Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-336

CCCXXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. függetlenségi szempontot lehet alkalmazni- Már -érintette az átalapi t. Deák Ferencz képviselő úr iazt, hogy a megyei tisztviselőkre a kötelesség tel­jesítése szempontját lehet és kell is alkalmazni; de a függetlenségét nem. En ezen nézetet átszármaz­tatom a kormány kinevezésetői függő bírósági hi­vatalnokokra is, és azt mondom, hogy a bi rakat nem azért kívánom innen kizáratni, mert nem le­hetnek függetlenek, hanem azt mondom, hogy az emberi indulat természeténél fogva birói függet­lenségükből vesztenek az által, ha pártküzdelmek­ben vesznek részt Angliában a mint valaki bíró­vá neveztetik ki, megszűnik a képviselőház tagja lenni. (Felkiáltás jobbról: Hát a lord kancellári) A lord cancellár miniszter. (Felkiáltás: De bíró!) Történt hivatkozás azokra is, kik városok választcftttai. Én megvallom, pártolom azt, hogy ezek is kirekesztessenek e házból; mert kétségkí­vül valami oly felséges testületet , mely min­den emberi gyarlóságtól ment legyen, képzelni sem lehet, annyival kevésbé lehet hinni, hogy ké­pesek legyünk annak létesítésére; de hogy töre­kednünk kell arra, hogy lehetőleg megtegyünk mindent, hogy minden gyarlóság lehetőleg kizá­rassék, ezt kötelességünknek tartom. Én tehát, bocsánatot kérve hosszas felszólalá­somért, a részletes vita tárgyául Nyáry Pál képvi­selő úr módositványát fogadom el. (Helyeslés bal/elöl) Várady János: T. ház! (Eláll! Szavaz­zunk!) Én szívesen elállók a szótól, azonban rövi­den fogok szólni. Én azon nézetben vagyok, t. ház, hogy azok, kik az indítványt és módositványt tették, legin­kább azon nézetből indultak ki, hogy eszközö­ket találjanak arra nézve, hogy a kormány a tör­vényhozó-testületre befolyást ne gyakoroljon. Én azt tudom, Magyarországnak törvényhozása két részből áll, t. i. a képviselőházból és felsőházból. Nézetem szerint gyökeres átváltoztatást tenni e házon akkor, midőn a törvényhozás másik háza rendezve nincs, mondhatom, idő előtti.Meg va­gyok győződve , hogy a képviselőház, melynek törvényeink értelmében initiativája van , kell, hogy a legtöbb önállósággal és függetlenséggel bírjon; de azt hiszem, ez en kérdés leginkább csak akkor lesz megoldható, mikor az egész tör­vényhozótestület törvényhozásilag fog rendeztetni. Nézetem szerint oly kormányról, mely, mint a mos­tani, alkotmányos, és a többség kifolyása, fel lehet tenni, hogy csak oly közegekkel fog rendelkezni .és a törvényhozásra oly befolyást gyakorolni, hogy az a többségtől, melynek kifolyása, ellenkező irányú ne legyen. Nagyon szomorú következé­sünek és lehetetlennek tartanám akkor,midőn a .parlamentáris eljárást és a törvényt erősiteni kell, (üecember 1. 1868) 4M egyoldalú intézkedést tenni a nélkül, hogy 7 az a felsőháznál is életbe lépne. Már pedig, t. ház, itt néhány kormányképviselő van köztünk; de méltózites&anak a felsőházat megnézni. {Felkiáltá­sok: Msm tartozik ide!) Annak még az elnöke sem olyan, akinek kinevezése az elvnek megfelelne. En szükségesnek tartom az incompatibilitási törvényt, de azt jelenleg megoldhatónak nem vé­lem. Ismételve kijelentem, hogy az ineompatibili­tás kérdését körvonalozni szükséges , de a jelen körülmények között még idő előttinek tartom. (Fel­kiáltások : Szavazzunk! Zaj.) SzOntágh Pál (nógrádi): T. ház! Méltóztas­sanak néhány perczet előadásom megfigyelé­sére szentetni, ha egyebet nem, tekintetbe véve azt, hogy igen ritkán szoktam alkalmatlankodni. Most is csak azért alkalmatlankodom, miszerint kimondjam nézetemet, hogy én is ugy vagyok meggyőződve, mint mindkét oldal szónokainak többsége, hogy t. i. ezen tárgy igen fontos. Nézetem szerint is fontos e tárgy, de egyszers­mind érett is; és itt el nem hallgathatom csodál­kozásomat, hogy Pulszky t. barátommal egy vé­leményen nem vagyunk (Derültség a baloldalon.) 0 neki igen sok kell, mi ezen törvényjavaslatban, nincs; némi dolgok pedig nem kellenek, mik a t. barátom Nyáry Pál által előterjesztett törvényja­vaslatban vannak. Nem kell p. o. olyas, mi talán nekem sem kell, t. i. a tanárok kihagyása. Ismét vaunak benne olyanok, a hol e megszükitést még olyanokra is kiterjeszti ( mint pld. a megyei birák. Itt is találkozom Pulszky barátommal; és azért csodál­kozom, hogy eztn két argumentumban találkoz­ván, miért veti ő el a részletes tárgyalás alapjául Nyáry Pál javaslatát és miért fogadom én el? (Halljuk!) Érre mélyen t. közoktatási min'szter ur nyilatkozatában adatott válasz, a ki azt mondotta, hogy sokkal íontosabb, sokkal több adót igénylő a tárgy, mintsem azt ily rövididő alatt meg lehet­ne oldani. Válaszoltatott e kérdésre már több részről; és én ismét csak csodálkozásomat jelentem, ki a fö­» lőtt, hogy mig bizonyos dolgokban oly gyorsan oly sebesen történt határozat épen azok ellenzése daczára, a kik most ezen törvényjavasL-1 mellett kardoskodnak, mondom, oly sebesen, oly gyor­san megéretteknek tekintettek bizonyos dolgok, hogy majdnem azt kellett hinnem, hogy ezen nemzet talán saját életének perezeit megszámlál­taknak hiszi: akkor oly tárgy felett, mely a lite­raturában, a Journalokban, politikai meetingek és megyei gyűlések vitáiban már anrsyira uieg van érlelve, hogy arról mindenki legalább is oly erős meggyőződést szerezhetett msgának, mint minő erős meggyőződést szerzett az általam megpendí­tett ügyekben. E tekintetből nem vagyuk hajlandó

Next

/
Thumbnails
Contents