Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

*­430 CCCXXXVL ORSZÁGOS váltó és csődeljárás alapján, melyre már most sem­mi szükség nincs, miután az uj alkotmányos per rendtartás fog életbe lépni. Azon specialitásokra, melyeket Tisza László barátom igen helyesen felhozott, nem akarok kiter­jeszkedni, mert ismétlésekbe nem akarok bocsát­kozni. Méltóztassanak azonban megfontolni azt, hogy az 1861-diki ideiglenes szabályokban három kis lapon mindössze csak 23 rövid szakasz van, melyekben foglalt szabályok szerint Magyarorszá­gon a hazai, polgári, anyagi törvények ismét visz­szaállittattak. Itt foglaltatik az örökösödési tör­vény, mely a ramusok szerint intézi el az örökö­södést a magyar nemzet ősi jogfogalmai szerint, és eltér több pontban az ausztriai örökösödéstől. Ha már most ugyanazon egy embernek Magyar­országon és Erdélyben is jószága van. és ő meg­hal egyenes leszármazó örökösök nélkül, nem két külön ál3am-e az, hogy ha pl. az egyikben az oszt­rák törvények szerint semmi tekintet nem leend az oldalas atyafiak közó'l arra nézve, hogy me­lyiknek az ágazatán örökölte volt azt az örökha­gyó ; a másikban pedig a magyarországi jelen örökösödési törvények szerint épen ez fog dönteni. Méltóztassanak megfontolni, hogy egy ország-e az, a melyben az erdélyi részekre nézve az özvegy a férje birtokának egy részét, ha gyermekek nem maradtak, saját tulajdona képen elviszi, ellenben a magyarországi jószágra nézve az oldalas atya­fiak ramusok szerint fognak következni, az özvegy pedig a magyar törvények szerint özvegyi tartási joggal bir ? Fontolják meg továbbá a t. képviselő urak, vajon az osztrák büntetőtörvény szerint, mely Erdélyben jelenleg is életben van, ha a biró azt ugy kezeli, mint a törvény meghatározza, le­hetséges-e az alkotmányos élet vagy nem? Én ré­szemről azt mondom, hogy midőn az alkotmányos érzésű biró, ha alkotmányos életet akar, kell, hogy kijátsza a törvényt, melyet szorosan követni tar­toznék az ítéletnél, az szerintem nem törvény. Méltóztassanak végre megfontolni, hogy az osztrák büntető eljárás szerint a királyi tábla Ítéletet nem hozhat a nélkül, hogy maga a közvádló a királyi tábla ülésében az ítélethozatala alatt, mint inforrna­tivum votummal biró tag, ben ne üljön. Biztosít­ja-e ez vagy nem az egyénnek alkotmányos sza­badságát. T. képviselőház! Sem mi képviselők, sem pedig a kormány nem tulajdonosa az egyes polgárok vagyonainak,ezekaz egyes polgároknak sajátjai. Nem mi adtuk ezen vagyonokat a polgá­roknak, hanem a mi kötelességünk azokat védeni. Sajátjaik azok azon jog, és igazsági fogalom sze­rint, melyet őseiktől örököltek, és azon öröklési mód szerint, a mint az átszállást az egyikről a másikra igaznak hitték és hiszik. Méltóztassanak tekintetbe venni azon következéseket, ha valami­ÜLÉS. (December 8. 1868.) kép a pietás, melyet egy nemzet a sajátról és az örökösödésről magának századokon keresztül al­kotott, megingattatik, és oda vitetik át, hogy egy az absoíutismus erőszakja által mindazon sajáti fogalmak ellenére tett intézkedés meg nem változ­tattatik, és érvényesen állhat fen még akkor is, midőn Magyarországon alkotmányos élet van. E tekintetben Erdélynek közvéleménye nyi­latkozott már 1861-ben és nyilatkozott ujabb idő­ben is. A mint 1867- június 26-án azon miniszteri rendelet kiadatott, mely szerint az osztrák törvé­nyek Erdélyben tovább is fentartandóknak hatá­roztattak, alig volt Erdélynek két törvényható­sága, mely fel ne jajdu't volna az osztrák törvé­nyek fentartása ellen. Miután Magyarországon 1861-ben visszaállítása a hazai törvényeknek — a mint akkor s most is többek által kifejeztetett — a közvélemény nyomása alatt történt, e tekintetben hasonló közvélemény volt és van most Erdélyben. Erdélyben igen sokan vannak, kik alkotmányos életét Erdélynek kétségbe vonják mindaddig, mig az osztrák törvények alatt hagyatik. A codificatio. melylyel az ellenvéleményüek reményt nyújtanak az osztrák törvényektől meg­szabadulásunkra, nem oly könnyen történik meg, mint ahogy némelyek reménylik. Valahol Európá­ban a magánjogról codex készittetett. ez csak év­tizedek munkája után jöhetett létre. Hogyan lehessen reményünk, hogy azt pl. egy rövid év múlva Magyarországon el fogják végezni ? addig pedig a bíróság akármilyen jó legyen, a legjobb el­járás mellett se fog az uj perrendtartás eredmé­nye megfelelni a várakozásnak, ha az osztrák anyagi jogot köteleztetik követni. Ha tehát a t. ház egy codificatio stádiumára odázná el Erdély­ben az anyagi osztrák törvények megszüntetését és a magyar anyagi jog bevitelét: évtizedeken át fog még Erdély nyakán maradni az osztrák anyagi törvény, következőleg, miután naponkint vesztik el a családok igazaikat, senki sem lesz, ki nekik sajátjukat a legjobb akarat mellett is visszaszol­gáltathassa. Kérem tehát a t. házat, miután e dologban lehetetlenség nincs, és miután az alkotmányos fo­galom és az unió azt kívánja, hogy szüntettesse­nek meg az osztrák törvények Erdélyt továbbra is terhelni; miután a minisztériumnak különben ugy is az indemnytinél fogva joga van a jelenleg érvényben álló magyarországi anyagi törvényeket Erdélyben is érvényre hozni: méltóztassék a t. ház a IX. osztály külön véleményét elfogadni, mely szerint egyidejűleg az uj perrendtartással a magyar anyagi törvények Erdélyre is kiterjesz­tessenek. (Helyeslés.) Szabó Miklós: T. ház! Miután a szőnye-

Next

/
Thumbnails
Contents