Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

CCCXXXVL ORSZÁGOS ÜLE^. (December 7.1868.) 421 íási jognak megszorítását kellene kívánnunk, mint a törvényhozó-testület függetlenségének csonkítását. (Helyeslés a baloldalon.) Nem folytatom, t. ház, mert tudom, hogy vannak még utánam felírva, a kik szintén nem állanak el a szótól, és ha nem jelenteném is ki, magától értetik, hogy Nyáry Pál javaslatát pártolom. De engedje meg a t. ház, utoljára kifejeznem azt, mi talán beszédem elején lett volna helyén, hogy én e törvényjavaslatot még egy mondattal szeretném megtoldatni, azzal t. i.: hogy a papok is rekesztessenek ki a választhatóságból. (Elénk tetszésnyilvánítások a baloldalon.) Elnök: Nyáry Gyula báró a főrendiház részéről üzenetet hozott át. (Halljuk!) Nyáry Gyula b. főrendi jegyző (az elnöki szék elé áll): Mélt. elnök, t. ház ! A főrendiház a képviselőház által tárgyalt és elfogadott törvényjavaslatokat, nevezetesen a tiszavidéki vaspályatársaság tartozásának törlesztéséről, az 1861. évi államköltségvetésről, továbbá a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön hovafordításáról, végre a Ljonsko-polje terület ármentesitési költségei beszedésére az 1868. évi XXV. törvényczikknek kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatokat tárgyalván, azokat mind lényegben, mind a részletekben elfogadta: az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatokat van szerencsém tiszteletteljesen átnyújtani. Mihályi Péter jegyző (olvassa a főrendi ház jegyzőkönyvi kivonatát) Elnök: Tudomásul vétetik. A pénzügyi bizottság részéről fog jelentés tétetni. Pulszky Eerencz előadó: T. ház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság jelentését beadni a kereszthegyi vízvezeték tárgyában, melyre nézve Stoll Károly képviselő interpellátiót adott be, (Olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Elnök: Nem tudom, a t. ház kinyomatását rendeli-e el a bizottság jelentésének, és azt kívánja-e, hogy a t. képviselő úr által beadott inditványnyal együtt tárgyaltassék ? (Helyeslés.) A függő-adósságok ellenőrzése tárgyában végbement szavazás eredményének kihirdetésére vonatkozó jegyzőkönyvi pont fog hitelesittetni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa.) Elnök: A méltóságos főrendekhez Paiss Andor jegyző úr fogja átvinni. Most folytatjuk a napirenden levő törvényjavaslat fölötti tárgyalást. BeniCzky Gyula: T. ház! Nem akarván ') Lásd az Irományok 447-dik számát. olyanokat ismételni, mik e tárgyban már elmondattak és szerintem a túlsó oldalról tett ellenvetések elvtársaim által eléggé megczáfoltattak, még csak egyetlen egy érvet vagyok bátor at. barátom Nyáry Pál által beadott törvényjavaslat mellett felhozni. (Halljuk!) Elvitázhatlan és az egész világ által elfogadott jogi elv az, hogy senki maga magának bírája nem lehet. A parlamenti fogalom és gyakorlat szerint a kormány birája a parlament. Tagadhatatlanul az országgyűlés joga és kötelessége a kormány eljárása felett ellenő'rködni; e felett roszalást vagy helyeslést mondani ki. Ezek után kérdem, t. ház : nem szatira-e, midőn az országgyűlésen a kormány eljárásáról vau szó, ha a kormánynak 40 — 50 alárendelt hivatalnoka az országgyűlésen, mint képviselő ül, és ha, a mig incompatibilitási törvényt nem alkotnak, tekintetbe véve azon számtalan módot és eszközt, mely a kormánynak rendelkezésére áll, hogy saját embereit képviselőkül választassa, félni lehet attól, hogy ezen szám még tetemesen szaporodni fog? Nem szatira-e, mondom, a hivatalnokok légiója a képviselőházban, mind megannyi képviselő, a kormány eljárása és így közvetve, saját tetteik és Ítéleteik felett maguk mondják ki a helyeslést ? Tovább nem akai'va a t. ház kegyes türelmével viszszaélni, azon óhajtásomat fejezem ki, hogy Nyáry Pál t. barátom törvényjavaslata részletes tárgyalás alá vétessék és törvény erejére emeltessék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra többé senki sem levSn felírva, az indítványozó úr a zárszót fogja megtenni. Nyáry Pál: Keveset fogok szólani az egyes ellenvetésekre, de keveset még átalánosságban is, mert a hol a közvélemény megszólalt, egyeseknek csak viszhangozni lehet a közvéleményt, de indokolásukra többé szükség nincs. Mily erős, mily hatalmas e részben a közvélemény, bizonyítja az, hogy a tárgyalásoknál kitűnt, miszerint az ellenvéleményüek mindenike a közvélemény, nyomása alatt érezte magát, s ez volt oka annak hogy egy sem támadta meg a törvényjavaslat lényegét,hanem azt állította egyrészt, hogy ez a törvényjavaslat nem elegendő a törvényhozás függetlenségének biztositására, s ezért még több megférhetlenségi esetet kellene a törvénybe felvenni; másik része pedig azt állította, hogy sokalja azon eseteket is, melyeket én kívántam ez úttal törvénybe igtatni. Mit jelent ez, t. ház, egyebet, mint azt, hogy mindenki meg van győződve, hogy a törvényhozásnak függetlennek kell lenni. A függetlenség pedig az által eszközöltetik , hogy a törvényhozásba másnak, mint független nemzeti képviselőnek, befolyása ne legyen. Figyelemmel hallgattam a megtámadok elő-