedeken át fog még Erdély nyakán maradni az osztrák anyagi törvény, következőleg, miután naponkint vesztik el a családok igazaikat, senki sem lesz, ki nekik sajátjukat a legjobb akarat mellett is visszaszolgáltathassa. Kérem tehát a t. házat, miután e dologban lehetetlenség nincs, és miután az alkotmányos fogalom és az unió azt kívánja, hogy szüntettessenek meg az osztrák törvények Erdélyt továbbra is terhelni; miután a minisztériumnak különben ugy is az indemnytinél fogva joga van a jelenleg érvényben álló magyarországi anyagi törvényeket Erdélyben is érvényre hozni: méltóztassék a t. ház a IX. osztály külön véleményét elfogadni, mely szerint egyidejűleg az uj perrendtartással a magyar anyagi törvények Erdélyre is kiterjesztessenek. (Helyeslés.) Szabó Miklós: T. ház! Miután a szőnye-