Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-335
392 CCCXXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 6. : 1&68.) den bűnvádi és rendőri ügyben polgári törvények és hatóságok alatt állanak. Már ez addig is, mit felolvastam, ellentétben van a kérdés alatt levő 2-dik szakaszszal; de hogy ama vezéreszme a védrendszerről szóló törvény alkotásakor össze volt kötve azon eszmével is, hogy a katonaságot ezután kötelező törvények sem lehetnek ugyanazok, melyek azelőtt voltak, kitetszik abból, hogy ugyanazon szakasznak következő pontjaigy szól: „Addig is, mig a katonai törvények az átalános védkötelezettség igényeinek megfelelőleg annak utján átdolgoztatnának, előzetesen már most kimondatik, hogy a törvény hatályba lépte napjától testi fenyíték és rabláncz büntetés az állandó hadseregben (hadi tengerészetben) és honvédségben többé nem alkalmazható." így tehát már elvben ki van mondva, minők kell, hogy legyenek a védrendszer szerint kiállítandó katonaságot kötelező törvények, s miután azok még meghozva, megállapítva nincsenek, ebből önkényt foly, hogy ezen törvények nem lehetnek azon régi törvények, melyek az előbbi rendszer szerint kiállított katonaságot kötelezik. Ez maga elég arra, hogy Bónis képviselőtársam inditványa-ik szerint a 2 szakasz kihagyása el fogadtassák. Berzenczey László: Az igen tisztelt igazságügyminiszter oly törvényjavaslatot terjesztett elő, mely tökéletesen elég arra, hogy vele hazánk legszentebb érdekei, a polgárok, sőt egész családok kitétessenek a leglelkiismeretlenebb zaklatásoknak, ha a katonai hatalomnak épen ugy tetszik. Mert, kérem, ha mi nem specifikáljuk azon bűnöket és vétségeket, melyeket e törvényjavaslat egész átalánosságban előad; ha nem határozzuk meg, melyek azon kihágások, mik a katonai törvényszékek hatásköre alatt állanak : az átalános hadkötelezettség behozatala által tönkre teszszük azon polgári biztosságot, melyre a polgár méltán jogot és igényt tart. Azt mondottuk.]íegyen a katona ép olyan polgára a hazának, mint bárki más, osztozzék a nemzet örömeiben, bújában és fájdalmában, vegyen részt a polgárok jogaiban, kötelességeiben, és midőn ezt teszszük, oda dobjuk őt minden esetben a katoni karhatalomnak, mely saját kénye-kedve szerint járhat el velők. Ks ezt teszi azon országgyűlés, melyre a nemzet legszentebb jogait bízta, melytől a polgárok, e haza összes népe megvárja, hogy saját sorsa felett ugy intézkedjék, mint azt a haza üdve, boldogsága s a polgárok egyéni biztossága kívánja és pai'ancsolólag követeli. Katonai karhatalom alá helyeznők ez által az ország minden egyes polgárát annyiszor, a mennyiszer nekik tetszik, s tért engedne az országgyűlés arra, hogy az auditorok belenyúljanak szentségtelen kezekkel a családi élet legszentebb belsejébe, s visszaéljenek az ily tág körre szabott törvény rendelkezésével. Hisz e szerint, uraim, oly korszakba vettethetünk Vissza, mely méltán vetekedni fog a haynaui rémuralommal, s melynek markába maga a töWény, maga az országgyűlés fogja adni az eszközt, mely a családok békéjét zavarhatja meg. Én tehát, uraim, részemről ezen törvényjavaslatot, mely oly határozatlan, hogy tágas tért nyithat a leghajmeresztó'bb önkénykedésre, mely nem szabja meg a határt, a hol a polgári bíráskodás végződik s a katonai Tfenyiték kezdődik, semmi szin alatt nem fogadhatom el. ' Horvát Boldizsár igazságügy miniszter: Sajnálom, de kénytelen vagyok a második szakaszra nézve beadott módositványomhoz ragaszkodni. ! Nem akarom a besorozott katonáknak polgári jogait kétségbe vonni, őket polgári jogaik gyakorlatában akadályoztatni;' de ! lehetetlen tagadásba venni azt, hogy a ki be van sorozva, mindaddig, mig a katonai szolgálatra nézve törvény által meghatározott évek le nem járnak, a katonasághoz tartozik. Nem akarván a katonákat polgári jogviszonyaiktól elvonni, azon időre, mely alatt ők a zászló alatt nélkülözhetők, hazaeresztjük; de szükséges, hogy azon önérzetet, mely a katonát lelkesíti, otthon is keblökben hordozzák. Módositványomban kihagytam az úgynevezett katonai bűntények és vétségek közöl mindazokat, melyeket a szabadságra bocsátott katona, a helyzet természeténél fogva, nem követhet el; de kénytelen vagyok, mint lényeges pontokhoz, azokhoz ragaszkodni, melyeket a szabadságra bocsátott katona is elkövethet és melyekre nézve a közönséges büntető törvények semmi büntetést magukban nem foglalnak, ha ilynemű bűntényeket sem a katonai bíróság, sem a közönséges biróság nem fenyíthetne 5 a szabadságra bocsátott katona például két ujját vághatná el, hogy többé katonai szolgálatra képes ne legyen. (Mozgás.)Mindaddig, mig ennek lehetősége fönforog — pedig ezt néni vonhatja senki kétségbe — minden lehető esetről tartoznak önök gondoskodni. Vagy példán! : ha a szabadsággal hazabocsátott katona megunván a katonáskodást , idő közben megszökik, vagy például, ugy vélvén, •• hogy az alatt, mig ő a zászló alatt volt, valamelyik elöljárója által bizonyos séreleai követtetett el rajta, szabadságidejét arra használja fel, hogy katonai elöljárója ellen boszuját büntetlenül töltse. Vannak, t. ház, bizonyos vétségek, kihágá-' sok, melyekre a közönséges büntető törvény setix-í mi büntetést nem szab; ilyen például az, ha 1 valaki megittasodik és a közuton találtatik, ily ki5 , hágásra á kftstörvény nem. szab böntetéét, .'é$
