Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-335
CGCSXSV. OHSEÁGOS ÜLÉS. (December 6. 1868.) 39: adagnak pedig nincs érdekében, hogy ezeket büntetlenül hagyja. Pedig büntetlenül hagyatnának, mert a közönséges büntető törvénykönyvben ezekre semmi büntetés nem szábatik. Ilyen p. o. a szökésre való összeesküvés, ilyen az öncsonkítás. Épen azért teljesen méltányolva azon kiindulási pontot, melyet t. képviselőtársaim, Bónis és Ivánka urak választottak, én azt hiszem, hogy ha a második szakasznak szabatosabb formulázást adunk s világosan kimondjuk 0 , mely katonai bűntények és vétségek azok melyekre nézve a szabadságra bocsátott fcatonais, katonai hatóság alatt áll? akkor a félreértés köztünk mellőzve lesz. Ezen okból bátor vagyok a 2. szakaszra nézve a következő módosít ványt előterjeszteni. Mihályi Péterjegyző (nfoassa Eowít Boldizsár iga:s<íg'igymiisztar mődositványát): „A jelen törvény első" szakaszában elsorolt katonai egyének az alább következő bűntények és vétségek tekintetében mindaddig katonai bíróság alatt maradnak, míg a katonasághoz tartoznak, habár azokat akkor követték volna is el, mikor nincsenek tényleges katonai szolgálatban. Ezen katonai bűntények és vétségek a következők: a) a fegyelem áthágása akkor, mikor a katonai egyenruhát viseli; b) zendülés és felkelés a katonai felsőbbség ellen; c) a katonai őrség elleni ellenszegülés, bántalmazás vagy tiszteletlenség; dj szökés, vagy öszszeesküvés a szökésre; e) öncsonkítás ; f) a behivási rendelet elleni engedetlenség; g) a katonai kar becsületét koczkáztató cselekvények." TiSZa Kálmán: T. ház! Én'részemről, a miniszter úr által előadottak daczára , sőt némileg azok után, miket tőle hallottam, pártolom Bónis képviselőtársam inditványát. hogy a 2-ik sza kasz kihagyassék. A miniszter űr előterjesztette a bűntényeket, melyekért a katona katonai bíróságok alá van rendelve, ha nincs is tényleges szolgálatban, vagyis ha akkor követte is el azokat, mikor nincs tényleges szolgálatban, a mi az átalános védkötelezettség elfogadása után nem tesz egyebet, mint azt, hogy igen sok bűntényre nézve a hazának minden fia 19 évestől 32 éves koráig katonai bíróság alatt áll. En részemről ily módon az országból kaszárnyát alakítani nem akarok. (Élénk luliieslé$ balfelöl) Az mondatik, hogy csak a katonai bűntényekre nézve van ezen törvény 2-ik szakaszában intézkedés téve. De hiszen az iránt az 5-ik szakasz rendelkezik, hogy ha valaki tényleges szolgálatban követ el oly bűntényt, ha szintén későbben £ön is tudomásra az, a katonai bíróságok alá tartozzék, g ci'o.jára ezt kés* vagyok elfogadni, mert a tényleges szolgálatban követtetett el a vétség; de ha megtekintjük azon vétségeket, melyeket a miniszter ár felolvasott, minő vétségek vannak otfc ? ott van a tiszteletlenség a katonai felsöség ellen; ha tehát egy szabadságos katona, vagy valaki, ki nincs szolgálatban, elfeledi tisztjét köszönteni, e katonai vétségért a katonai törvényszék alá tartozik. A fegyelem áthágására nézve a miniszter úr ugy fogalmazta, hogy csak ha egyenruhában van; de az ellenszegülésre vagy tiszteletlenségre nézve ezen cíausula is kimaradt, hanem csak átaJánosságban van az mondva. A mi az önesonkitást, illeti, erre nézve nem gondolom, hogy különös rendelkezésre lenne szükség, hisz erre nézve a \édtörvény már rendelkezett; a mint a védtörvény szerint megbüntetik a besorozandót, ha öncsonkítást követ el, épen ugy meg lehet büntetni, hogy ha azt azután követi el. Fel van liowa, hogy: „a ki nem engedelmeskedik a behívásnak." Azt gondolom, a szökésnek nem lehet, helye máskor, mint mikor zászló alatt van: mert a mikor nincs zászló alatt, az nem szökés, hanem ellenszegülés a behívás ellen. Erre nézve pedig, valamint ily esetben a szökésre nézve is ismét a védtörvény intézkedik, itt tehát semmi különös intézkedésre nézve szükség- nincs; de ott van az elsorolt katonai bűnök közt az utolsó, az, ha katonai becsületet sértő cselekvényt követ el valaki. Már kérem, nincs oly bűntény, mely a katonai becsületet ne sértse; mert hiszen lopás, rablás, s minden ilyen cselekmény sérti a katonai becsületet. E szakasz szerint tehát a katona minden bűntényre nézve a katonai bíróságok alatt áll, és így teljesen igazolva van azon állítás, hogy ha elfogadnék azon 2-dik szakaszt, mindenki 19—30 vagy 32 éves koráig katonai biróság alatt állana, az ország nem lenne más. mint egy nagy kaszárnya; ezt pedig én nem akarom, s azért a kihagyásra szavazok. Nyáry Pál: Midőn a védrendszerre vonatkozólag készített törvényjavaslat elfogadására felhivattunk, azért tulajdoníttatott előny a védrendszernek, mert ez az eddigi katonai rendszer szellemét megváltoztatván, a katonát polgárrá és a polgárt katonává teszi. (Helyeslés) Igen nagy változás ez már elméletében is, t. ház, és ha valósággal ez volt czélja a védrendszerről szóló törvénynek, nem pedig az, hogy csakugyan oly természetű katonaságot, mint régen, de nagyobb mennyiségben állitson ki az ország : ebből magából önként következik az, hogy ezen uj rendszernek megfelelően kell átalakitni a katonai törvényeket is. Hogy a védrendszer megalakításánál ez volt a vezéreszme, kitetszik abból, hogy az 54. szakaszban vi'ágosan mondatik, hogy: n A ggabadságosak szabadságuk ideje alatt, a tettleg szolgálatban nem álló taitalékosak és a honvédek tisztjei és a legénység minden polgári viszonyukra nézve, ugysaintén min-
