Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) 367 ügyi pénztár készleteinek, követeléseinek összegé­vel, s megtudjuk, mi illet abból bennünket; én te­hát kérdezem a t. pénzügyér urat: méltóztatott-e ugy intézkedni, hogy valahára tisztába jő­jünk e kérdéssel? mert igen szép dolog az, hogy valahányszor rendkívüli közös költség jön, min­dig nyújtanak valamit, hogy tudassák, hogy van ebből a közösből még; de már egyszer jó volna azt is tudni, hogy mennyi hát az a közös és mennyit lehet abból még kapni? (Helyeslés Lalfelöl.) Lónyay Menyhért pényügyminiszter: Méltóztassék a t. képviselő úr az iránt mennyu­godva lenni, hogy a mi a közös activák tisztábaho­zatalát illeti, e részben a magyar pénzügyminisz­térium részéről minden lépés megtétetett és már régebben folynak ez iránt a két minisztérium közt a tárgyalások, melyek, ugy hiszem, a törvényho­zási időszak szünetelése alatt e kérdést tisztába fogják hozni. Azon tételek iránt, melyeket a ma­gyar kincstár részére kell számításba venni, a számadások elkészültek, azok eredménye a bécsi minisztériummal közöltetett : ezen minisztérium megtette a maga részéről észrevételeit az egyes pontok ránt; azonban a két minisztérium közt bi­zonyos nézetkülönbség miatt az egyezmény még meg nem köttetett. A mi egyébiránt az ez évben eszközendo fedezetet illeti, t. i. az 1.843,206 fonnto, erre a fedezet megvan, a nélkül, hogy az activák iránti visszasKámolást be kellene végezni, így például a Dunagőzhajótársulat által fizetendő illeték egyenesen a kijelölt czélra fordítható, tehát ezen összeg leszámolás előtt is fedezendő. Tisza Kálmán : Bocsánatot kérek: a kér dés nem az volt: van-e fedezve jelenleg a kiadás ? hanem az : tisztába fog-e hozatni ezen közös acti­vák állása? Miután most a t. miniszter úr előadta, hogy a szünetelés alatt tisztába fog hozatni, nem óhajtok egyebet, mint, hogy ez jegyzőkönyv­be igtattassék. (Helyeslés hal/elöl.) Lónyay Menyhért pénzügyér : T. ház! Ha már volt volna eset, melyben, mint pénzügy­miniszter, tett Ígéretemet be nem váltottam, ugy természetesnek látnám az előttem szólott képviselő úr indítvány át s az esetben helyén volna, ha azok, a kik a tett ígéret beváltásán kételkednek, ezen figyelmeztetést a jegyzőkönyvbe felvétetni kíván­nák ; a jelen esetben azonban a jegyzőkönyvi figyelmeztetést annyival kevésbé tartom indokolt­nak, miután több izben kijelentettem a t. ház előtt, hogy a beszámolás iránt minden ^intézkedés meg­tétetett, sőt midőn az 1867-dik évi államkiadások­ról a számadásokat beterjesztettem, az erre vonat­kozó körülményeket is elősoroltam. Igen óhajta­nám, ha a t. képviselő úr magának annyi időt ve­hetne, hogy ezen leszámolás iránti előmunkála­tokat megtekinthetné: mert bizonyára meggyő­ződnék arról, hogy az ily fontos leszámolást, ha azt az ország érdekeivel megegyezőleg akarjuk keresztülvinni. 24 óra alatt bevégezni nem lehet. (Tetszés). Elnök: Kivánja a t. ház Tisza Kálmán kép­viselő úr indítványára a pénzügyminiszter úr igé­retét jegyzőkönyvbe ígtatni? (Nem kívánjuk!) Mihályi Péter jegyző (olvassa a B) czim 11— IV. fejezeteit, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa az V. fejezetet. Lónyay Menyhért pénzügyér: Ezen té­tel, a szükségletnél megállapított tételhez képest, 22.229,000 forintban teendő ki. (Helyeslés) Mihályi Péter jegyző (olvas sa a 4-dik sza­kaszt.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : A különbözet 4.327,499 forintra rúgván, ez beig­tatandó. (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (ol vassá az 5. sza­kaszt, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 6-dikat) Csengery Imre előadó: A „XXV. ft után az „és" szó kihagyatván, az „XXVI." után még­„XXXIV. és XXXV." lenne beillesztendő. (He­lyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a 7-dik sza­kaszt.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Tisztelt ház ! Mindazon tételek iránt, melyek be­ruházásokat képeznének az igazságügy minisztéri­umban, nem emelek észrevételt. Ha az országnak ilynemű czélokra nincs pénze, a beruházásokat kénytelenek vagyunk késö'bbre halasztani. így el­hallgatom azt, hogy a pénzügyi bizottság a curia építésére szükséges 200 ezer forintot a rendkívüli költségvetésből kitörölte: de így áll a dolog, az igazságügyminiszterium rendes kiadásainak rova­taira nézve. A rendes kiadásokat a pénzügyi bizottság négy czimre osztotta. Az első czim alatt a központi igazgatás, a má­sodik alatt az országos törvénykezés, harmadik alatt az országos fegyintézetek és a negyedik alatt a te­Jekköny vezés költségei foglaltatnak, és a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 7-dik szakaszában ki­mondatik, hogy átruházás a megállapított kiadá­soknak sem fejezetei, sem czimei közt nem enged­tetik meg. A központi igazgatás czime alatt 4815 forin­tot vont le a pénzügyi bizottság. Ez összeget né­mely üresedésbe jött ^hivatalok be nem töltése által meg tudtam gazdálkodni: de nem igy áll a dolog az országos törvénykezésre nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents