Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-334
364 CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1863.) tőznak, és soha nem f< gnék azok szaporítása iránt tanácsommal a nemzetes a t. ház elé járulni. Azonban ugy Ítélem meg az ország pénzügyi és fejlődésben levő közgazdasági helyzetét, hogy a nemzet termékeny kiadásokat és beruházásokat óvatosan és vigyázattal bátran tehet meg. A t. ház szintén igy ítélte meg az ország pénzügyi és közgazdászati helyzetét, midőn vasutakra és csatornákra kölcsön felvételét határozta el. Ugyanazon rovat alá— bár szerényebb mértékben — tartozik azon 50,000 frt, melyet én a t. háztól kérek. Kérem azt az ország földmivelési érdekei nevében, kérem azon osztály nevében, mely épen e budgethez 34 millió frtnyi földadóval járul; kérem különösen azon tekintetnél fogva: mert alig van ily aránylag csekély összeg, mely annyi tevékeny erőt és munkásságot képes ébreszteni, mint azon összeg, melyet e részben kérni bátorkodom. A gazdaság emelésére szolgáló eszközök, a lótenyésztésre, a szarvasmarhák- és juhokra kitűzött dijak, a hasznos gépek előállítására szolgálandó összegek, a gazdasági irodalom előmozdítása, utaztatás, szóval mindazok, melyek a költségvetésben részletesebben elő vannak számlálva. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen csekély összeget, akár mint rendkívüli kiadást, akár a rendes kiadások közt megszavazni. Ghyczy Kálmán: Meglehet, csal emlékezetem, miután nem voltam készen arra, hogy e tárgy előfordul, de ugy emlékszem, hogy 1868-ra gazdasági czélok előmozdítására csak 47,000 frt volt megajánlva. Mielőtt azonban a ház e kérdés felett szavazna, bátor volnék azon kéréssel járulni a t. házhoz: méltóztatnék azon fejezetet, a melyből a kérdéses levonások tétettek, felolvastatni; azon czélokból, melyekre az ily költségek követeltetnek, legjobban meg lebetend Ítélni, hogy ezen rovatban a felemelés megengedhető-e, vagy nem ? Gorove István közgazdasági miniszter (olvassa) 1. A földmivelés emelésére átalában, úgymint : a gazdasági egyletek által tartandó kiállításoknak segélyezésére, gazdasági eszközök és gépversenyek díjazására, pályakérdésekre, vegyészeti vizsgálatokra, szakbeli utaztatásokra, ösztöndijakra, jutalmazásokra stb. 15,000 frt. 2. Gazdasági irodalom emelésére, úgymint: tudományosan rendszeres . valamint népszerű gazdasági munkák szerzésére és kiadására, szaklapok segélyezésére, a miniszteri közlemények szerkesztése és kinyomatására 6000 frt. 3. A kereskedelmi növénytermelés érdekeinek előmozdítására, különösen : a dohányt illetőleg 10.000 frt., a kendert 6000 frt, a lent, komlót stb. 2400, összesen 18,400. frt. 4. A borászat emelésére, különösen : a) a hazai borvidékek szőlőmivelési érdekeinek előmozdítására megkezdett tanulmányozási utazásoknak folytatására és monographiák készítésére 2400 frt.,b) a pinczekezelési 2 tanfolyamnak megalakítási és fentartási költségei 2600 ft. c) a borkezelés és export érdekében külföldön teendő tanulmányozások, kutatások s intézkedések költségeire 5000, öszszesen 10,000 ft. 5. A kerti ipar emelésére 10,000 ft. 6. Lótenyésztési czélokra, nevezetesen érmek és jutalomdijak, az eddigi összeg 7152 ft. 7. Állattenyésztés előmozdítására, nevezetesen a gazdasági egyletek utján tartandó kiállításokon alkalmazandó jutalmazások- s ösztöndijakra, szarvasmarhákat illetőleg 8000 frt, juhokat 800 frt., sertést, baromfiat, méhészet 2500 frt. Öszszesen 18,500 frt. 8. A selyemtenyésztés emelésére, különösen pedig a termelés biztosítására most már nélkülözhetlen eredeti japáni selyemmagnak hozatalára, s a yamai tölgyhernyóval való kísérletre fordítva 6000 frt 9. Mintahaltenyésztés segélyezésére 2000 ft. 10, A budai szőlőiskola segélyezésére 1500 frt. 11. Ahegyaljai bormivelő társulat segélyezésére 400 frt. 14. A kassai Gleviczky Sándor-féle kerti magtermelő inté-' zetnek gyámolitására és fejlesztésére 1000frt. Elnök: T. ház! A közgazdasági miniszter még 50,000 frtot kér megállapittatni. Azok, kik a közgazdasági miniszter által .... Tisza Kálmáll: Azt vagyok bátor kérdezni, habár a kérdés feltételénél vagyunk is — mert ez iránt tisztába kell jönnünk — hogy a rendkívüli vagy rendes budgetbe kivántatik-e ez tétetni ? Elnök: Ha a t, ház beleegyezik, ez öszszeget azon esetre, ha a t. ház megszavazza, a rendki vüli költségvetésbe lehet tenni. Tisza Kálmán: Egészben véve átlátom e tételnek, mint ilyennek hasznosságát; de azt is látom, hogy ezen budgetnek a végén egy tetemes deficit van. Ha a pénzügyi bizottság által eszközölt törlesztések daczára, mi ismét viszszaigtatunk kiadásokat, a deficit ismét nagyobbra és nagyobbra fog nőni. Sajnos, de igaz, igen sok tétel, majdnem minden tétel olyan, melyet nemcsak szívesen megszavaznék, de több tételnél a kért öszszegnél többet is szeretnék megszavazni. Ezt azonban meg kellett volna gondolni akkor, midőn oly nagy terheket magunkra vállaltunk. (Helyeslés a bal oldalon.) De ha ama nagy terheket magunkra vállaltuk, és ha akkor azoknak szavát, kik a deficittől féltek, alaptalannak méltóztattak nyilvánítani, most, midőn a deficit itt van, legalább ugy igyekezzünk gazdálkodni, hogy azt ne neveljük. Egyébiránt hogy ne legyek kénytelen e tárgyhoz többször szólani, megjegyzem,hogy ha a ház kimondaná a költségeknek ily utón szaporítását, akkor azt kérném, hogy ezen öszszeg ne a rendkívüli, hanem a rendes budgetbe jó'jön : mert azok nem rendkívüli kiadások, hanem olyanok , melyeket a miniszter évenkint szükségesnek tart, és ha telnék, e költségek valóban olyanok is.
