Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

3 66 CCCXXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) Kérem a kormányt,méltóztassék az iránt nyilat­kozni : minő intézkedést kivan, hogy e törvénynek elég tétessék, a nélkül, hogy ezt az idő rövidsége nem engedvén, a számadás átvizsgáltatnék, a nélkül, hogy az alkotmányos formát megsértsük ? Lónyay Menyhért pénzügy ér: Én a kép­viselő urnák felszólalását annyiban neme tárgyhoz magáhoztartozónak tekinthetem, amennyibenmosta rendes fedezet egyes tételeinek megszavazásáról van szó ; a mennyiben azonban oly fontos tárgyat hozott elő, melyre nézve bárkit is, ha hozzám kér­dést intéz, megnyugtatni és felvilágositani köteles­ségemnek tartom : fogok válaszolni a tett kérdésre, ámbár nem tartozik a rendes tárgyhoz. SimOnyi Ernő :Én a rendkívüli költségekhez iratt am fel magamat. Lónyay Menyhért pénzügyőr; Méltóztas­sék azután válaszolni s engem félbe nem szakítani Az egyik kérdés ,melyet hozzám intézett, az, hogy nem látja a költségvetésben a vasúti költség fejében fizetendő kamatokat. Ha arra méltatta volna képviselő úr előadásomat, hogy figyelemmel kisérje, bizonyára meggyőződött volna: minő eljá­rást szándékozik e tekintetben a minisztérium követni? a mely t.i. épen nem tér el azon eljárás­tői, mely bár miféle "vállalatnak kamatbizlositása körül követtetik. Ha azon tárgyalásokra méltóz­tatott volna figyelni, melyek az interkalaris kama­tok megállapítása és a biztosítási összegben való fölvétele iránt hasonlókép folytak, tudná, hogy az átalános szokás, hogy, a mint ezt előadásomban szintén megemlítettem, ennek tárgyalása nem a költségvetéshez való, hanem akkor történhetik, midőn a berekesztett évi számadások tételei kerül­nek elő, és mindazon kamatok, melyek a rövid időre elhelyzett pénzekből befolynak, az illető vállalat javára lesznek, terheltetik pedig az illető összeg. A másik kérdésre nézve, melyet hozzám mél­tóztatott intézni, t. i. a számadásokat illetőleg, van szerencsém megjegyezni, hogy nagyon sajnálom, hogy a t. képvselő úr épen akkor jelen nem mél­tóztatott lenni, külföldi útjában tartózkodván, midőn szerencsém volt az államköltségvetés bea­dása alkalmával az 1867-dik évi számadásokra vonatkozólag minden adatot a t. háznak bemu­tatni, megjegyezvén,hogy, a mennyiben még a kö­zös activák iránti leszámolás s az 1868-dik év végével meglevő pénztári készletek iránt a két minisztérium közti megállapodás véghez nem me­hetett, az 1867-ki számadásnak végbezárása be nem következett; hanem minden egyes miniszté­rium bevételeit és kiadásait nem csak beterjesztet­tem, hanem a t. ház azokat ki is nyomatta, minek folytán a t. ház minden tagja megkapta azokat, és hogy ha a t. képviselő úr annyi fáradságot vesz magának, a ház irodájában ő is megkaphatja. Harmadik kérdését illetőleg azt jegyzem meg, hogy nem e tárgyhoz tartozik a dolog, s így ter­mészet szerint választ arra nem adhatok. Egyébi­ránt a mi a hírlapokat illeti, én e tekintetben nem hoztam számításba semmit, s a t. ház arra sem­mit sem szavazott meg. Gál János: Mielőtt ezen 2-ik szakasznál tovább mennénk , {Nagy zaj. Eláll l) bátor vagyok egy kis sajtóhibára figyelmeztetni a t. házat, mit, azt gondolom, hogy az igazságügyminiszter úr is mél­tóztatott a t. ház előtt hasonlólag ki n yilatkoztat­ni. A 4-dik lapon van ezen sorban: eredetileg: „sz. k. v. (szabad kii", városok) törvényszékei." Csak ezen három betűt, mint sajtóhibát, kérem ki­hagyni, mert azon 68,000 frt nem a szab. kir. vá­rosok számára, hanem átalában a városok szá­mára van a költségvetésbe felvéve. (Helyeslés.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Azokra vonatko­zólag, miket most a t. pénzügyminiszter úr előter­jesztett, magam is ugy emlékezem, hogy az 1867­dik évi kiadások és bevételek iránti kimutatás itt a házban kiosztatott és jelentette is azon alkalom­mal a t. pénzügyminiszter úr a háznak, hogy nem levén még ezen számadások tökéletesen befe­jezve, a végszámadást még nem terjesztheti be. Ezt csak azért kívánom megjegyezni, hogy azon k mutatás, melyet a t. pénzügyminiszter úr a ház elé terjesztett, nem azon számadás az állam jövedel­meiről, melyet az 1848-dik III. törvényczikk éven­kint az országgyűlés elé terjeszteni rendelt; de azért, hogy ezen számadás az 1867-ik évről még beadva nem volt, nem áll az, a mitSimonyi képvi­selő úr mondott, hogy az országgyűlés nem osz­lathatnék fel, mivel azon törvényczikk, melyre ő hivatkozott, t. i. az 1848-dik évi IV. tör vény czikknek 6. szakasza a múlt esztendei X. törvényczikk által megváltoztattatván, ezen utóbbi törvényczikkben a befejezett számadásnak előmutatása kívántatik, s az 1868-ki számadás még befejezve nincs. Ennélfogva ennek megvizsgálása iránt csak jövőre fog az or­szággyűlés intézkedhetni. [Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (oh ssa a 3-dik szakasz czime alatti fejezeteket, melyek észrevétel nél­kül elfogadtatnak. Olvasza a B) czim fejezetét.) Lónyay Menyhért pénzügyér: Itt ugyan­azon összeg teendő ki, mely a kiadások közt fog­laltatik, t. i. 1.843,206 frt. Tisza Kálmán: T. ház! Azt én is Játom, hogy azon összeg, mely a kiadásokban foglaltatik, van itt a bevételben is kitéve ; de ez ki nem elé­git: mert, azt hiszem, már nagyon jó volna, hogy egyszer valahára tisztába jőjünk ezen közös pénz-

Next

/
Thumbnails
Contents