Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

CCCXXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5 1866.) 363 körülményt, hogy régitejesitendő szerződések létez­nek, államtitkár úr nem emiitette föl; valamely ha­tározott, ilynemű szerződést pedig bizonyosan nem mutatott egyátalán fel. A pénzügyi bizottság tehát azon szerződéseket, melyek a régi időből mint mondatik, még fen vaunak, tekintetbe nem vehette, hanem azon elvből indult ki a közlekedésügyi mi mszterium költségeinek megállapításánál, hogy azon czélból, hogy a már meglevő utak jó karban vagy legalább meglehetős karban fentartassanak. a szükséges költség a t. háznak megszavazás végett ajánltassék már azon tekintetből is, hogy az ily utak elromlását megengedni, a tőkének volna meg­semmisítése, mely azon utakba van befektetve. Egyébiránt azon nehéz körülmények között, melyekben az állampénztár van, uj utak építése, a mennyire csak lehetséges mellőztessék. Nem is lehet a dolgon máskép segíteni, mint hogy az uj utaknak valamint folytatása ugy megkezdése is mindenütt, a hol csak lehetséges, tovább halasztas­sék, és mivel a rendkívüli kiadások között csak­ugyan fordulnak elő ily utak, e szempontból, az ily utak folytatásának halasztását a pénzügyi bizott­ság lehetségesnek találta,és én hiszem azt, ha némely ily utaknak folytatásával a minisztérium felhagy, az így megtakarítható összegekből kikerülhetnek azon összegek, melyek régi szerződések teljesítésére szükségesek; de hanem kerülnének ki, a közlekedési minisztériumnak így is módjában áll póthitelt kérni oly kötelezettségek teljesítésére, melyeket magától el nem háríthat. De hogy a t. ház, az ide vonat­kozó szerződések ismerete, bemutatására, szám­ba vétele nélkül, ehelyütt valami uj sommát utalvá­nyozhasson, részemről nem vélem lehetségesnek. Hollán Ernő államtitkár: Nekem a tör­tént felszólalás következtében alkalmam nyílik megjegyezni, hogy a közmunkaminiszter úr azon esetre, ha elleDe a felemlített szerződések czime alatt csakugyan követelések támasztatnának, min­denesetre fentartja magának, hogy póthitel által e bajon segíthessen. {Helyeslés) Nyáry Pál: Az államtitkár úr és t. képvi­viselőtársam, Zsedényi Ede közt folyt párbeszéd­ből az tűnik ki, hogy azon alkalommal, midőn mi­niszter úr a költségek összeszámítására nézve a jegyzékeket felmutatta a pénzügyi bizottságnak, az államtitkár úr által most említett szerződéseket, melyek az államot a folyamatban levő útépítési munka költségeinek fedezésére kötelezik, előter­jeszteni elmulasztotta: mert különben,ha a bizott­ság erről tudomással bír, lehetetlen, hogy ezt mint tényt vette volna figyelembe. A kérdés tehát az: Elő voltak-e mutatva a kérdéses szerződések, vagy nem? Ha nem voltak előmutatva, nagyon termé­szetes, hogy nincs egyéb hátra, mint az, hogy az illető minisztérium, ha ; mint mondotta, ezen költsé­gek a most megszavazott összegből nem fedezhetők, póthitel iránt később tegyen a ház elé előterjesz­tést ; de már ekkor a szerződéseket is elő kell mu­mutatni. Atalában én nem csodálkozom, és senki sem csodálkozhatik közölünk azon, hogy valóság­gal sem a költségnek előterjesztése, sem annak tárgyalása jelenben nem történik ugy, mint kellene. Ezen jövőben segitend a központi bizottságnak általunk legközelebb elfogadott határozata, mely­nek következtében meg fogjuk kivánni a minisz­tériumtól, hogy ne csupán a költség jegyzeteket mutassa elő, hanem terjesztessenek elő minden egyes pontjára a költség-jegyzéknek a bizonyít­ványok, és akkor aztán ily jelenetek, mint most, riiva. fognak előkerülni. Hollán ErnÖ államtitkár: Van szerencsém erre megjegyezni, hogy a minisztérium nem vo­nakodott s nem is vonakodik mindazon adatokat, melyek a pénzügyi b'zottság által kívántatnak, elő­terjeszteni. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a rendkívüli ki­adások IV. fejezete alatti tételét? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Mihályi Péter jegyző (olvassa az V-dik•fe­jezetet.) Gorove István közgazdasági miniszter; Én tisztelettel hajlok meg ugy a pénzügyi bizott­ság, mint a háznak azon törekvése előtt, hogy az ország bevételei és kiadásai közt az egyensúlyt létrehozni, tulajdonképen fentartini igyekeznek, és annálfogva bármily nehezen esik ezen czim alatt „távirászat" a pénzügyi bizottság által javas­lóit törlesztésbe belenyugodnom, kénytelen vagyok azt elfogadni. Azonban ezen pontnál egy más czi­met akarok szóba hozni, mit állásom, az ország érdekei, jelesen a földmivelési érdekek, melyek ná­lunk kiváló figyslmet érdemelnek, hallgatással mellőznöm nem engednek. (Halljuk!) Én a múlt országgyűlés alatt a földmivelés érdekeinek előmozdítására 80.000 frtot hoztam in­dítványba , mely összeget a pénzügyi bizottság­előterjesztése alapján a t. ház legnagyobb részben megszavazott. Jelenleg azonban a pénzügyi bizott­ság jónak látta ezen összeget, melyet én 20,000 írttal 100,000-re felemeltem, 50,000 frtnyi levo­násnak alávetni. Mivel nem volt alkalmam a pénz­ügyi bizottságban ez iránt nyilatkozni, engedje meg a t. ház, hogy indítványomat ugy tehessem és for­mulázhasssam, hogy a földmivelési érdekek eme­lésére általam indítványozott 100,000 frt akár a rendes kiadások között az 50,0000 frtnak még 50,000-rel leendő fölemelése, akár a rendkívüli kiadások közt uj 50,000 frtnak bevétele által az említett czélramegszavaztassék. Azt hiszem, t. ház, nem szükséges kérésemet indokolnom. Azok közé tartozom, kik meddő, terméketlen kiadásoktól ir­46*

Next

/
Thumbnails
Contents