Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXXIV. ORSZÁGOS ' Elnök : Kötelességem a kérdést az indítványra feltenni, a t. háztól függvén azt el-, vagy el nem fogadni. Azon képviselő urak, kik az indítvány következtében a gazdaság különböző ágainak emelésére még 50,000 forintot megajánlani óhajtanak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem, méltóztassanak felállani azok, kik meg nem ajánlják az 50,000 frtot. (Megtörténik.) A többség nem szavazza meg. Mihályi Péter jegyző (olvassa a VI és VII. fejezetet, melyre nem történik észrevétel. Olvassa a VIII. fejezetet.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter; A 8-dik fejezetre nézve azon megjegyzésem van, hogy az ez alatt eredetileg megállapított összeghez hozzájön a hatvan-szolnoki vonalra a közlekedési minisztérium által előirányzott két millió. De levonandó e fejezet alatti összegből azon két tétel, mely Grhyczy Kálmán képviselő úr indítványa folytán a pénzügyi bizottság jelentéséből kihagyatni rendeltetett, t. i. a pesti központi pályaudvar 600,000 frttal, és a pesti és budai indóházak összekötő vasutjára szánt egy millió frt. Deák Ferencz képviselő urnák a nyíregyháza-ungvári vasúti vonalra nézve előterjesztett indítványa elfogadtatván, hozzájön e fejezet alatti összeghez az erre praeliminált 400,000 frt. Mindezek folytán a VIII. fejezet alatti összeg 22.229,000 frt, Elnök: Megszavazza a t. ház ezen összeget? (Megszavazzuk!) Mihályi Péter jegyző: A rendkívüli kiadások összege ezek szerint 33.641,206 forintot tesz. Elnök l Megszavazza a t. ház a rendkívüli kiadásokra megállapított 33.641,206 frtot? (Megszavazzuk !) Simonyi Ernő: Bocsánatot kérek, ha bátor vagyok, a t. ház figyelmét a rendkívüli kiadások azon két pontjára felhívni, mely az által tündöklik, hogy nincs ott. A t. ház ugyanis megbízta a minisztériumot, hogy vegyen fel egy vasúti kölcsönt, és hogy ezen vasúti kölcsön fejében évenkint 1.650,000 frt ezüstben fizettessék. Én kérdem a miniszter urat, hogy miután ezen költségnek kamatjaira nézve semmifélz tételt sem a rendkívüli, sem a rendes kiadásokban nem találok, mi módon kívánja a miniszter úr ezen kamatokat fizetni ? Ámult évi július 1-ső napján letelt kamatok, a mint a miniszter úr jelentéséből kitetszik, betudandók a részvényekbe, melyek a kölcsönre nézve kibocsáttattak. De január 1-én ismét kamatok lesznek fizetendők, ugy szintén as 1869-ik év jan. 1-én és dec. végével, illetőleg 1870. január elsején. Azt hiszem, ezen kamatokat valamely módon szintén fizetni kell, és minthogy a ÜLÉS. (December 5. 1*68) 365 költségvetésben semmi nyomát nem látóra, bátor vagyok ez iránt felvilágosítást kérni. Másrészt, hogy ne keljen ismét felszólalnom, egyszersmind azon felvilágosítást is kérem, hogy hol van azon bevétel, a mi azon pénznek a miniszter urak kezeiben levő jelentése szerint kamataiból bejön ? Azt hiszem, e két tételt valami módon be kellene számítani. Van még egy más észrevételem, mely szintén oly pontra tartozik, mely itt nem találtatik, A t. ház tudja, a hírlapok tele voltak vele. sőt nyilvános törvényszékekben is felhozatott azon tény, hogy a kormány sok lapot fizet. Én az egész költségvetésben nem találok erre nézve semmiféle kiadást tervezve. (Zaj, ellenmondások. Nem áll!) Bocsánatot kérek, nem tudom, áll-e, nem-e ? de fel volt hozva mindenütt s tagadva nem volt. (Felkiáltások: A Magyar Újságban!) Én tehát kénytelen vagyok felvenni, hogy tény: ha pedig tény, természetes következést von maga után, és ennek a költségben meg kell valahol jelenni. Én most nem fogom arra nézve nyilvánítani véleményemet, mert nem akarom a ház türelmét fárasztani, hogy mi a nézetem a felől, hogy a kormány hírlapokat subventionál. s különösen oly hírlapokat, minőket itt jóformán qualificálni nem is lehet. Nem akarok hosszas lenni e tekintetben, ámbár annyit mindenesetre kötelességemnek tartok kijelenteni, hogy én azt semmikép helyeselhetem, és semmiféle országban nem látom, hogy a kormány oly élezlapokat subventionáljon, mint minő ama botrányos lap, a „Borsszem Jankó." (Derültség.) Én ugy hiszem, ez magával a kormány méltóságával nem fér meg. Különben én e helyen a költségvetésre nézve kívánok felvilágosítást, s miután az idő rövid, a ház megengedi, hogy többé ne legyek kénytelen fölkelni, ha még egy kérdést vagyok bátor intézni. (Halljuk!) A kormány előterjeszti ezeket törvényczikk formában , mely végre is megszavazandó és törvénybe igtatandó lesz. Én azt hiszem, erre nézve a fenálló törvénynek rendeletét meg kell tartani. As 1848. törvényezikk b)szakasza azt mondja: „Az évi ülés az utolsó évrei számadásnak, és a következő évi költségvetésnek a minszterium által leendő előterjesztése, az irántok való határozat meghozatala előtt pedig nem rekesztethetik be az országgyűlés/'és fel nem oszolhatik. Kérem a kormányt, miután a pénzügyminiszter úr tudtommal a múlt évi számadást be nem terjesztette, és aziránt a háznak aminiszerium által fölmutatandó határozata nincs, tehát szükséges hogy az alkotmányos forma megtartassák, hogy e törvénynek elég tétessék : hogy vagy a miniszter úr beterjeszsze a számadást vagy a törvényhozás oly intézkedést tegyen, mely a minisztert ez alól felmenti : különben a törvénynek nincs elég téve.