Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

CCCXXXVl ORSZÁGOS biztatták a minisztert e szóval: „szavazzunk.'' S ime, néhány egyszerű független képviselőm k fel­szólalása gondolkozóba ejtette a minisztert. (Ohó! Nagy zaj. Felkiáltások: Mindnyájan független kép­viselők vagyunk !) Mondom, néhány egyszerű pol­gár képviselőnek szava gondolkozóba ejtette a mi­nisztert. Kinek tulajdonitható. hogy nem történt olyan, a mi a nemzet közvéleményével összeütkö­zésbe jön ? [Deáknak ! Nagy zaj.) Azoknak-e. kik azt kiáltották,bátorítva a minisztert:„szavazzunk?" vagy azon néhánynak, kik azt ellenezték ? {Nagy zaj.) Elnök (csenget): Bocsánatot kérek a t. kép­viselő úrtól, de az igazság érdekében meg kell je­gyeznem, miszerint e szót: „szaA^azzunk" nem csak a jobb oldalról kiáltották, hanem leghatkatósabban épen ezen (A szélső baloldalra mutat) oldalról. (Fel­kiáltások a johb oldalon : Csakis a szélső balról! Nagy zaj.) Csanády Sándor: T. ház! (Felkiáltások-' Nincs joga! Nem lehet!) A házszabályok .. . (Elénk felkiáltások : Nem szabad a szónokot félbeszakí­tani !) Nyáry Pál : Én nem látom át, micsoda el­lenvetés az, hogy a baloldalról is kiáltották ? (Do­logra ! Zaj.) Nem abban helyezem én az erőt, hogy hányan és honnan kiáltották, hanem abban helye­zem, hogy szerencsére a szavakat, melyeket azon néhányan ejtettek, oly miniszter hallotta meg. ki nem tartja egynek a ház közvéleményét a nemzet közvéleményével. (Eleniuondás. Felkiáltások: Ohó!) S miután szerencsére — mondom — hogy ezt oly miniszter hallotta meg, és azon néhány szót ele­gendőnek tartotta arra. hogy az általa, ugy hi­szem többször már átvizsgált törvényjavaslatot még egyszer és újra átvizsgálja (Nagy zaj), s megfontolva még egyszer a következéseket, azután határozza el magát; ime, t. ház! elhatározta, s arra határozta magát, a miért az egész nemzet annak a minisz­ternek köszönetet mond. Mi következik ebből ? (Zaj.) Az következik, t. ház. hogy ha ama minisz­ter elégnek tartotta volna azt, hogy helyeslő sza­vazatok támogatják, olyat követett vonlna el. a mit sem az általa itten képviselt fejedelem, sem pe­dig az általunk képviselt nemzet nem köszönt vol­na meg-. Nem mindig történik, t. ház. hosrya mi­niszter ilyen legyen; van miniszter, aki megnyug­tatja lelkiismeretét azáltal, hogy miután bármi módon többséget csinált (Zaj. Dologra!) s keresz­tül vitt a házban oly rendszabályt, mely az állam­nak veszélyes, azt mondja: „A következésekért feleljenek azok, kik engem azon rendszabály léte­sítésében nem tanácsoltak, hanem elősegítettek." T. ház! Nem hiszem, ha valaki meggondolja azo­kat, miket épen ama néhány perez előtt közbejött ÜLÉS. (December 7. 1.86.8.) 428 || nagy eseményre vonatkozólag elmondottam, nem hiszem, mondom, hogy kétségbe vonhassa, s én leg­alább meg vagyok győződve, hogy a többségnek, mely ily minisztert pártol, azért kellene mindig ma­gának is függetlennek lennie: mert csak ez bizto­sithat azon esetben is, ha maga azon miniszter kit a többség pártol, nem lenne mindig ily füg­getlen. Körülbelül elmondtam, t. kázÜa mit akartam ; többé nem teszem ki próbára a háznak becses tü­relmét, hanem ajánlom javaslatomat elfogadás vé­gett. ( Csanády Sándor : A házszabályokra hivat­kozva, lehetetlen, hogy ki ne nyilatkoztassam, mi­szerint az elnökségnek azt a jogát nem ismerem el (Ohó! a jobboldalon), hogy beszéd közben czáfola­tokba bocsátkozhassák. (Ohó! Ohó!) Almásy Sándor: Az igazság érdekében én is felszólalok. Tagadom igazságát azon állításnak, hogy mi kiáltottunk volna fel, hogy: „szavaz­zunk." Nem hivatkozom sem az elnökre, sem a házra, hanem a közönségre. (Zajos felkiáltások a jobb oldalon: Csakis azon oldalról hangoztatott! Csak kérdezze meg Csanádyt!) SomSSich Pál: Nem a fönforgó tárgyhoz | szólok, mert a házszabályok ama rendelkezését, | mely szerint a végszó az indítványozót illeti, tisz­[ teletben tartom; hanem szólok személyes kérdés­! ben. Nyáry Pál t. képviselőtársunk egy egész pár­1 tot és ugy engem is (Nagy nyugtalanság a balol­dalon. Elénk felkiáltások ajobboldal <n : Halljuk .hall­juk!), mint e pártnak tagját, gyanúsított. (Felkiál­tások a jobboldalon : Igaz! Ugy van! Elénk nyugta­lanság a baloldalon) Gyanúsított azzal, mintha „szavazzunk" felkiáltásokkal a minisztert ama tör­vényjavaslat vissza nem vételére késztettem volna. Ez. bocsánatot kérek, nem való. A miniszter úr mindaddig nem mondotta, hogy időt kér arra, ! hogy magát a visszavétel iránt elhatározhassa, mig e párt többségének vezére, Deák Ferencz (Zajos éljenzés a jobboldalon) indokolva fel nem kérte. {Helyeslés a johb oldalon.) így tehát a miniszter úr nem volt függetlenebb pártjánál, hanem engedett azon többségnek . melynek a kormány kifolyása (Helyeslés a jobb oldalon ;) és midőn látta, hogy e többség sem pártolja, hanem aggódva, megfonto­lásra inti: akkor vette vissza törvényjavaslatát, (Ugy van!) Deák FerenCZ : T. ház! Engedjék meg. hogy én nézetemet egy dolog felett tartózkodás nélkül mondjam ki. (Halljak! Halljuk!) En közjogilag e házban sem pártot, sem párt­vezért nem ismerek. (Elénk helyeslés.) Egyenjogú, egyenállásu képviselők vannak itt, és azok meg­győződésük szerint szavaznak, és majd igy, majd

Next

/
Thumbnails
Contents