Képviselőházi napló, 1865. XI. kötet • 1868. november 24–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-334

338 CCCXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (December 5. 1868.) rencz képviselőtársam mondott, mivel azt mind a biróválasztás, mind a bíráskodás fogalmával inkább megférhetőnek tartom, mint a mit a központi bizottság szerkezete tartalmaz. (Helyeslés.) Nem lehet kétség abban, hogy sokfélék a választások; lehetnek kettős, hármas, közvetett választások is : de az mégis lényeges minden választásnál, bár mily korlátolt legyen az, hogy a választók száma nagyobb legyen, mint a választottaké. Ez azonban itt megfordítva van, mert az előttünk fekvő munkálatban 9 tag által 63 tag javaltatik választatni. (Helyeslés.) A mi a bíráskodás helyes fogalmát illeti, a szerkezet azzal sem egyeztethető össze,mert ugyanazon tárgyakban 9 külön bíróság, és így rnegeshetőleg kilenczféleképen fogván ítélni, Ítéleteiben az elvi egység alig lenne feltételezhető. Azon ellenvetés tétetik és tétethetik Deák Ferencz indítványa ellen, hogy a bíróságnak a ház által választása esetében szabadabb tér nyittatik a pártok működésére. Igaz ; de ezt el lehet távolítani az által, hogy ha a mennyi tagot kivan választatni a ház ezen bírósághoz, aunyi tag neve vonatik ki a kifogás alá nem eshető képviselők nevét tartalmazó urnából, és ily módon a pártok befolyása a választásban teljesen lehetlenné tétetik. Utóvégre is minden biróválasztás kisebb nagyobb mértékben compromissum. A comprornissumnak egy neme lenne az is, ha a bíráskodás joga az igazolási ügyben azon 15, vagy akárhány tagra ruháztatik át a ház által, kiknek neve az urnából ki fog húzatni. Van ezen szabályok közt egy felette üdvös szakasz, nevezetesen az, mely szerint a ház magának tartja fen az itélet kimondását oly esetekben, midőn nem arról van szó : adatott-e be kérvény a választás ellen? hanem arról, megtartattak--e vagy nem a választásnál a törvény által kivánt formaságok? Miután minden ily eset felett bíráskodást magának tartja fen a ház, ha ezen eseteket a többiek közöl, melyek a választások érvényességére, vagy érvénytelenségére vonatkoznak, kiveszszük, s hozzá teszem : ha a választások egészen a törvény értelmében fognak történni, t. i. ha a választás után a 30 nap az országgyűlés megnyitásáig ki fog telni, ami eddig már három ízben nem telt ki: azt hiszem, sokkal kevesebb lesz a kérvények esete, s kevesebb lesz az még az által is, hogy — ugyancsak a szabályok szerint — a kérvényezőknek egy bizonyos pénzösszeget kellvén biztosítékul letenni, alig fog megtörténhetni ezután az, a mi megtörtént eddigj: hogy a kérvényezők legtöbbje privát gyűlölségből vagy könnyelműségből oly kifogásokkal lépjenek fel a képviselők megválasztása ellen, melyek azoknak képviselői állására semmi vonatkozással nem lehetnek. En ezeknél fogva pártolom t. képviselőtársam Deák Ferencz indítványát, azon hozzátétellel, hogy kikerülése végett annak, hogy a pártok befolyásának a választásra szabad tér nyittassák, az igazoló biróság választása akkép történjók, hogy azon képviselők nevei, kiknek választása kifogás alá nem esik, egy urnába tétetvén, a megválasztandók nevei abból húzassanak ki. Zichy Antal: T. ház! Megvallom, az én nézetem az igazolásra nézve elvileg lényegesen eltér a bizottság nézetétől. Az én fölfogásom szerint az igazolás nem házszabályba, hanem törvénybe való. Ezen nézetnek volt ugyan e teremben más alkalommal már előttem is szószólója ; legyen hát szabad, csak mintegy az elv fentartása tekintetéből, habár kissé későn, részemről is az akkor kifejezett nézethez csatlakoznom. Az angol parlament a világon a legfélték enyebb őre volt mindig úgynevezett privilégiumainak, és mégis már rég elfogadta azon rendszabályt, miszerint az igazolási kérdésekben vagyis szabatosabban szólva, a tagjainak választatása ellen beadott kérvények felett ne a ház közvetlenül, nem is házszabályok utján, hanem e czélra alkotott külön törvény rendelkezései szerint, s valóságos bírói eljárás utján intézkedik. Minthogy ezen nézetünktől már elüttettünk, és a képviselőház ezen igen nagy fontosságú és valóban tüzetesebb megvitatást érdemlő tárgyban, jónak vélte előre házszabályok utján rendelkezni : nézetemhez és felfogásomhoz akkor közelebb áll mégis a központi bizottság javaslata a közvetett bíróságra nézve, melyet nagyérdemű kepviselőtársam Ghyczy Kálmán tolmácsolt, mint a közvetlen választás. Ugyanis, mi a czélja az egész igazolási eljárásnak? Bizonyosan az, hogy a kisebbséget biztosítsuk s védelmezzük a többség ellen, azaz: a többség netaláni elnyomási vágyai ellen. Mert felette érdekében áll a képviselőháznak, s a képviselet elvének, útját állani azon netaláni szemrehányásnak és aggálynak, nehogy bármely része az országnak vagy bármely véleményárnyalat egy a házban unalomra vergődött többség zsarnoksága folytán kizárassék s képviseletlenül maradjon. | A közvetlen választás, mely indítványba hozatik, igaz, nagyon egyszerűsíti az eljárást, sokkal egyszerűbbé fogja azt tenni; de félek, hogy egyúttal részrehajlóbbá is: mert azon választások kifolyásai lesznek a házban uralkodó többségnek, és igen bajos lesz kifogást tenni az illető feleknek a választottak ellen ; ha pedig kifogást tesznek az érdeklettek — mely jogot tőlök bizonyos esetekben megtagadni alig lehetne — olyankor megint uj választásokat kellene eszközölni, és így azon előnytől is elesnénk, melyet a közvetlen választás egyszerűbb volta nyújt. Ezért folyamodtak a praktikus angolok is a közvetett választás eszméjéhez,